158401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémkomplexekkel módosított aldehid-kondenzációs gyanták előállítására

7 158401 A 3/a—ihJban megadott fémsók és komplexkópzők jelenlétében az 1. példa szerint megfőzzük a melamingyantát. így különböző minőségű fémlkoimplex tartalmú 50%-os melamin gyantaoldatot kapunk. Az 1—^3. példa szerint elkészült gyanták átlagmolekulasúlyát, viszkozitását, összeféríheitőségét (kompatibilitását), száradását és beéighetőségét, valamint a belőlük (képzett film tapadóképességét és rugalmasságát is megvizsgáljuk. -Az 1. példa szerint készült Mapgyanita átlagmólsúlya 2800; a 2. példa szerinti gyanta átlagmólsúlya a fémsó minőségétől és mennyiségétől függően: Fe(IH)-ionok -esetében 2900—7500 között, az Al(III)-ionok esetében 3400—3800 között, Cr(III)-ionolk esetében 1400—1600, Cu(III)-ionok esetében pedig 3400—.3600 között változik. A 3. példa szerinti fémsó és Ikomplexképző jelenlétében készük gyanták átlagmólsúlya 28Ö0—3000. Az 1. példa szerint (készült alapgyanta 65%^os butanolos oldatának viszkozitása 1170 cP; a 2. példa szerint készült gyanta 65%-os butanolos oldatának viszkozitása a fémsők minőségétől ós mennyiségétől függően Fe(III)-ion esetében 64—850 cP közötti, Al(III)-ion esetében 60— 120 cP közötti, Cr!(III)-ion szennyezés esetében 65—75 cP közötti értékű, Cu(II)-ion szennyezés esetében pedig 235—1000 cP értékű. A 3. példa szerint fémionok és koimplexképzőlk jelenlétében 'készült gyanták 65%-os butanolos oldatainak viszkozitása 1200—1700 cP közötti értékű. Az 1. példa szerinti alapgyanta szobahőfokon csaik részlegesen elegyedik foutilglioerin-adiplinát poliészter gyantával, .melegítés hatására tökéletesen elegyedik; a 2. példa szerint fémion jelenlétében készült gyanta melegítés hatására sem elegyedik butilglioerinadipinát poliésztargyantávál; a 3. példa szerint fémion szennyezés és komplexképzőik jelenlétében készült gyanta szíoíbahőifoikon is tökéletesen elegyedik 'butilglicerinadipináit poliészter-gyantával. Hasonló eredményelkelt kapunk egyéb gyantákkal való összeférhejtőségi vizsgálatok esetén is. Az 1. példa szerint készült alapgyanta 140 C°~ on [beéghető, 2 H ceruzakeménységű filmet ad, tapadása kielégítő, rugalmassága 5 mm-es átmérőjű tüskén jó. A 2. példa szerint készült gyanták csak 0,01% alatti fémtartalom esetén égethetők be, de ezek is körömmel karcolhatók, 0,01% feletti fémtartialoim esetén a film nem égethető be, ragacsos marad, rugalmasságúik, tapadásuk rossz; a 3. példa szerint fémion és knmplexkópzők jelenlétében készült gyanták 140 C°-on bieégethetők, 5 H ceruza keménységű filmet adnák, (tapadásuk jó, rugalmasságuk 2 mm átmérőjű tüskén megfelelő. Hasonló eredmények érhetők el egyéb formaldehid (kondenzációs gyantákkal is, (minit pl. fenol és fenol-homolog, ikarbaimiid, anilin istb., továbbá egyéb aldehidek használata esetén is. A kiadásért felel: a Közgazda 7107511. Zrínyi (T) Nyomda, Bu A fentiekből egyértelműen látható az, bogy az aldehid-kondenzációs gyanták minőségét a fémionok hátrányosan befolyásolják. Komplexképzőik alkalmazásával ez kiküszöbölhető, sőt 5 fémionok és komplexképzők jelenlétében jobb minőségű aldehid kondenzációs gyanta készíthető. !Q Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fiémkomplexekkel módosított aidehid-ikondenzációs gyanták előállítására, aldehidek, mint formaldehid, aoetaldéhid, furfurol és !5 más reakciópiartnerek, minit fcarbamid, tiokaribaimid, melamin és más triazin szánmiazékdk, anilin, ciánamid, diciánamid, fenol- és fenolhomológok és ciklohexanon kiindulóanyagok felhasználásával a reakciókomponensek konden-2Q zációja és víztelenítése útján, azzal jellemezve, hogy a reakciópiartnerek kívánt összetételű elegyéhez vagy valamelyik reakciófcamponenshez a kondenzáció lefolytatása előtt, a reakcióelegy összsúlyaira számítva, a reakciópartnerek„,. ben esetlegesen jelenlévő fémek súlyát is beleszámítva, legfeljebb 1,0 súlyszázalék mennyiségben valamely fcoimiplexképzésre állkalraas fémvegyületet és a bevitt és eredetileg jelenlévő fémekre számítva legalább 1 : 1 és legfeljebb 1 : 10 imólaránylban, valamely komplexképzésre alkalmas vegyszert adagolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy komplexképzésre alkalmas fémvegyületként a vas-, alumínium-, króm-, réz-, nikkel-, kobalt valamelyikét vagy ezek keverékét használjuk. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a íreakcióeiegy összsúlyára számítva célszerűen 0,1 súlyszázalék fémvegyületet használunk. *0 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy komiplexifcépzésre alkalmas vegyszerként étiléndiamintetráeceitsavat, hidroxietil-trihidroxipropil-etiléndiamint, hidroxie'til-etíléndiamintriecetsavat, három vagy 45 többértékű alkoholokat, oxisiavakat, főként pedig fhraridolkat vagy foszfátokat, előnyösen azok alkálifémsóinak alakjában, használjuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jölleimezve, hogy a 50 fémkomplex mennyiségét a reakcióelegy összsúlyára számítva legfeljebb 5 súlyszázialéknyi mennyiségben alkalmazzuk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módjla, azzal jellemezve, hagy a 55 fómekkel komplexképző vegyszerek mólarányát előnyösen fluor idők esetében 1 : 10, foszfátok esetében 1 : 3, etiléndiaminltetraecetsav és hidroxiétiltrihidroxipiiopil^etilénd'iamin esetében 1 •: : 5, hidroxietil-eitiléndiaminjtrlieoetsav esetében 60 1 : 5, többértékű alkoholok és oxisavak esetében 1 : 6 értékre állítjuk be. ági és Jogi Könyvkiadó igazgatója, lapest V., Balassi Bálint utca 21—23. *i