158338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, elrendezés és berendezés többszínű mintarajzok léptékátalakítására és rácsolására

158338 15 16 Ennek megfelelően a világító optika által megvilágított, a Wl' és W!

2' pont között a sorirányra keresztirányban fekvő igen keskeny csík kitérjedési irányában tizenkét szakaszra van osztva, melyek mindegyike egy sorszélességnek felel meg ás az M eredeti mintán a Zl pont a rácsolt rajz első sorának egy pontjának és a Z12 pont a rácsolt rajz tizenkettedik sorának egy pontjának felel meg. Eközött fekszik a többi tíz sor, melyek nincsenek jelölve. A Zl pontot az L4 lencse a Z' síkban mint Zl' pontot egy LL1 fényvezető belépési felületén képezi le, a hozzá tartozó sugárút három összefüggően rajzolt vonallal van jelezve. ÍA fényvezetőbe való belépéskor a fénysugarak csak csekély mértékben törnek meg és az oldalfalakon való többszörös teljes visszaverődés után elhagyják a fényvezetőt, most azonban igen egyenletesen vannak a kilépési felületen elosztva és a GF zöld színszűrőüvegen való áthaladás után elérik az 51 fotodiódát. Ugyanez történik a Z 12 pontban is. Ez a Z 11' pontban a Z' síkban az LL12 fényvezető belépési felületére vetődik, ezen a fényvezetőn és a hozzá tartozó zöld szűrőn ugyanolyan módon halad át, mint ahogy az LL 1 esetében leírtuk és eléri a vonatkozó fotodiódát. Az L3 hengerlencse hosszirányában — ami a 2. ábra rajzsíkjának felel meg — nem gyakorol észrevehető hatást a sugárút lefutása. Mivel az eredeti minták különböző léptékben lehetnek rajzolva, amelyeket aztán a leírt berendeléssel a rácsrajz egységes léptékre kell transzponálni és mivel az LL 1 — LL 12 fényvezetők és a hozzájuk tartozó színszűrők és fotodiódák elrendezésére szilárd, változatlan állványok vannak biztosítva, a letapogató optika nagyítása megfelelően beállíthatóan van elkészítve, mégpedig azáltal, hogy az L4 lencse változtatható fókusztávolságú optikából (Zoomobjektív) áll. Hasonló hatást lehet természetesen elérni, mint a nagyítóberendezésnél az M — L4 és L4 — Z' távolságok változtatásával változatlan fókusztávolságú L4 lencse alkalma-zása esetén. Míg a 2. ábra a letapogató optikát mutatja sorirányban nézve, a 2a. ábra a sorirányra keresztirányban nézendő és a 2a. ábra rajzsíkja az M eredeti rajzot egy sor mentén met-, szi. Ennél az ábrázolásnál a megvilágító berendezést elhagytuk. A P és p pont igen kicsi, itt az érthetőség kedvéért nagyobbra rajzolt távolságban fekszik egy soron, még éppen az említett igen keskeny, a megvilágító berendezés által megvilágított csíkon belül az L3 hengerlencse kiterjedési irányában. Ez a lencse a 2a. ábrában keresztmetszetben van ábrázolva, az M eredeti mintától való távolsága valamivél kisebb, mint a fókusztávolsága, úgyhogy az egy pontból az eredeti mintára eső, erősen divergáló fénysugarak az L3 lencsén való áthaladás után már csak kis mértékben divergálnak és ennek megfelelően lényegesen nagyobb részük éri el az L4 lencsét. A P pontból kiinduló sugarakat — ezek közül hármat a 2a. ábrában összefüggő vonallal ábrázolunk — az L3 és L4 lencse összegyűjti és e sugarak a Z' síkban az LL fényvezető belépési felületén ismét a P pont egy P' képévé egye-5 sülnek, majd a fényvezető belsejében az egymással hegyesszögben érintkező keskeny sík oldalain való többszörös teljes visszaverődés után folytatják útjukat és egyenletesen eloszlanak a fényvezető LZ1, ill. LZ2, ill. LZ3 leága-10 zásaiban a fényvezető keskenyebbik végén, majd e leágazások kilépési felületein kilépnek, hogy egy RF piros szűrőn, illetve egy GF zöld szűrőn, illetve egy BF kék szűrőn áthaladva az 50, ill. 51, ill. 52 fotodiódához érkezzenek. 15 Ugyanilyen sugárutat ábrázolunk a p pont esetében is három szaggatott vonallal, az M eredeti minta vonatkozó sorainak P és p között fekvő pontjai esetében a sugárút hasonló és az. ezen rövid sorszakaszból visszavert fénymeny-20 nyiség egyenletesen oszlik el az előtét-színszűrőkkel ellátott három fotodiódán, úgyhogy két minta-bára közti színihatár letapogatásánál a színfelismerési és kiértékelő kapcsolás átkapcsolása nem a fotodiódák térbeli elhelyezésétől, 25 hanem csupán az egyik vagy másik fotodióda fotoáramának túlsúlyától függ. A színnyomófej példaképpeni kiviteli alakját mutatja az 5., 6. és 7. ábra. Az 5. ábra az egymásra helyezett lapos, 30 pneumatikus működtetésű színnyomóelemek felülnézetét mutatja a rétegsíkkal párhuzamos részmetszettel (vonalkázva) és a szelepházon átmenő metszettel. A 6. ábra rácsrajz síkjával párhuzamosan az egymásra helyezett színnyo-33 móelemeken átmenő metszetet mutat olyan metszetsíkban, melyet az 5. ábrában az A—B pont-vonáspont vonal jelöl, a 7. ábra pedig a színnyomófejet ábrázolja a sorirányban nézve, részben kihagyott és két függőlegesen középen 4Q átmetszett színnyomóelemmel, valamint a szelepházon átvezető hosszmetszetet mutatja. Az 5. ábrában a 671 színnyomószegecset metszetben ábrázoljuk; ez egy vékony csövecskéből áll, melyben az alsó végen egy nemezirón 6711 45 írószegecse van elhelyezve. A festókfolyadé'k hozzávezetése a csövecske furatán keresztül a felső végen beállított 6716 tömlő segítségével egy 6717 elosztóvezetékből történik, melyet a 6719 tárolóedényből egy 6718 tömlő táplál. 50 A 671 színnyomószegecs a 6720 lemezbe mart 6721 horonyban tengelyirányban könnyen előtolható a rácsozva nyomtatandó RZ rajzpapíron az RP rácspont irányában. Ez a 6721 horony részben a horony irányaiban terjedő hosz-55 szúkás, derékszögű keresztnieftszetű 6722 térré széltében és mélységében kiszélesedik és egy henger funkcióját tölti be. A dugattyú feladatát a 671 színnyomószegecs csövecskéjén .található 6712 test látja el, amely a 6722 hosszúkás 60 tér derékszögű keresztmetszetébe csekély játékkal beleillik és amelytől a 671 színnyomószegecs felső vége a szegecs 6715 pereme és a 6720 lemez között körülvevő 6714 visszahúzó rugó a 6722 hosszúkás tér felső vége felé húz-65 za, ami így felső ütközőként szolgál. A 0722 8