158338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, elrendezés és berendezés többszínű mintarajzok léptékátalakítására és rácsolására

158338 15 16 Ennek megfelelően a világító optika által meg­világított, a Wl' és W! 2' pont között a sor­irányra keresztirányban fekvő igen keskeny csík kitérjedési irányában tizenkét szakaszra van osztva, melyek mindegyike egy sorszéles­ségnek felel meg ás az M eredeti mintán a Zl pont a rácsolt rajz első sorának egy pontjá­nak és a Z12 pont a rácsolt rajz tizenkettedik sorának egy pontjának felel meg. Eközött fek­szik a többi tíz sor, melyek nincsenek jelölve. A Zl pontot az L4 lencse a Z' síkban mint Zl' pontot egy LL1 fényvezető belépési felületén képezi le, a hozzá tartozó sugárút három össze­függően rajzolt vonallal van jelezve. ÍA fényvezetőbe való belépéskor a fénysuga­rak csak csekély mértékben törnek meg és az oldalfalakon való többszörös teljes visszaverődés után elhagyják a fényvezetőt, most azonban igen egyenletesen vannak a kilépési felületen elosztva és a GF zöld színszűrőüvegen való áthaladás után elérik az 51 fotodiódát. Ugyanez történik a Z 12 pontban is. Ez a Z 11' pont­ban a Z' síkban az LL12 fényvezető belépési felületére vetődik, ezen a fényvezetőn és a hozzá tartozó zöld szűrőn ugyanolyan módon halad át, mint ahogy az LL 1 esetében leírtuk és eléri a vonatkozó fotodiódát. Az L3 henger­lencse hosszirányában — ami a 2. ábra rajzsík­jának felel meg — nem gyakorol észrevehető hatást a sugárút lefutása. Mivel az eredeti minták különböző léptékben lehetnek rajzolva, amelyeket aztán a leírt be­rendeléssel a rácsrajz egységes léptékre kell transzponálni és mivel az LL 1 — LL 12 fény­vezetők és a hozzájuk tartozó színszűrők és fotodiódák elrendezésére szilárd, változatlan áll­ványok vannak biztosítva, a letapogató optika nagyítása megfelelően beállíthatóan van elké­szítve, mégpedig azáltal, hogy az L4 lencse vál­toztatható fókusztávolságú optikából (Zoom­objektív) áll. Hasonló hatást lehet természete­sen elérni, mint a nagyítóberendezésnél az M — L4 és L4 — Z' távolságok változtatásával változatlan fókusztávolságú L4 lencse alkalma-­zása esetén. Míg a 2. ábra a letapogató optikát mutatja sorirányban nézve, a 2a. ábra a sorirányra keresztirányban nézendő és a 2a. ábra rajz­síkja az M eredeti rajzot egy sor mentén met-, szi. Ennél az ábrázolásnál a megvilágító beren­dezést elhagytuk. A P és p pont igen kicsi, itt az érthetőség kedvéért nagyobbra rajzolt távolságban fekszik egy soron, még éppen az említett igen keskeny, a megvilágító berendezés által megvilágított csí­kon belül az L3 hengerlencse kiterjedési irányá­ban. Ez a lencse a 2a. ábrában keresztmetszet­ben van ábrázolva, az M eredeti mintától való távolsága valamivél kisebb, mint a fókusztávol­sága, úgyhogy az egy pontból az eredeti mintá­ra eső, erősen divergáló fénysugarak az L3 lencsén való áthaladás után már csak kis mértékben divergálnak és ennek megfelelően lényegesen nagyobb részük éri el az L4 lencsét. A P pontból kiinduló sugarakat — ezek közül hármat a 2a. ábrában összefüggő vonallal ábrá­zolunk — az L3 és L4 lencse összegyűjti és e sugarak a Z' síkban az LL fényvezető belépési felületén ismét a P pont egy P' képévé egye-5 sülnek, majd a fényvezető belsejében az egy­mással hegyesszögben érintkező keskeny sík oldalain való többszörös teljes visszaverődés után folytatják útjukat és egyenletesen eloszla­nak a fényvezető LZ1, ill. LZ2, ill. LZ3 leága-10 zásaiban a fényvezető keskenyebbik végén, majd e leágazások kilépési felületein kilépnek, hogy egy RF piros szűrőn, illetve egy GF zöld szűrőn, illetve egy BF kék szűrőn áthaladva az 50, ill. 51, ill. 52 fotodiódához érkezzenek. 15 Ugyanilyen sugárutat ábrázolunk a p pont esetében is három szaggatott vonallal, az M eredeti minta vonatkozó sorainak P és p között fekvő pontjai esetében a sugárút hasonló és az. ezen rövid sorszakaszból visszavert fénymeny-20 nyiség egyenletesen oszlik el az előtét-színszű­rőkkel ellátott három fotodiódán, úgyhogy két minta-bára közti színihatár letapogatásánál a színfelismerési és kiértékelő kapcsolás átkap­csolása nem a fotodiódák térbeli elhelyezésétől, 25 hanem csupán az egyik vagy másik fotodióda fotoáramának túlsúlyától függ. A színnyomófej példaképpeni kiviteli alakját mutatja az 5., 6. és 7. ábra. Az 5. ábra az egymásra helyezett lapos, 30 pneumatikus működtetésű színnyomóelemek fe­lülnézetét mutatja a rétegsíkkal párhuzamos részmetszettel (vonalkázva) és a szelepházon át­menő metszettel. A 6. ábra rácsrajz síkjával párhuzamosan az egymásra helyezett színnyo-33 móelemeken átmenő metszetet mutat olyan metszetsíkban, melyet az 5. ábrában az A—B pont-vonáspont vonal jelöl, a 7. ábra pedig a színnyomófejet ábrázolja a sorirányban nézve, részben kihagyott és két függőlegesen középen 4Q átmetszett színnyomóelemmel, valamint a sze­lepházon átvezető hosszmetszetet mutatja. Az 5. ábrában a 671 színnyomószegecset met­szetben ábrázoljuk; ez egy vékony csövecskéből áll, melyben az alsó végen egy nemezirón 6711 45 írószegecse van elhelyezve. A festókfolyadé'k hozzávezetése a csövecske furatán keresztül a felső végen beállított 6716 tömlő segítségével egy 6717 elosztóvezetékből történik, melyet a 6719 tárolóedényből egy 6718 tömlő táplál. 50 A 671 színnyomószegecs a 6720 lemezbe mart 6721 horonyban tengelyirányban könnyen elő­tolható a rácsozva nyomtatandó RZ rajzpapí­ron az RP rácspont irányában. Ez a 6721 ho­rony részben a horony irányaiban terjedő hosz-55 szúkás, derékszögű keresztnieftszetű 6722 térré széltében és mélységében kiszélesedik és egy henger funkcióját tölti be. A dugattyú felada­tát a 671 színnyomószegecs csövecskéjén .talál­ható 6712 test látja el, amely a 6722 hosszúkás 60 tér derékszögű keresztmetszetébe csekély já­tékkal beleillik és amelytől a 671 színnyomó­szegecs felső vége a szegecs 6715 pereme és a 6720 lemez között körülvevő 6714 visszahúzó rugó a 6722 hosszúkás tér felső vége felé húz-65 za, ami így felső ütközőként szolgál. A 0722 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom