158301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés desztilláló, frakcionáló, abszorpciós és deszorpciós műveletek elválasztás élességének növelésére
158301 nek alkalmazását javasolja, miáltal rajta tisztán hydiraulikus feltételekkel a folyadék átkeverése és különböző részek bensőséges , kevefődiése érthető el. A légenieliéses vagy mamutszivattyú elv révén a folyadék fajsúlyát levegő hozzákeveréssel csökkentve ez helyi felfelé áramlásba jön és a nagyobb fajsúlyú folyadékra szívóihatást fejt ki, amely ennélfogva a levegőbevezetés felé áramlik. Ezzel a folyadék folyamatos felfelé áramlása és az azt kiegészítő cirkulálás jön létre. Buboráktányéros tornyokban, melyekben tányérok vannak egymás felett, a folyadékok gőz- vagy gázfázissal való kezelési eljárásában, ahol a gőz- illetve gázfázis felfelé halad és minden egyes tányéron a folyadékfázison átbuborékol, az előbb leírt elv alkalmazásával egy javított eljáráshoz jutunk, melyben a javítás abból áll, hogy az áramoltatásba függőleges síkban Olyan gőz- vagy gázfázissal dúsított, csökkentett fajsúlyú folyadékot hozunk létre, mély szívássál a többi folyadékrész arra a helyre áramlását létesíti, ahol a fajsúly kisebb és ezzel függőleges síkú olyan folyadékáramlás alakul ki, mely a recirkulálás egész terjedelmében lényegében egyenletes összetételű. Elméleti vizsgálódások arra mutatnák, hogy' az összetétel kiegyenlítése és ezáltal a koncentráeiógradiens zérus értéke annál könnyebben megközelíthető minél nagyobb a tányéron a buborékoltatás mélysége. Másrészről kísérletek bizonyítják, hogy ilyen recirikuláltatással a tányérhatásfok annyira megnövelhető, hogy gyakorlatilag optimális értékek érhetők el és ezáltal a megkívánt elválasztáshoz lényegesen kisebb tányérszám kell. Az előbb említett eljárás buborékoltató tornyokban előnyösen buborékoltató tányérokkal valósítható meg, mélyéken az állandó folyadékszintet ibulkógát biztosítja, a gáz vagy gőzfázis felfelé áramlásához pedig a tányérokba folyadékzáras nyílások, vagy szitafenekék vannak elhelyezve. A találmány szerinti eljárás megvalósításaira való buborékoltató tányér az eddigi kialakításoktól abban különbözik, hogy a bukógáttál távol egy vagy több válaszfalai van félszerelve, melyek egy vagy több — a tányér többi nyílásokkal ellátott elválasztott része fölé vezető — folyadékzárral ellátott nyílást, melyeknek a gőz- vagy gázfázissal szemben átáramliásii ellenállása kisebb a válaszfalon kívül esőikénél, vesznek körül és a tányéron áramlás irányával szemben közlekedő járatúk van, melyeiknek egyik nyílása a bukógát közielében és másik nyílása a válaszfalon belül van. A válaszfalon belüli és kívüli kívánatos ellenálláskülönbségek többféleképpen érhetők él. Ahol a válaszfalon belül és kívül eső tányér szintjén levő nyílások szitákkal vannak lezárva, a szitaszövet a válaszfalon belül ritkább, mint azon Mvül. Ugyanez áll a perforált lapokkal ellátott nyílásokra. Ha a nyílások felvezető csövekkel vagy kéményekkél ellátottak, magasságuk a válaszfalon belül evégből viszonylag magasabb. Buboréksapkás folyadékzáraknál, ha folyadékszintet követő sapkáról 5 van szó a válaszfalon belül eső sapkák könynyöbbek lehetnek a kívül esőknél, ha rögzítettek, a belső sapkák réstmagassága nagyobb a külsőkénél. 10 Az előbb említett folyadékzáras megoldások "* komibniált alkalmazása is lehetséges. Ez esetben a különböző hatások összegeződhetnek. Például, ha a válaszfalon belüli felvezetőcsövet szita fed be, a szita finomsága egyenlő, 15 vagy a felvezető cső magasságától függően finomabb is lehet, mint a válaszfalon kívüli nyílásokat befedő szitáké, stb. Ezekből látható, hogy az ilyen megoldások a gáz- vagy gőzfázis áramlással szembeni ellenállás különböző 20 voltát a válaszfalon belül és kívül könnyen felismerhetővé teszik. Vannak még ezen felül csupán hidraulikus viszonyok meghatározása révén vertikális síkban alkalmazható visszacirkuláltatási módok, melyek természetüknél 25 fogva nyomáskülönbségek létesítésével és evvel együtt a nyomásesés irányában áramlás indításaiban hasonlóak a fentebb leírt légemeléses vagy mamutszivattyú alapelvhez. Most pedig példázott rendszerek részletezé-30 sével is leírjuk a találmányt a csatolt rajzok alapján és benne az 1. ábra egy példa szerinti buborékoltató tányér metszete a 2. ábra I—I vona-35 ^n, a 2. ábra az 1. ábra szerinti buborékoltató tányér felülnézete 3. ábra a 2. ábra III—Hl vonala mentén vett metszetnek kinagyítása, a 40 4. ábra a 3. ábrában feltüntetett részlet perspéktív nézete, 5. ábra egy másik példaszerű megoldás hosszmetszetének rajza a 6. ábra V—V vonala mentén, a 45 6. ábra az 5. ábra felölnézete, a 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala mentén vett metszet kinagyítása, a 8. ábra a 7. ábrában feltüntetett részlet perspektív képe, a 50 9. ábra egy további példaszerinti megoldás hosszmetszete, a 10. ábra a 9. ábrában körrel megjelölt részlet perspektivikus nézete és a 11, 12. és 13. ábrák további példa szerinti 55 megoldások hosszanti metszetei. A különböző nézetekben az azonos hivatkozási számok mindig azonos rendeltetésű ele^ meket jelölnek meg. 60 A rajzokban a 20 hivatkozási szám a már ismeretes buborékoltató tornyok ismeretes közbülső .részlétét jelöli. egy a taláknányníak megfelelő buborékoltató tányérral, a rajzban a to-65 ronytól vastagabb vonallal N megkülönböztetve. 2
