158334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazinoil-guanidinek előállítására

5 158334 6 panolt, butanolt, penltanolt, hexanolt, ciiklopentanolt, dlklohexanolt és hasonló alkoholokat, viagy 2-Jalfcoxietanolt vagy analog oldószereket, mimt pl. 2-propanollt használunk. A reakcióbeveréket ezt követően gőzfürdahőmérsékletrői forrponthőmórsékletre hevítjük, a forralás ideje néhány perctől 5—6 óráig terjedhet, fél órás reagálfoatás áiltalában azonban elegendőnek bizonyult. A (III) általános (képlétű végterméket valamely ismert mödszerrel elkülönítjük, pl. a reafcciófceveréket jeges víz feleslegével hirtelen lehűtjük, ehhez rendszerint (kétszeres térfogatú jeges vizet használunk, majd a kivált szilárd terméket szűréssel vagy más ismert módszerekkel elkülönítjük és szárítjuk. Az elkülönített szilárd terméket néhány csepp ásványi sav hozzáadásával víziben ismét feloldhatjuk, az oldatot leszűrjük és ásványi sav gyenge 'feleslegével, rendszerint sósavval megsavanyítjulk, a kivált terméket pedig szűréssel izoláljuk és megszárítjuk. A pirazinkairibonsavazid kiinduló anyagok nem csupán mint fciinduláanyagok használhatók a fenti reakcióban, hanem önmagában is biológiai hatásuk van. Az azidok a megfelelő pirazinkarbonsavhidiriazidekből erősen savas közegben allkálifémnitrittel történő diazotálással állíthatok elő. Az aJkáiifémnitritet, rendszerint a nátríumnitrit vizes oldatát lassan adagoljuk a keverésben tartott bidrazid híg savas oldatába a felszín alá, míg a hidrazid oldatbavdtelére rendszerint klb. 0,5 n sósavat alkalmazunk, azonban kénsav, hidrogénbromid vagy más ásványi savak 1 n erősségű oldatai szintén felhasználhatóik. A diazotálást környezeti hőmérsékleten vagy gőzfürdő hőmiérsékiletón végezzük. Az emelt hőmérséklet rendszerint a hidrazid feloldódásához szükséges. A savazid a reakciiókeverákből kiválik. Az azidok tisztítlhiatők és azonosítás szeimponitjáböl megelemezhetők. Általában azonban instabil vegyületek és melegítésre robbanásszerűen elbomlanak. Szárításuk ezért óvatosan végzendő. A találmány szerinti reakcióban tisztítás vagy elemzés nélkül is felhasználhatók. A pirazinkarbonsaivhidrazid kiiindulóanyag ismert módon előálllítihlató. Előállítását az 1— 36. példák kapcsán ismertetjük. A találmány szerinti módszerrel előállítható pirazinoilguanidinefcnek diuretikus és nátriuretiikus hatásuk van. Az összes ismert diuretifcus szertől abban különböznek, hogy a nátriumionok kiválasztását szelektív módon végzik a káliumion kiválasztás fokozása nélkül. Az ismert diuretifcus szerekkel kiváltott káliumionveszteség a gyógyászati gyakorlatban számos alkalommal komoly izomgyengeséget okoz. Mivel a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeknek káliumion kiválasztása képességük nincsen, így az ismert diuretikus szerekhez képest előnyösebibek, így diuretikus szerként ödéma, magas vérnyomás és hasonló be-5 tegségék gyógykezelésére használhatók. A találmány szeriinti eljárás másik fontos felismerése az, hogyha az említett vegyületeket más ismert diuretikus szerekkel, — amelyek mind a nátriumionok, mind ía kálium-ionok kiválasz-10 tására képesek — együttesen adagoljuk, akkor az új pirazinoAlguanidinek a fcáüumionok kiválasztását hatékonyan csökkentik és ezáltal megszüntetik íaz ismert diuretikus szerek kedvezőtlen tulajdonságait. A találmány szerinti eljá-15 rással előállítható vegyületek tehát más vegyületcsoportba tartozó diuretikus szerekkel való kombinációban meggátolják a káliúmionok kiválaszfósát, ós ezzel az ismert diuretikus szerek hátrányait megszüntetik. A piriazinkarbonsavahidrazidok előállítása: 25 1. példa: 3^amino-5-dietilamino-6--iklórpirazinikarbonsaVhidrazid 10,0 g (0,04 mól) S-amino-íS-Hdietilamino-B-klórpirazinkarlbonsav-metilésztert 250 ml etanolban feloldunk és az oldathoz 20 ml 64%-os vizes hidrazinoldatot adunk, majd a reakciókeveréket 4 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt tornaijuk. Az oldószert ezután vákuumban eltávolítjuk és a maradékot vízzel kimossuk, majd megszárítjuk. 9,0 g {87%) 3-amino-5-dietilamjino-6-IMíórpirazinkaítt)Onsavihidrazidot kapunk, amelynek olvadáspontja 137—140 C°. 2-propanolból történő átfcristályosítás után a vegyület olvadáspontja 142—145 C°-ra emelhető. Analízis (CgH^ClNeO) Számított: C:-41,79%, H: 5,84%, N: 32,49% Talált: C: 42,00%, H: 6,05%, N: 32,10% Az 1. példával teljesen azonos módszer alkalmazásával lés a kiindulási anyagként használt 3-amino-5^die1ülamino~6-Mórpirazinkarbonsav-4netilészter helyett ekvimolekuláris meny-55 nyiségű, az I. táblázatban feltüntetett 3^amino-S-R-ö-R^irazinjkanbonsavimetilészterek felhasználásával a csatolt B. reafccióvázlat szerint a szintén az I. táblázatban feltüntetett 3-a<mino^5-R-#-R^irazidkiairbonsaiVhidrazidefc állítha-60 tók elő.