158482. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés koaxális oszcillátor anód- és katód rövidzáró dugói közötti távolság automatikus beállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 158482 .A,„ Bejelentés napja: 1967. XI. 13. (MU—391) Nemzetközi osztályozás: H 01 j 19/80; H 01 p 7/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. XI. 20. \ Feltalálók: Konkoly Tihamér mérnök, Vass Rezső szaktechnikus, Szoják Miklós technikus, Győző Lajos mérnök, Göllner Frigyes szaktechnikus, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Elrendezés koaxiális oszcillátor anód- és katód rövidzáró dugói közötti távolság automatikus beállítására 1 A találmány szerinti elrendezés koaxiális oszcillátorok anód- és katód rövidzáró dugói között levő távolság előre programozott automatikus beállításáWégzi el. A magasabb (kb. 250 MHz feletti) frekvenciatartományban működő oszcillátorok túlnyomó részt koaxiális rendszerűek. Ezeken belül az ún. kéthangoltkörös megoldások a legelterjedtebbek. Az 1. ábrán látható egy ilyen ^- ún. földelt rácsú megoldás — elvi kapcsolás, a 2. ábrán pedig a gyakorlati kivitel sematikus rajza. Az 1 cső anódjában levő 2 rezgőkör határozza meg a rezgési frekvenciát, a katódban levő 3 rezgőkör pedig a rezgési feltételeket. A 3 katód-rezgőkör hangolásával állítható egyrészt a berezgést, oszcillációs amplitúdót, stb-t megszabó pozitív visszacsatolás, másrészt a rezgés módusa. A 2. ábra szerinti koaxiális megoldású oszcillátornál a 4 „fordított világítótorony" csőhöz tartozó anód-, ill. katód-rezgőkört két egymásba tolt, rövidrezárt koaxiális tápvonal képviseli: az 5 ill. 6 tápvonalak. A rezgés f frekvenciáját ill. hullámhosszát az 5 anód-tápvonal hossza határozza meg. 1 és X között az 1= =VU'; 1= •-3 /d"; 10 összefüggés áll fenn. Az első esetben i // í X, a másodikban ? 'I/ L X, a harmadikban ''/^X modusú rezgésről beszélünk. Hogy adott esetben milyen modusú rezgés áll elő, az főleg a katód-rezgőkör önfrekvenciájától, azaz a katód-körben levő 6 koaxiális vonal hoszszától függ. A 3. ábrán látható, hogy különböző modusú rezgések esetén,az egyes rezgési frekvenciákhoz milyen anód-, ill. katód-vonalhosszak tartoznak. (Az abszcisszán van feltüntetve a két vonalhossz, folyamatos görbe jelzi az anód-, szaggatott görbe a katód-vonalat.) A vonalak hosszának változtatása a 7 anód-, ill 5/^' : 20 25 S0 a 8 katód-rövidrezáró 15 dugó segítségével történik Az ábrából látható, hogy pl. i /f l X modusú rezgés esetén a katód-vonal hossza minden rezgési frekvencián kisebb az anócfcvonalénál. Kitűnik még az is, hogy a két vonal hossza közötti különbség a rezgési frekvencia növekedésével csökken. A stabil rezgés fellépésekor szükséges vonalhosszkülönbség (^1), 1000 MHz-es frekvenciánál (^IJOOO) kisebb, mint 500 MHz-es rezgésnél (Z/I500) és ez ismét kisebb, mint 300 MHz-es rezgésnél {Ahm)Az ezeket mozgató mechanizmus megoldása kétféle lehet. Az egyiknél a két dugó mozgása egymástól teljesen független, mindkettő tetszés 158482
