158433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés edzett üvegtárgyak előállítására ömlesztett vagy képlékeny üvegből

g 158433 10 falak különítenek el, melyeik magassági helyze­tét nem ábrázolt eszközökkel szabályozhatjuk. A.27, 28 -terekbe 31 csövek vezetnek. A 8 fürdő felszínén, a 29, 30 falak alatt, ömlesztett sókból álló 32, 33 rétegek úsznak és ily. módon a 27, 28 terekkel érintkeznek, melyekben hőcserélő folyadékot áramoltatunk az ömlesztett sóknak meghatározott állandó hőmérsékleten tartása céljaiból. Az ömlesztett sókból álló rétegek vas­tagsága 3 cm,'súlyszázalékos összetételük pedig a következő: Di,!CQ; 6% LiCl ' • • • • • .4% • : Na)N03 90% ' a'32 ömlesztett sóréteggel érintkező, üveg hő­mérséklete.' a meniszkusz felé 1050°-ról 9Q0°-ra, a 33 ömlesztett sóréteggel érintkező üveg hő­mérséklete pedig a .meniszkusz irányában 1080°­ról 900Oj ra csökken. A 22 toronyszakasz egyik felső részében, olyan magasságban ahol az üvegszalag hőmér­séklete az üveg kiilágyítási hőfoka alatt van, porózus antigonitból készült 40, 41 hengerpár helyezkedik dl. E hengerekre a 42, 43 csatornák KNO.j-ból -és. K3N02 -! ból álló ömlesztett só keve­rékét juttatják. A 40, 41 hengerek meghajtó sebessége ugyanakkora, mint a húzóhengereké. A. húzókaimirában a. 8 fürdő fölött fekvő 29, 30 válaszfalak- belső végén 44, 45 hűtők vannak. Az üveghúzás előrehaladtával a 9 üvegáram a 26 térből kis mennyiségű LÍ2SO/;-ot visz magá­- val, aminek hatására a 11 üvegszalagban kis koncentrációjú lítium van jelen. Az előrehaladó 9 áraim közvetlenül dúsul lítiummal a 26 térből, valamint a 33 ömlesztett sóréteglből, míg az elő­rehaladó 12 áram üvege a 32 ömlesztett .sóré­tegbŐl vesz fél lítiumot. Ennek következtében az üvegszalag elülső és hátsó oldallába diffundáló-. lítMmimennyiségek lényegileg egyenlők. A .26 tériben és a 32, 33 rétegben foglalt só­mennyiségeket célszerűen folyamatosan pótol­juk. A meniszkusz'ba felemelkedő húzott üveg fe­lületeihez tapadó sórétegeket megszilárdítják a 44, 45 hűtők, melyek a meniszkuszban levő üveg felszíni rét egeinek hőmérsékletét is. igen alacsony értékre csökkentik. E vékony rétegek ill. hártyák hűtése folytán a só és az üveg közötti ioncsere lényegileg megszűnik, mire az üveg eléri a 19 magasságot. Egy piróbaeijárás folyamán, melyben a húzott üvegét a következő súlyszázalékos összetételű, anyagokból hoztuk létre: Si02 70% ' Na2 0 , . 12% •OaO . 10% MgO •. 3% AI2O3 5% az üvegszálasból üvegmintákat vettünk a. 24 hűtők fölött,' azután e mintákat, lehűtöttük és megvizsgáltuk. Azt találtuk, hogy a lítiuma ónok. az üveglap, középsíkjáiig hatolták. Ebben a bel-5 ső, központi zónában az eredetileg ott levő nátrium 5%~át. helyettesítette lítium. A lítium koncentráció-gradiense kifelé a lapfelületekig . fokozatosan növekedett és a lapfelületeken az eredeti nátriummennyiség 1'5%-át helyettesítette JQ lítium. A lítium koncentráció-gradiense ennél­fogva egészen laposnak mutatkozott. Az üvegszalag a 40, 41 hengerek között ha­ladva érintkezésibe lép a káliumsóikkal,. mire 15 káliurnionok kezdenek az üvegbe diffundálni! Amikor a 22 toronyszakaszt elhagyó üvegszalag­ról levágott üvegmintákat vizsgáltunk meg, azt találtuk, hogy az üvegbe káliumiionok diffun­dálták nátrium- és litiuimionok helyéibe. A ká­„„ liumionok az üveg. mindkét oldala felől több mikron mélységig hatoltak be. Ha a káliumsó­kat olyan üvegbe vittük volna be, amelybe előzőleg, egyébként hasonló körülmények kö­zött, nein hatoltak be lítiumionök, akkor a ká­liumionok nérri hatoltak volna 2 mikronnál mélyebben az üvegbe és ezért a káliumionok koncentráció-gradiense sokkal meredekebb lett volna. A végrehajtott próbaeljárásnál a kálium­ionok az üveg felületein 5% nátriumiont helyet­tesítettek. A második ioncsere a nátrium és a 0 lítium koncentrációját az üvegben csak kevéssé módosította. A két . ioncsere eredményeképpen az üveg megedződött, vagyis az üveg külső rétegei 35 kompresszió, alá kerültek és e. rétegek kitér je­dési együtthatója csökkent. Ennék ellenére az edzett üveget igen könnyen lehetett vágni. Az edzett üveg egy mintáját a felületek le-. 40 mosása után- hősugárzásnak tettük ki, miáltal a belső üvegrétegek 30 percig 600° hőmérséklet alatt álltak, vagyis jóval az üveg kilágyítási hőfoka (540°) fölött. A hősugárzás alatt az üve­get gázáramban tartottuk, amely az üveg felü-45 léteit a kilágyítási hőfok alatti hőmérsékleten tartotta. E kezelés végén- az üveget lehűtöttük. Az üveg megvizsgálása.azt mutatta, hogy a lap legbelső rétegei (a belső fűtőkezelés előtti, kon­centrációval összehasonlítva) lítiumban feldúsul­tak, míg a lap felületein, kevesebb lítium volt található. Ebből nyilvánvaló, hogy a lap felü­letétől a belső övek felé lítiumvándo-rlás ment végbe. A felületi öveiket elhagyó lítiumot nátri­um helyettesítette. A kálium koncentrációja a lap felületein lényegileg ugyanaz volt, mint a belső fűtőkezelés előtt, jóllehet a kálium kon­centráció-gradiense az üvegben az előbbinél ki­sebb, volt. A végleges üvegtárgy ennélfogva erősen hasonlított olyan tárgyra, amelyet nátri­umos-lítiumos üvegből készítettünk és azután nátrium- és káliuimionoíknalk az üveg felületi rétegeibe vezetésével kémiailag erősen edzet­tünk. . A találmány szerint készült edzett üveglap 65 lapos nyomófeszültségi gradiense következtében 5-

Next

/
Oldalképek
Tartalom