158329. lajstromszámú szabadalom • Tirisztoros stabilizált tápegység

158329 3 4 ságrenddel nagyabb áram folyik. A nagy be­kapcsolási áramok létrejöttének az oka a kö­vetkező: (tekintsük a 2a és 2b ábrát). Az áb­rákon feltüntettük a hálózati feszültség hul­lámalakját és a transzformátorvas egy hiszte­rézis görbéjét. Tételezzük fel, hogy a tápegysé­get (transzformátor) pozitív félperiódusban a[2 és n közötti szakaszban lekapcsoljuk a há­lózatról. Ebben az esetben a transzformátor-vas Br remfanencia értékkel rendelkezik. Ha a táp­egység hálózatra kapcsolása történetesen pozitív félperiódusban, 0 és n/2 közötti szakaszban tör­ténik, akkor az indukcióváltozás + Br pontból pozitív irányba változik. Belátható, hogy a vas­anyag paramétereitől, valamint a méretezésnél megengedett maximális indukció értékétől füg­gően a vasmag telítésbe kerül — induktivitása lecsökken — s a primer üzemi áram értékénél jóval nagyobb áram folyik. A belépő áramlö­kés a primer oldali biztosíték mighibásodásához vezet üzemszerű működés esetén is. A hatásfokkal kapcsolatos probléma egyik megoldása a tápegység váltakozóáramú oldalá­nak a stabilizálása. Ennek több módja isme­retes, ezek közül a legkorszerűbb a vezéreit szilícium egyenirányítót — tirisztort — alkal­mazó stabilizátor. A tirisztoros váltóáramú sta­bilizátor elvi rajzát a 3. ábrán mutatjuk be. A 7 vezérlő áramkör a 6 tirisztoros szabályzó 0 gyújtási szögének. változtatásával a hálózati váltakozófeszültség értékének megváltozása, il­letve a K kimeneten megjelenő feszültségnek a terhelés változás következtében fellépő érték­változása ellenében a kimenő feszültséget kon­stans értéken tudja tartani. Az 1 hálózati transzformátor primer tekercsén megjelenő ti­pikus feszültségalakot a 4. ábrán mutatjuk be. A tirisztoros váltakozó áramú oldalán stabi­lizált tápegység az áteresztő elemes stabilizátor problémáin jelentősen segít a) mivel a félvezető elterjedésével a tápfe­szültségek a hálózati váltakozó feszültségnél rendszerint kisebbek és a szabályozást a háló­zati áramkörben végezzük, a kisebb áramok miatt nagyobb teljesítmények szabályozhatók — többezer kW-ig; b) mivel a szekunder körben nics szabályozó elem, a szekunder feszültség a kívánalmak sze­rint megnövelhető; c) mivel a tirisztoros szabályozó elemen és a vezérlő áramkörben kicsiny a teljesítmény­veszteség, a hatásfok megnövelhető — elérhető majdnem a transzformátor hatásfoka; d) a kapcsolás a teljes kivezérlési tartomány­ban működőképes, azaz a kimenő teljesítményt közel 0-tól a névlegesig folyamatosan képes szabályozni. ' Az ismertetett tirisztoros stabilizált tápegy­ség néhány kedvezőtlen tulajdonsággal rendel­kezik 1. 90° körüli gyújtási szögeknél a keltett rá­diófrekvenciás zavarok szűrésére fokozott gon­dot kell fordítani; 2. a vezérlőegységek sok alkatrészt tartalmaz­nak a beállításra kényes áramkörökben. A tirisztoros tápegység bizonyos körülmények között kombinálható az áteresztő elemes stabi­lizátorral. A kombináció előnyei a következők: a tirisztoros szabályozás gyors szabályozásra nem képes, hiszen minden félperiódusban csak egyszer van lehetőség a beavatkozásra, ezen se­gít az áteresztő elem. Az áteresztő elemen a feszültség stabilan tartható, ami a hatásfok ja­vulásához vezet. A találmány tárgyát képező .tirisztoros, vál­takozó áramú oldalon stabilizált tápegység pél­daképpeni elrendezési rajzát az 5. ábra szem­lélteti. A kapcsolás az 1 hálózati transzformátor és 2 egyenirányító és szűrőegységen kívül 6 ellen­parallel kapcsolású tirisztoros segédszabályozót, valamint 8 nullátmeneti vezérlő áramkört és 7 vezérlő áramkört tartalmazza. A kapcsolási el­rendezés szerinti berendezés következőiképpen működik: a hálózati feszültség nullátmenetei­nél a 8 nullátmenetet vezérlő áramkör 13 ki­menetén gyújtóimpulzust szolgáltat a 9 ellen­parellei kapcsolású tirisztoros segédszabályzó áramkörnek, a hálózati feszültség a 9-en ke­resztül az 1 hálózati transzformátor 10 primer tekercs leágazására kapcsolódik. Ezután a meg­felelő gyújtási szög elérésekor a 2 egyenirá­nyító és szűrőegységből kapott jel hatására a 7 vezérlő áramkör 12 kimenetén keletkezett gyújtóimpulzus a 6 ellenparallel kapcsolású ti­risztoros szabályozót begyújtja. A 11 leágazásra a primer feszültség teljes pillanatnyi értéke rá­kapcsolódik. A primer tekercs mint egy autó­transzformátor ezt a feszültséget feltranszfor­málja ós így a 10 primer tekercs leágazására kötött 9 ellenparallel kapcsolású tirisztoros se­gédszabályzón olyan értelmű feszültség jelenik meg, amely a tirisztort lezárja. Ettől kezdve a transzformátor szekunder tekercsén az előzőnél nagyobb feszültség van jelen mindaddig, amíg a 6 parallel ellenkapcsolású tirisztoron átfolyó áram a tartóáram értéke alá nem csökken. A transzformátor primer tekercsén megjelenő fe­szültség hullámalakja a 6. ábrán látható. Ezzel a megoldással elérhető, hogy a rádió­frekvenciás zavarokat generáló feszültségug­rást nagymértékben csökkentsük, gyakorlatilag külön rádiófrekvenciás szűrésről nem kell gon­doskodni. Az ugrásfeszültség nagyságát a kí­vánt stabilizálási tartomány határai szabják meg. A 8 nullátmenet képző áramkör elvi felépí­tését a 7a és 7b ábrán mutatjuk be. A 16 transzformátor négyszöghiszterézis hurkú vas­anyagot tartalmaz. A primer oldali menetszám megválasztása úgy történik, hogy a B pontra kapcsolódó hálózati feszültség a transzformá­tort telítésbe vigye (Bmax ), a 17 ellenállás az áram korlátozását szolgálja. A vasmag' telítésig való gerjesztése azt eredményezi, hogy a háló­zati feszültség nullátmeneteinél a 16 transztfor-10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom