158305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono- és diaciljosamicinek előállítására
9 158305 10 5. Oldhatóság. A vegyület könnyen oldható acetonban, metiletilketonban, kloroformban, etilacetátban és benzolban, oldható metanolban és etanolban, és nehezen oldható vízben, petroléterben és n-hexánban. 6. Vékonyréteg-kromatográfia. A vegyületet egy Alumina B—10-ből (a Wako Pure Chemical Co. terméke vékonyréteg-kromatográfiás felhasználásra) készített vékonyréteg-lapra cseppentettük fel, és butilacetátmetiletil-keton-víz (80 :18 : 2) oldószer-rendszerrel fejlesztettük ki. 0,64-es R/-értéket kaptunk (a josamicin R/-értéke 0,46). 5. példa: 20 g josamicint 25 g propionsavanhidridben oldottunk és a kapott oldathoz hozzáadtunk 0,1 ml piridint. A keveréket 5 órán át 60 C°on tartottuk, majd 200 ml jeges vízbe öntöttük. 2 óra múlva a kapott keverék pH-ját 2 N nátriumhidroxid-oldatt-ü körülbelül 5-re állítottuk be. A képződött fehér csapadékot szűréssel elkülönítettük, majd 70%-os vizes metanolból átkristályosítottuk; 1,01 g 130—133 C° olvadáspontú dipropioriil-josamicint kaptunk. 6. példa: 10 g izovaleriánsavaiíhidridben feloldottunk 1,5 g josamicint és a kapott oldathoz hozzáadtunk 0,2 ml piridint. Az oldatot 8 órán át 65 C°-on tartottuk, majd 200 ml jeges vízbe öntöttük. A kapott keverék pH-ját több órán át körülbelül 8-on tartottuk az erre való beállítás után 2 N nátriumh'idroxid-oldat adagolásával, keverés közben. A reakcióelegyet kétszer extraháltuk 200—200 ml etilacetáttal. Az egyesített kivonatot 2%-os nátriumbikarbonát-oldattal és vízzel mostuk, majd vízmentes nátriumszulfát fölött szárítottuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláltuk és így 1,4 g kristályos 81—86 C° olvadáspontú diizovaleriljosamicin-port kaptunk. T-. példa: 3,2 ml metanolban 0,8 g josamicint oldottunk, és a kapott oldathoz hozzáadtunk 0,28 g benzoilkloridot és 0,18 g nátriumbikarbonátot. 30 percig szobahőmérsékleten való kevertetés után a reakciókeveréket 80 ml jeges vízbe öntöttük. 2 óra múlva a kapott keveréket 100 ml etilacetáttal extraháltuk. Az extraktumot 2%-os nátriumbikarbonát-oldattal és vízzel mostuk, majd vízmentes nátriumszulfát fölött szárítottuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláltuk; így 0,36 g kristályos, 106— 111 C° olvadáspontú monobenzoiljosamicin-1 port kaptunk. 5 8. példa: a) 120 ml ecetsavanhidridben feloldottunk 6,0 g josamicint és a kapott oldathoz hozzáadtunk 3,0 ml piridint. A kapott oldatot 48 10 órán át szobahőmérsékleten állni hagytuk, majd 1 1 jeges vízbe töltöttük. A kapott keveréket 2 órán át állni hagytuk, majd pH-ját 2 N nátriumhidroxid-oldattal körülbelül 5-re állítottuk be. A képződött fehér csapadékot szű-15 réssel elkülönítettük, és 70%-os vizes metanolból átkristályosítottuk; így 4,3 g tűs, 152—153 C° olvadáspontú diacetiljosamicin-kristályt kaptunk. 20 b) 120 ml 80%^os vizes metanolban feloldottunk 4,1 g, az a) pont szerint előállított diacetil-josamicint és a kapott oldatot 4 órán át 65 C°-on tartottuk. A melléktermékként igen kis mennyiségben keletkezett oldhatatlan 25 anyagot szűréssel eltávolítottuk, majd ledesztilláltuk a metanolt. A kicsapódott fehér kristályokat szűréssel elkülönítettük és 80%.-os vizes metanolból átkristályosítottuk; így 3,0 g színtelen monoacetiljosamicin-2 kristályt kap-30 tunk. Az így előállított monoacetiljosamicin-2 fizikokémiai tulajdonságai a következők: 1. Színtelen tűs kristályok, olvadáspont 128—131 C°. 35 2. Elemi analízis. C H N CH3 CO— Talált 59,48% 8,42 1,79%: 12,1% 40 Mint fentebb említettük, az 1 acetil-csoportot tartalmazó josamicin acetil-értéke 6,18%, ezért feltételezzük, hogy ez a vegyület molekulánként 2 acetil-csoportot tartalmaz. 45 3. Fajlagos forgatás. [ap5D== _ 51 ,,l° (c=l, CHCI3) 4. pKa' = 7,03 (40%-os vizes metanolban 50 mérve) 5. Abszorpciós spketrum. A vegyület metanolban mért ultraibolya-ab-55 szorpciós spektrumát a 7. ábrán mutatjuk be. A maximális abszorpció (E fem 338) 232 m / x_ on észlelhető. A vegyület infravörös abszorpciós spektrumát a 8. ábrán mutatjuk be. A vegyület deuterokloroformban mért NMR-spek-60 trumát a 9. ábrán mutatjuk be. 6. Oldhatóság. A vegyület könnyen oldódik acetonban, klo-65 roformban, metanolban, etilacetátban és etil-5
