158484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakrilamid gélek szárítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. III. 11. (NI—117) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. XI. 20. 158484 Nemzetközi osztályozás: F 26 b 25/22 ^/4 tea» '/íciri Feltalálók: Bánkuti Béla gépésztechnikus, 15%, Bognár József né oki. vegyész, 10%, Godavszky Aladár gépésztechnikus, 10%, Soltész László vegyészmérnök, 45%, Vermes Károly vegyip. főművezető, 20%, Füzfőgyártelep Tulajdonos: Nitrokémia Ipartelepek, Füzfőgyártelep Eljárás poliakrilamid gélek szárítására A találmány tárgya eljárás poliakrilamid bázisú gélek szárítására, mely. intenzív és kímélő módszerrel végezhető. Nagyobb nedvességtartalmú szilárd vagy félszilárd anyagok pl. gélek elpárologtatással tör- • ténő szárításánál a szárítási sebességet nagy mértékben az anyag belsejében végbemenő diffúzió sebessége szabja meg. A gélszerű anyagok szárításánál a belső diffúzió sebessége rendkívül csekély, a külső, a felületen végbemenő diffúzió sebességéhez képest, ennek következtében a szárítandó anyag felületét szilárd kéreg vonja be és az anyag belsejének száradása gyakorlatilag nullára csökken. A hosszú szárítási idő miatt a gélszerű anyagok szárítása kisebb kapacitással és nagy energiaráfordítással hajtható végre, emellett hőérzékeny anyagok esetében a hatóanyag bomlásával, illetve jelentős csökkenésével kell számolni. Az 1 221 016 sz. német szabadalom szerint a pasztaszerű gélek szárításának műszaki megoldása rendkívül nehéz probléma, mivel egyrészt .a • paszták magas viszkozitásúak, másrészt a makromolekulák mechanikai és termikus szempontból rendkívül érzékenyek. Az 1 182 829 sz. német szabadalom eljárása szerint porszerű, poliakrilamid bázisú vízmentes flokkuláló anyag előállítása céljából a polimert híg vizes oldatból metanollal kicsapják, szűrik, végül szárítják. Az 1 221016 sz. német és a 2 886 558 sz. amerikai szabadalom szerint a ha^ gyományos módszerekkel történő száríthatóság 5 érdekében a polimerizáció előtt, közben vagy az után az akrilamidot alkálihidroxidókkal, alkálikarbonátokkal vagy egyéb bázisos vegyületekkel kisebb vagy nagyobb mértékben akrilsavvá ill. ennek nátriumsójává hidrolizálják, amikoris 10 hidrolizált termékként sűrű viszkózus, de folyadékszerű vizes oldatot kapnak. A folyadék szárítása már a különböző ismert módszerekkel oldható meg. 15 Az oldószeres kicsapással és szűréssel kombinált szárítási módszer .jelentős ráfordítástöbbletet jelent. Az akrilamid részleges hidrolízisével ugyan elérték azt, hogy a polimerizáció után viszkózus vizes oldat vagy megemelt hőmérsék-20 let hatására ömleszthető gél képződik, amelynek szárítása már a hagyományos módszeretekéi megoldható, a hidrolízissel azonban a monomer nagy részben kémiailag is átalakul és az akrilamidból akrilsáv illetve ennek alkáliférrisója 25 képződik. A száríthatósági tulajdonságok javulása mellett tehát a termék ülepítési hatékonyságának csökkenésével jár együtt." A hidrolízis utári. poliakrilsav alkálifémsó-poliakrilamid kopelimer termék- képződik, amelynek hátóképes-30 sége gyertgébb a, felhasználási cél szempontjából. 158484