158307. lajstromszámú szabadalom • Feszültségosztó, képvisszaadó elrendezés képcsöve legalább egy elektródjának nagyfeszültségű tápforrásból való táplálására

158307 3 4 képcsövet, egy vagy több 3 katód-Wehnelthen­ger kombinációt, 5 fókuszelektródot és nagy fe­szültségű 7 elektródot ábrázol. A nagyfeszült­ségű 7 elektród és a 3 katód-Wehnelt henger­kombináció közé + E. H. T. és 0 kapcsokkal rendelkező tápforrásról nagy egyenfeszültséget vezethetünk. Az 5 fókuszolóelektród a talál­mány szerint 11 elektroncsőből és 13 ellenállás­ból álló feszültségosztó 9 leágazásával van ösz­szekötve. A 11 elektroncső anódja a tápfeszültség for­rás + E. H. T.. kapcsára van kötve és az elekt­roncső katódja 13 ellenállással van összekötve, amelynek másik vége 15 csatlakozó ponthoz kapcsolódik, amely a 11 elektroncső vezérlőrá­csával is össze van kötve. A 15 csatlakozó pont egy kapcsolási elrendezéssel van összekötve, amely korrekciós feszültséget tud szolgáltatni. Ez a korrekciós feszültséget előállító kapcso­lási elrendezés egy második 17 elektroncsövet tartalmaz, amelynek katódja a nagyfeszültség 0 nulla-kapcsával van összekötve, míg anódja a 15 csatlakozó pontra kapcsolódik. A 17 elekt­roncső anódja továbbé 19 ellenálláson keresz­tül H. T. tápforrásra csatlakozik. A második 17 elektroncső vezérlőtárcsa 21 ellenálláson ke­resztül az ezen 17 elektroncső katód jávai van összekötve és 23 kondenzátoron keresztül 25 bemenő kapocsra csatlakozik, amelyre a máso­dik 17 elektroncső által erősítendő korrekciós feszültséget lehet vezetni. A második 17 elekt­roncső anódja, továbbá 27 kondenzátoron ke­resztül 5 fókuszolóelektróddal van összekötve. Az 5 fókuszolóelektródnak huzalozása követ­keztében a testhez képest vonalkázottan ábrá­zolt 29 kapacitása van. A feszültségosztó kapcsolási elrendezés mű­ködésmódja a következő. Feltételezzük, hogy a 25 bemenőkapcson nincs váltakozó feszültség. Ekkor a második 17 elektroncsőnél gyakorla­tilag nincs feszültség különbség a rács és a ka­tód között és viszonylag nagy áram folyik raj­ta keresztül. Ezt az áramot legnagyobb részt a 19 ellenálláson keresztül a H. T. tápforrás szol­gáltatja. Ennek az áramnak következtében a 17 elektroncső anódfeszültsége a 0 nulia-ka­pocshoz képest gyakorlatilag elhanyagolható feszültségre csökken. A feszültségosztó kapcso­lás 9 pontján levő egyenfeszültség és ennek következtében az 5 fókuszelektródon levő egyen­feszültség és az E. H. T. feszültség arányát a 13 (Rfc) ellenállásnak + E. H. T. és a 15 csatlako­zási pont között levő összellenálláshoz viszo­nyított aránya határozza meg; itt az összellen­állás a 11 elektroncső kapcsolási elrendezásben levő (yuiR/c+Ri) egyenáramú ellenállás és en­nek a 13 ellenállás R^ értékéihez viszonyított arány határozza meg. Itt RÍ a 11 elektroncső belső ellenállása, míg JX a 11 elektroncső erősí­tési tényezője. Ha a -f- E. H. T. kapcson eset­leg változna a feszültség, ez az arány akkor is állandó marad, minthogy ezt csaknem kizáró­lag a 11 elekar öncső n erősítési tényezője ha­tározza meg. A 13 ellenállás Rk értéke ugyan­is igen nagyra van választva a 1.1 cső R; belső ellenállásával szemben. Ennék következtében a /.iRfc érték az R; értékikel szemben meghatáro­zottan nagy és a 9 ponton levő feszültség ér­tékének aránya az E. H. T. kapcson levő feszült­séghez képest közelítően , , ezáltal a 13 0 + 1 ellenállás Rk értékétől is független. A 11 elekt­roncső /* erősítési tényezője gyakorlatilag füg­getlen a környező hőmérséklettől, valamint a 11 elektronesövön keresztülfolyó áramtól és na­gyobb gond nélkül konstans értéken tartható. Az 5 fókuszolóelektródhoz folyó áram esetle­ges változása esetén a 11 elektronesövön ke-R; resztül a 9 ponton mutatkozó ellenállás •——­ß + 1 értékű, ami a /*Rt értékhez képest igen kicsiny, amekkorának a 11 elektroncső helyett ezideig normálisan alkalmazott ellenállásnak lennie kellene. Ezért a 9 ponton levő feszültséget az 5 fákuszolóelektródon átfolyó áram változása gyakorlatilag nem befolyásolja. Ha most a második 17 elektroncső 25 beme­netére korrekciós váltakozó feszültséget veze­tünk, akkor ez a második 17 elektroncső rács­árama következtében a 23 kondenzátort oly módon tölti föl, hogy ezen korrekciós váltako­zó feszültség csúcsértéke gyakorlatilag katód­potenciálon lesz, azaz a 0 nulla-kapocs poten­ciálján lesz. Ennek következtében a második 17 elektroncső anódfeszültségének minimális értékei szintén katódpotenciálon lesznek. A 17 elekaroncső erősítő hatása következtében a fe­szültségosztó 15 pontjára kerülő váltakozó fe­szültségnek egy része, amelynek értéke gya­p korlatilag értékkel egyenlő, a feszült­ségosztó 9 pontján jelenik meg. Ez a rész is független a feszültségosztóban levő 13 ellenál­lás Rfc értékétől és nagyon konstans. A korrek­ciós feszültség, amely színes televízió 1 kép­csőnél például 5 konvergencia-elektródhoz szük­séges, többnyire egy részképfrekvenciás és egy sorfrekvenoiás párhuzamos feszültség kombi­nációja, amely adott esetben kombinálva van például egy részképfrekvenciás és/vagy sorfrek­venciás fűrészfog feszültséggel. Itt a 27 kondenzátor a 29 szórt kapacitás ál­tal okozott nagyfrekvenciás veszteség kiegyen­lítésére szolgál. Nyilvánvaló, hogy bár ebben a példában a 11 elektroncsőként triódát alkalmaztunk, adott esetben például többrácsos cső is alkalmazható. A fentiekben az 1 képcső felépítését nem is­mertettük, mert ez a találmány szempontjából önmagában lényegtelen. Az 5 fókuszolóelektródát színes televízió kép­csőnél konvergenciaelektiród lehent, vagy pedig fókuszolóelektród. Az utóbbi esetben a 15 csat­lakozási pont például közvetlenül összeköthető 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom