158341. lajstromszámú szabadalom • Villamos vezetékbiztosító rendszer, különböző névleges áramerősségek részére

t § lépcsőzött átmérőjű fémsapkája van, melynek legnagyobb átmérőjében levő köpenyrésze il­lesztőfelületként szolgáló és amelynek a leg­kisebb átmérővel határolt homlokoldala a biz­tosítóaljzat [talpponti sínjével együttműködő 5 érintkezőfelületként szolgál. Ez azt a lehető­séget biztosítja, hogy illesztőszervként a bizto­sítóaljzatban behelyezett fémteste, amelynek nincsenek támaszkodó lábrészei, csupán henger alakúra kell kialakítani. Az ilyen támaszkodó 10 lábrésztől mentes fémhüvelynek, biztosítóaljzat illesztőszerveként való alkalmazásánál és az át­mérőjében fokozatokkal kialakított fémköpenyű olvadóbetét alkalmazása a biztosítóaljzat szige­telőteste az illesztőszerv támasztására vállak- 15 ként szolgál, amelyek a biztosítóaljzat talpponti sínje fölött vannak, azonban az olvadóbetét illesztő felületének tartományától távol esnek. Ezzel a biztosítóaljzat illesztőszerve a fém­hüvely tengelyirányában kisméretűvé képez- 20 hető ki. A találmány példakénti kiviteli alakját a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. Az 1—6. ábrák metszetben nézeti képét mu­tatják a találmány szerinti rendszerhez tartozó 25 vezetékbiztosítékoknak, három különböző nagy­ságban. A 7. ábra a biztosítékaljzat részmetszetében az illesztőszerv megfogásának módját ábrázolja. A 8—10. "ábrák a találmány szerinti rend- 30 szerhez tartozó olvadóbatéteket három, névle­ges áramerősségű értékhez tartozó kivitelét áb­rázolják. A 11—1,3. ábrák illesztőszerv kiviteli -példáját mutatják, amely illesztőszervek az 1—6. ábra- 35 kon ábrázolt biztosítóaljzatokhoz alkalmazhatók. A találmány szerinti rendszernél a vezeték­biztosítéknak 1 biztosítóaljzata, 2 olvadóbetétje és 3 csavaros sapkája van. Az .1 biztosítóaljzat, 40 4 szigetelőtestén 5 talpponti síneket tart a 6 csatlakozókapoccsal, és a 7 menetes hüvely a 8 csatlakozókapoccsal. A 3 csavaros sapkának a 7 menetes hüvelybe való becsavarása útján a 2 olvadóbetétet az 1 biztosítóaljzatban rögzítjük. 45 A rajzon a találmány szerinti vezeték bizto­sítékrendszert, 2 A — 100 A névleges áram­erősség-tartomány céljára alkalmas kivitelben ábrázoltuk. Ezt a névleges áramerősségű tarto­mányt három résztartományra osztottuk, oly 50 módon, hogy az első névleges áramerősségű tartomány 2—16 A, a második névleges áram­erősségű tartomány 20—63 A és a harmadik névleges áramerősségű tartomány 80—100 A-es. Ezen résztartományok részére, mint ahogy az 55 1—6. ábrák mutatják, az 1 biztosítóaljzatot és a 3 csavaros sapkát három különböző nagyság­rendben állítjuk elő. Ahogy a 8—10. ábrákból látható, mindegyik résztartományban a 2 olva­dóbetéteknek ugyanolyan nagy D átmérője, és 60 ugyanolyan H magasságuk van. A nagyobb névleges áramerő'sségű tartományokhoz azonban megnövelt D átmérő és megnövelt olvadóbetét H magasság tartozik, szemben a kisebb névle­ges áramerősségű tartományokkal. 65 6 A találmány szerinti rendszernél a 2 olvadó­betétek elvileg azonos felépítésűek. Valamennyi 2 olvadőbetétnek 9 kerámiateste van, (amelyet a rajzon nem ábrázoltunk), amely 9 kerámia­testnek 10 csatornájában — amely homokkal van töltve — 11 olvadószála és 12 jelzőhuzala van, amely kívül, az olvadóbetéten levő jelzőt tartja. A kerámiatest csatornájának mindkét vége 14 és 15 fémsapkával van ellátva, és ezek­kel zárjuk le a csatornát. A fémsapkák egy­idejűleg a 11 olvadóbetéttel és a 12 jelző­huzallal való érintkezés célját szolgálják. Elő­nyösen az 1 biztosítóaljzat 5 talpponti sínjével együttműködő Í5 fémsapka átmérője lépcsőzve van, és kisebbik átmérővel határolt homlok­felületet az 5 talpponti sínnel való érintkezés céljából érintkezőfefuletet alkot. A találmány szerinti vezetékbiztosíték rend­szere a felcserélhetőség elkerülése végett illesz­tőszervekkel van ellátva, amelyek megakadá­lyozzák, hogy egy meghatározott névleges áram­erősségi érték részére készített biztosítóaljzatba nagyobb névleges áramerősség részére szolgáló olvadóbetéteket lehessen behelyezni. Az olvadó­betét illesztőszerveként az olvadóbetét köpenyé­re felhúzott 15 fémsapka szolgál. A rajzon áb­rázolt rendszernél illesztőfelületként előnyösen a legnagyobb átmérőn levő 16 köpeny szolgál. A biztosítóaljzat illesztő szerve az olvadóbetét tengelyirányában az 1 biztosítóaljzat 4 szigetelő­testén támaszkodó 17 fémköpeny, amely az 5 talpponti sínhez képest szigetelve van. A talál­mány szerint ez a fémköpeny azon a tartomá­nyon kívül van, amelyet a biztosítóaljzatban az olvadóbetét illesztőszervének illesztőfelülete (15 fémsapka 16 köpenye) foglal magába, amely­en a biztosítóaljzat talpponti sínjére néző oldal támaszkodik. Előnyösen a biztosítóaljzat illesz­tőszerveíként szolgáló 17 fémtest fémhüvelyből áll. Ez a fémhüvely rés nélküli, úgyhogy zárt gyűrűt alkot és célszerűen cső, amelynek pere­mein kifelé hajlított 19 gallérja van (lásd 1,1., 12. és 13. ábrákat). A fémhüvely külső átmé­rője a különböző névleges áramerősségek ré­szére egy névleges áramerősségi tartományon belül azonos. A fémhüvely belvilágának átmé­rője az olvadóbetét illesztő szervéhez (a 15 fém­sapkának a 16 köpenye) van illesztve. Tehát a fémhüvely a belvilág átmérője mentén az il­lesztőfelületet alkotja. Ha az 1 biztosítóaljzat illesztőszerveként szolgáló 17 fémtest olyan fémhüvely, amelynek nincsenek támaszkodó lábai és ha a 2 olvadóbetétet átmérője mentén lépcsőzött 15 fémsapkával látjuk el, amelynek a legnagyobb átmérője mentén levő köpenyrész illesztőfelületként szolgál, akkor a biztosítóalj­zat szigetelőteste az illesztőszerv támasztására előnyösen 22 vállakat alkot, amely utóbbiak az 1 biztosítóaljzat 5 talpponti sínje fölött vannak, azonban az olvadóbetét illesztőfelületének tar­tományától (a 15 fémsapkának a 16 köpenye) távol esnek. Ezek a vállak azután abba a térbe nyúlhatnak be, amely az 1 biztosítóaljzat 15 fémköpenyének lépcsőzése folytán adódik, úgy­%

Next

/
Oldalképek
Tartalom