158306. lajstromszámú szabadalom • Készülék az anódrés automatikus szabályozására elektrolizáló cellákban

158306 3 4 nak vagy a katódnak helyzetét vezérlő motor­ra minden esetben, amikor az U—Rí egy előre meghatározott mennyiségnél nagyobb értékkel tér el az e értéktől, feszültséget adunk úgy, hogy az anódrés csökken, ha az U—Rí na­gyobb, mint e+a értéke és növekszik, ha U— Rí értéke kisebb, mint e—a értéke. A talál­mány szerinti készüléket az különbözteti meg az eddigiektől, hogy tartalmaz egy első áram­kört, amely feszültségátalakítót tartalmaz és amely az U feszültséggel arányos kU feszült­séget szolgáltat és van egy második áram­köre, amely áramintenzitás-átalakítót tartal­maz és ez i = k'I áramot szolgáltat, amely egy sönt kapcsain levő feszültséggel arányos, amely sönt sorba van kötve a cellával úgy, hogy en­nek megfelelően arányos a cellán keresztül folyó áram intenzitásával és egy potenciomé­ter van elrendezve a két előbb említett átala­kító közül a másodiknak a kapcsain, amely a k'I feszültséggel arányos k'k"I feszültséget szolgáltat és ennek a potencométernek a sza­bályozása útján egyenlővé tehető kRI érték­kel, ahol R a cella belső ellenállásának előre meghatározott értéke, végül tartalmaz egy harmadik áramkört, amely legalább egy kü­szöbérték-jelfogót tartalmaz, amely sorba van kötve az egymással ellentétesen elrendezett első két áramkörrel és amely minden esetben villamos impulzust bocsát ki, amikor k(U—Rí) érték egy előre meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben különbözik a ke értéktől és ezen impulzus előjelét a ke—k(URI) érték előjele határozza meg. A fentiekben meghatározott találmány tár­gyát az alábbiakban rajz alapján, kiviteli pél­da kapcsán ismertetjük részletesebben; a pél­da a találmány körét nem korlátozza. Az 1. ábra a szabályozó készülék tömbváz­lata. A 2. ábra az 1. ábrán látható készülék mű­ködési diagrammját mutatja. A 3. ábra az 1. ábra egy részletének válto­zatát szemlélteti. Valamennyi ábrán az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A találmány szerint olyan szabályozót biz­tosítunk, amely csak statikus elemeket tartal­mazhat, amelyek nem költségesek és amelye­ket a környező atmoszféra nem támad meg; a célt azáltal érjük el, hogy villamosan létrehoz­zuk az U—Rí értéket, ahol R előre meghatá­rozott érték, amelyet a cella belső ellenállása­ként alkalmazunk és hogy szabályozó paran­csot vagy utasítást adunk egy azonos villa­mos impulzus alakjában, mindenkor, amikor az U—Rí kivülesik az e—a és e-f-a határérté­kek közén, ahol az a érték annak az eltérés­nek a fele, amelyet az e értéken megenge­dünk. Ebben az összefüggésben, az 1. ábra elektro­lizáló 5 cellát mutat, amelynek 51 katódja az 54 pólushoz van kötve, míg 52 anódja az 53 pólushoz csatlakozik. Az anód függőleges irányban egyenesvonalú mozgást végezhet, amelyet reá villamos 55 motor visz át; a raj­zon feltételeztük, hogy egyenáramú vagy egy­fázisú típusú motorról van szó, amelyet az 56 és 57 kapcsokon keresztül táplálunk. Az elekt­rolizáló áram a cellába az 53 póluson keresz­tül folyik, majd keresztülfolyik az 52 anódon, az elektródok közötti téren és azután az 51 katódon át az 54 póluson keresztül. Az 53 és 54 pólusok között levő feszültséget U-val je­löljük, míg a cellán átfolyó áramot I-vel. Az alumínium tűzi elektrolízisénél az elektrolízis rendkívül kis U feszültség mellett, kb. 4 Vol­ton történik, de rendkívül nagyintenzitású árammal, kb. 65—125 kA-rel. Ennek megfe­lelően bizonyos számú cellát sorba kell kötni, hogy a teljes feszültséget meg lehessen növel­ni. Az ilyen módon sorbakötött cellákkal 6 sönt van sorbakötve, amelynek egyik 61 kap­csa a cella 54 pólusával van összekötve, míg másik 62 kapcsa a készülék negatív pólusára csatlakozik, amely a sorozatban levő cellákat táplálja. A szabályozó készülék egy első áramkört tartalmaz, amely 1 bemenő feszültség átalakí­tóból áll, egy második áramkört, amely 2 in­tenzitás átalakítóból és. 3 potenciométerből áll, végül egy harmadik áramkört tartalmaz, amelynek legalább egy 4 küszöbj elfogó ja van. A bemenő átalakítók lehetővé teszik, hogy a szabályozó készüléket a cellák szabályozott potenciáljától elszigeteljük. Mindegyik átala­kító tartalmazhat például egy modulátort, egy transzformátort és egy demodulátort. Az 1 bemenő feszültség-átalakító kU feszült­séget szolgáltat, amely U feszültséggel ará­nyos. Ennek két 11 és 12 bemenő kapcsa van, amelyek a cellának 54, illetőleg 53 pólusához vannak kötve és két 13 és 14 kimenő kapcsa van, amelyek között a kU feszültség jelenik meg. A 2 bemenő intenzitás átalakító i = k'I ára­mot szolgáltat, amely arányos az I árammal. Ennek az átalakítónak 21 és 22 bemenő kap­csai a 6 sönt 61 és 62 kapcsaira csatlakoznak. A 3 potenciométernek két 31 és 32 bemenő kapcsa van, amelyek a 2 bemenő intenzitás­átalakító 23 és 24 kimenő kapcsaira csatlakoz­nak. A 3 potenciométert 33 csúszóérintkezővel szabályozzuk. Ilyen módon a potenciométer 33 és 32 kapcsai között a bemenő k'I áramával arányos feszültség jelenik meg, azaz k'k"I fe­szültség. A potencioiméter oly módon van sza­bályozva, hogy a k'k"I feszültségérték egyenlő kRI feszülteégért'ékkel. A potenciométer közvetlenül skálázható R egységékben, az 5 cella előre meghatározott belső ellenállásának egységeiben. A két kialakított áramkör, amelyek közül az elsőt az 1 bemenő feszültség-átalakító, míg a másodikat a 2 bemenő intenzitás-átalakító és a 3 potenciométer kombinációja alkotja, egy-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom