158286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány kiegészítő előállítására
3 158286 4 2—3 napig tartó tenyésztósi-íenmentiációs eljárást végzünk, majd az így nyert terméket sterilezzük, szárítjuk, őröljük:. A találmány szerinti eljárás a következő: Kiinduló anyagként szokványos módon tárolt, vagy gyűjtött és nyáron lehetőleg 1—2 hétnél, télen 1—2 hónapnál nem hosszabb ideig tárolt baromfi ürüléket — amely a mélyalomban is jelen lehet — alkalmazunk. Dúsító, serkentő, komplettáiő anyagként melaszt, karbamidot, ammonszulfátot, ammonfoszfátot, kobalt (Il)-kloridot használunk. A baromfi ürüléket olcsósága és nagy tömegben való előfordulása — tehát gazdasági és ipari szempontok — miatt használjuk. Továbbmenőleg a baromfi ürülékben jelenlevő, akár az emésztőcsőben az emésztés során, akár az ürülékben levő, vagy abban keletkező értékes termékek megkötésével egyébként veszendőbe menő értékes tápanyagokat — aminosavakat stb. — rögzítünk a táptalajban keletkező anyagok (pl. szerves savak stb.) segítségével. Ezen túlmenően az ürülékben jelenlevő anyagokat mellasz, organikus és -anorganikus sók hozzáadásával az ürülék mikroflórájának segítségével tenyésztési^ferm-entációs eljárásnak vetjük alá. A baromfi ürülék mikroflóráj át (beleértve a levegő és a környező talajét is) azért használjuk, mert egyszerűen kezelhető, stabil, ősidők óta symlbiosisban él, gyorsan, nagy tömegben szaporítható, variánsokat nem hoz létre, laboratóriumi tenyésztéséről, tovább-oltásáról nem kell külön gondoskodni, az ürülékben benne van. A táptalaj pH-ja mikrof lóráj ára kedvezően hat. A melaszt egyrészt a fermentációs táptalajban a mikroorganizmusok tömegtenyésztéséhez alkalmas olcsó szénhidrogén forrásként, energia-forrásként, -másrészt az ürülékben jelenlevő értékes tápanyagok megkötéséhez használjuk. A karibamid egyrésze a táptalajban lebomlik, s a baktériumtestek felépítésére szolgál, másik része megkötődik. Ammonszulfátot és ammonifoszfátot nitrogén és foszfor forrásként a szaporodó mikroorganizmusok számára alkalmazzuk. Kobalt (II)ktoridot B|2-váitiamin prekurzorakéntt alkalmazunk. Vizet nedvesítő, oldó és hígítószerként használunk. A táptalaj komplettáiő anyagait (karbamidot, ammonszulfátot, ammonfoszfátot, kobalt • (II)kloridot) vízben oldjuk, hígítjuk, majd azzal, az álló tenyészötiben (50—100 cm vastag rétegben szétterítve) levő táptalajt — amelyre a melaszt előzőleg már rácsorgattuk — egyenletesen megnedvesítjük. A tenyésztés kivitelezése télen zárt helyen, temperálható teremben, nyáron szabadban, téglával körülhatárolt területeken, vagy betonlkádakban történik. A fermentációs táptalaj kezdeti felmelegítésére télen a terem 20—25 C° körüli hőmérsékletét, nyáron a természetes meleget használjuk. Több órai állás után — amikor a táptalaj felső har-5 mada a környezet hőmérsékletét étvette — ,a már megnedvesített táptalajt nyáron kétszer, télen háromszor átforgatjuk, összekeverjük. A keverés végeredményben a mikroorganizmusok szaporodásának eredményessége szempontjából 10 jelentős. A jelzett eljárás végrehajtásával a táptalaj hőmérséklete a mikroflóra szaporodása szempontjából az optimális 30—35 C°-ra emelkedik, s e hőmérséklet fenntartását a folyamat hőtermelése adja. A tenyésztési folyamat aerob 15 módon, nem steril körülményeik között megy végbe, s így nem szükséges a tenyésztő, a fermentáló kádak tisztogatása, sterilizálása. A 2— 3 napig tartó egylépcsős fermentálás befejezése után az egész massza — a következő te-20 nyésztés meggyorsításához visszatartott kis hányada kivételével — sterilizálása, szárítása, majd őrlése következik. A legcélszerűbb berendezés esetünkben a dezinfektor, vagy bármely forrólevegős szárítógép (pl. dobszárító). Az őr-25 lés kalapácsos darálóval történhet. A tenyésztőkádakban maradt kevés tenyészetet annak alján egyenletesen szétterítjük, majd kb. 1000 kg baromfi ürüléket rárétegezünk, komplettáiő anyagokkal a már leírt módon egyenletesen le;;0 csorgatunk, illetve leöntünk, s így a mikroflóra tenyésztése újra kezdődik. A jelzett táptalajban a tenyésztés során nemcsak a mikroorganizmusok és azok anyagcsere 35 termékei szaporodnak el nagy mennyiségben, hanem a táptalaj alkatrészei is biokémiai folyamatokon mennek keresztül, s ezen folyamatok termékei a dolog természetéből adódóan nem hasonlíthatók össze sem az eredeti komponen-40 sekkel, sem azok tuladonságaival. A tenyésztési eljárás folyamán kapott végtermék hatása az egyes komponensekhez viszonyítva is synergetikusan hat, amelyet laboratóriumi, vegyi és állatetetési vizsgálatok messzemenően igazoltak. 45 A jelzett fermentációs eljárás nem igényel költséges berendezéseket, bonyolult technológiát, hanem minden különösebb nehézség nélkül bizonyos központi helyeken megvalósítható. 50 A találmány szerinti eljárás terméke barnás színű, nem kellemetlen szagú por. Szárazanyag tartalma 80—95% között lelhet. 90%-os szárazanyag tartalommal számolva hivatalos iritéz-^ menyek vizsgálatai alapján: nyers fehérje 30— 5g 35%, emészthető fehérje 20—25%. Aminosav tartalom: alanin, arginin, aszparaginsav, cisztin, fenilalanin, glutaiminsav, hisztidin, leucin, lizin, prolin, treonin, tirozín, valin, glicin vagy sztearin. A lizin mennyisége 0,7— 60 0,8%. Keményítő érték 55—65 kg, nyers zsír 8—10%, nyers rost 4—6%,, hamu 10—20%. Kobolamin 1 y/g, riboflavin 7—10 y/g. CaO 6%: , P 2 0 5 5%, Fe 20 mgO/0, Mn 4 mg%, 65 Co 1 mig%, Cu mg%. 2
