158325. lajstromszámú szabadalom • Gyorssodrógép acél-alumínium szabadvezetékek gyártására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. VI. 08. (MA—1854) Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VII. 15. 1S8325 Nemzetközi osztályozás: D 07 b 7/00 v- % Feltaláló: Ádám István oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Kábel Művek, Budapest Gyorssodrógép acél-alumínium szabadvezetékek gyártására A villamosenergia nagy távolságokra való szállításának közismert módja a szabadvezeték. Az alumínium vezetőjű szabadvezetékek az alumínium számos kedvező tulajdonsága miatt •— kis fajsúly, jó vezetőképesség — már jó ideje világszerte uralkodóvá váltak. Az alumínium vezetékek gyártástechnológiája azonban korszerűtlen. Az alapprobléma abban rejlik, hogy a szabadvezetékgyártás változtatás nélkül átvette az acélkötél gyártásteehnológiáját a gyártógépekkel együtt. Az acélkötélgyártó gépek több szempontból sem a legmegfelelőbbek szabadvezetékek gyártására. Az első nagy probléma az, hogy azok a gépi orsók, amelyek megfelelőek acélkötélgyártásnál, nem elegendőek szábadvezetékgyártásnál, kicsik, kevés huzal tehető rájuk, igen sűrűn kell őket cserélni. Ugyanis a szabadvezeték átlagméretű huzalai megiközelítően 100%-kal nagyobbak, mint az acélkötél ugyancsak átlagméretű huzalai és mert az orsón levő huzalhossz az átmérők négyzeteinek arányában változik, a 100%-kal nagyobb méretű huzalból csak l/4hosszúságú huzal tehető ugyanazon orsóra. Egy másik probléma az, hogy a szabadvezeték sodrataránya nagyobb, mint az acélkötélé, azért nagyobb a kihúzási sebesség, következésképpen nagyobb a huzal-fogyás az orsóról. 2 Az ismertetett problémák következtében a sodrógépek hatásfoka a szabadvezetékgyártásnál erősen lecsökkent, viszont ezzel egyidőben megnövekedett a konkrét emberi munka a sű-5 rűn ismétlődő gépi orsók cseréje miatt. Újabb probléma merült fel akkor, amikor olyan hosszú szabadvezetékeket kellett volna gyártani, amelyeknek huzalai nem fértek rá 10 a gépi orsókra. Ugyanis, a szabadvezeték szabványok, amelyek szerint általában a gyártás folyik, nem engedik meg a huzalok hegesztéssel való toldását. Az aeélkötél gyártására tervezett sodrógépek 15 egyik ismert fajtájánál, az 1. ábrán ábrázolt csöves rendszerű gyorsssodró gépeknél olyan problémák is vannak, hogy benne az alacsony szilárdságú huzalok, mint pl. az alumínium huzalok — dB = 16—18 kg/m2 —torziót szenved-20 nek, azaz a huzal elcsavarodik saját tengelye körül azért, mert a sodráskor bekövetkező alakítási igényibevétel meghaladja e viszonylag lágy anyag rugalmassági határát. A nagyszilárdságú rugalmas acélhuzal — dB = 160—180 25 kg/m2 — torzió mentes marad, kipörög az 1. ábra szerinti huzalvezetésnél, azonban a lágy alumíniumhuzal nem. A torzió által előidézett feszültség hatására az alumínium huzaloknál kis anyaghibák miatt is gyakori a törés, amely S0 egyrészt tovább rontja a sodrógép hatásfokát, 158325
