158339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló falazati anyagok és finomkerámiai termékek fizikai és kémiai tulajdonságainak módosítására
3 158339 4 csak a koptató- es hidegnyomószilárdság romlása árán. Magnezittégliák ihőmgadozás-tűrése krómércadaigoMs ihatásiára javul, de ugyanakkor a porozitás nő és a nyoimószilárdság. csökken. Mindezideig olyan módszert kidolgozni nem sikerült, amelyik egységes javulást eredményezne és ne csak a termékválaszték. bővítését tenné lehetővé. A finomkerámiai termékek fölhasználásuk jellegénél fogva nincsenek olyan sokirányú igénybevételnek alávetve, minit a tűzálló anyagok. A megoldásra váró műszaki kérdések között azonban ismétlődőan szerepel a keménység növelése. Ismeretes, hogy a majolika- és kőedénymasszák égetésük hőmérsékletén nem nyernék kellő tömörséget, durván porózusoik és így törékenyek maradnak. A keménység növelésére eddig földpátot kevertek a masszába alacsony hőmérsékletien tömörre égő kaolinokkal együtt. Elegendő tömörséget így sem sikerült elérni, emellett égetésük kényesebbé vált, mert a bevitt agyagásványok nagyon zsugorodnak és veteimedésire hajlamosak. Eljárásunk, amely két ismert technológiai műveletben valósult meg ezideig, az olvadékszaíbályozás jelentőségén alapszik. Az egyik művelet a tárgyak felületi mázolása, melynek célja tűzálló áruknál csak a pórusok elzárása, finomkerámiai áruiknál ezenkívül díszítés is. A másik a durvákerámiában alkalmazott iszapos nedvesítés. Ennek lényege az, hogy agyagot vagy kaolint vízben feloldanak és az így kapott iszappal nedvesítik a samottszemeséiket, miáltal sajtoláskor a massza kisebb súrlódása révén jobban tömörödik. Azt találtuk, hogyha valamely ipari termék nyersanyagkeverékét 0,5—15 súlyszázalék, előnyösen 1,5—5 súlyszázalék szárazanyagtartalmára vonatkoztatott hígfolyós és a termék kerámiai jellegének megfelelő máziszappal nedvesítjük, akkor a termék tulajdonságai megjavulnak. A máziszapot természetesen nedves őrlésnek vethetjük alá, amikoris előnyösen pl. 45 mikron szemcsenagyság alatti máziszappal nedvesítjük a keveréket, majd a keverést követő technológiai folyamat semmiben nem tér el a szokásostól: alakításból, szárításból és égetésből áil. E módszer szerint a termék kémiai összetétele csak minimális mértékben változik meg, de az égetéis során olyan kedvező szerkezet alakul ki, amely az összes jelentős fizikai mutatók javulását eredményezi. Ugyanis a keverékben egyenletesen eloszlatott finom máz a szemeséket vékony rétegben bevonja, belőle égetésikor olvadék képződik és kristályosodás indul meg. Az égetett termék nyomószilárdsági vizsgálatakor a szemcsék is hasadnak, hagyományos módon gyártottnál a repedési vonalak körülfutják a szemcséket. Kerámiai mázas nedvesítés előnyösen olyan massza/típusoknál alkalmazható, melyek összetételében van néhány százalék agyag, kaolin, hidraulikus kötőanyag vagy nagy fajlagos felületű egyéb őrlemény, .melybe a máz felszívódik. Eljárásunk így technológiai nehézség nélkül alkalmazható tűzálló falazati anyagok, úgymint téglák, ido'mlkövek, habarcsok, dön-5 gölőmasszálk, tűzálló cementipari áruik, mint tűzálló beton és finomkerámiai áruk, valamint ezek közbenső termékei, mint előégetett töm^ bök fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására. Korund, samott, timföld- és/vagy ikorund-10 adalékos samott, félsavanyú, szillimanit és mullit típusú tűzálló anyagok szilárdsága megnövelhető, ha a nyersanyagkeveréket, előnyösen annak soványító anyagát mázzal nedvesítjük. Korund, samott, timföld- és/vagy 'korundadalé-15 kos samott, félsavanyú, szillimanit, mullit, szi-Mka, magnezit, dolomit, krómérc, forszterit és spinéül töirtőanyagtípusú, hidraulikus kötésű tűzálló betonok szilárdsága is megnövelhető, ha a száraz 'betonkeveréket mázzal nedvesítjük. 2o Timföld, samott, timföld és/vagy korundadalékos samott, félsavanyú és mullit 'típusú előégetett tűzálló tömbök porozitását csökkenteni lehet, ha a nyers keveréket mázzal nedvesítjük. Majolika, kőedény és félporcelán szilárdsága 2g javítható, ha a nyersanyagkeveirélket mázzal őröljük össze. Célunkat, a massza kellő tömörödését 'és kristályosodását a felsorolt anyagok esetében ak„« kor érhetjük él: légjobban, iha a máz savarányát 0,8—3,5, előnyösen 1,5—<2,5 közti értékre állítjuk be. A máz Sege:r4képlete 1 Mn O • 0,1 — 1,5 Al 2 0:i • 1—,12 (Ml) n O n lehet, amely képletben M jelentése monoxidképző alikálifémion és/ /vagy alkáliíföldfémion, előnyösen Na, K, Oa, Mg ion; 40 n 'jelenítése egytől háromig terjedő egész szám; M| jelentése valamely szervetlen savképző elém ionja, előnyösen Si, Zr, B ion. 45 A megadott határértékeken belül az égetési hőmérséklet és időtartam, valamint a -massza komponenseinek aránya és őrMsfinomsága ismeretéiben lehet tetszés szerinti éritékeket választani. A miázreoeptek összeállításánál a fe-50 lületi vis'ellkedés csupán támpont. Figyelembe kel! vennünk, hogy az alvadt máz a szemcsék felületén filmszerű bevonatot képez és a nagy fajlagos felültet következtében az oldódás nagymérvű. Felületi mázbevonaltnál ilyen csak az átmeneti rétegben van. Az olvadék és a kristályos fázisok mennyiségének meghatérozásakor Solacolu számításait követtük. (Solaodlu: Műszaki szilikátok fizikai kémiája IV. fejezet 511—547. oldal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.) A máz olvadáspontját célszerű az égetési hőmérsékletnél 30—80 iC°-kal alacsonyabbra beállít ami, hogy a máz már az égető szakasz elején kifejthesse katalizáló hatását. Általános feltételezés a kerámiaiparhan, hogy 65 az olvadék mennyiségének növelése a készter-2
