158284. lajstromszámú szabadalom • Szinesábra előállító berendezés
5 158284 6 valósítható meg. A színsorrend: fehér, kék,- sárga, cián, piros, zöld, bíbor, feikete, fehér. Ilyen szín:.orrendet a találmány szerint könnyen létrehozhatunk a 3. ábrához teljesen hasonló hálózattal. A különbség a bemenetek variálásával adódik, melyet egy aktív vagy passzív elemekből felépített ún. programozó mátrix (PM), végez el. Ezt a színsorrendet a klasszikus módszerrel nem lehet előállítani, pedig ezt a színsorrendet éppen az európai színes szabványként elfogadott PAL és SECAM rendszer egyik legfontosabb mérőjelének lehet tekinteni, amely segítségével a PAL rendszernél a maximális fázisugrások és a SECAM rendszernél a maximális frekvenciaugrások tranziens vizsgálata elvégezhető. Ilyen színsorrendet előállító példaképpeni kivitelt a 4. ábrán mutatunk be. Mint látható, éppen olyan, mint a 3. ábrán bemutatott példaképpeni kivitel csupán a programozó mátrix (PM) bekötése más. Ugyancsak figyelemre méltóak pl. az olyan színs'ávkombinációk, amelyeknél az egyes színsávok szélessége különböző. Ilyen mérőábrák a már ismertetett klasszikus módszerrel végképp nem valósíthatók meg. Legyen a színsorrend ebben az esetben: fehér, zöld, (isméit) zöld, piros, piros, piros, kék, kék, fehér. Ez a kombináció a 3. ábra szerinti hálózattal szintén létrehozható a bemeneti csatlakozások egyszerű variálásával. Az ehhez tartozó hálózatot az 5. ábrán mutatjuk be. Az előző kiviteli példáikból látható, hogy a találmány szerinti megoldásisal tetszőleges színsávkombinációt előállító berendezés hozható létre, rendkívül egyszerű és gazdaságos módon. A leírt rendszert szinkronváltós időosztású színsávképző módszernek nevezzük. A módszer előnyei azonnal szembetűnőek: tetszőleges számú, szélességű ós összetételű színsávsorozat, késésmenfesség, bármilyen színsorrend, bármilyen • jelkombináció, s mindez rendkívül egyszerű, gazdaságos kivitelben, hiszen legegyszerűbb esetben az egész hálózat olcsó inverterékkel is megvalósítható. Ugyancsak könnyen belátható, hogy a klasszikus módszer szerinti három alapjelből sohasem lehetne annyi kombinációt kihozni, minit amit az időosztásos új módszer tetszőleges nagyszámú vezérlőjele és azok variálhatósága biztosít. Egy másik kiviteli alaknál alkalmazzuk a logikai átalakítási módszerek szabályát. E szerint, ha INVERTER OR áraimkart NAND áramkörrel helyettesítünk, és a bemenő és kimenő jeleket invertáljuk, akkor ugyanazt a végeredményt kell kapnunk. Ezt egy leegyszerűsített példán mutatjuk be (8. és 9. ábra). A 8. és 9. ábrán látható logikai rendszer végeredménye A + B illetve A-B, de a logikai algebra szerint fennáll a következő összefüggés: Ennek alapján a 3. ábra szerinti végeredmény a 6. ábra szerinti kiviteli alakban is megvalósítható és ennek egy kiragadott részlete (R kimenet) a 10. és 11. ábrán látható. A 10. ábra 5 szerint: 10 15 20 R= 1+2 + 5 + 6 +9 A 11. ábra szerint: R = I . 2 • 5 • 6 • ? Az előbb említett logikai algebra szerint: 1 + 2 + 5 + 6 + 9 = 1-2. 5-6-9 a két végeredmény azonos, sőt az utóbbi még előny ösebb is lehet, ha a végeredményt még külön is kapuzni akarjuk, valamilyen más vezérlő egységből. Természetesen a" 3. és a 6. ábrán látható logikai hálózatot egyéb logikai ekvivalensekkel 25 is lehet helyettesíteni és gyakorlati megvalósításban gazdaságossági és beszerzési lehetőségek is közrejátszanak. Egy ilyen gazdaságos kiviteli alakot mutat a 7. ábra, amely a 3. és 6. ábrán bemutatott kiviteli alakokkal azonos SO végeredményt ad és ugyanúgy kapuzható, mint a szintén azonos eredményt adó 6. ábrán bemutatott példaképpeni kivitel. Az azonos végeredményt adó kivitelek összehasonlítása egy-egy kiragadott részletükben (R kimenet) 12. ábrán 35 látható, mert: a = 2 • 5 • 6 és b = 1 • 9 továbbá A + B = A-B és A + B = A-B tehát a két végeredmény azonos. 40 R = a + b = 2-5-6 + l-9, felhasználva a logikai algebra további összefüggéseit és egyszerűsítéseit : R =1 ~2 -~5 -"6 -~9 tehát 45 a végeredmény itt is azonos. A rendszer további előnye, hogy a különböző színsorrendet biztosító hálózatokat a 13. ábrán látható módon összeköthetünk és így egy képen 50 belül a képernyőn láthatóvá tehetjük a különböző színsorrendű színsávsorozatokat, csak azt kell biztosítani, hogy az egyidőben előállított különböző színsáv sorozatokat különböző időben tegyük láthatóivá a képernyőn (kapujelek 55 KD1 , ... K Dr ) ezt úgy érjük el, hogy a különböző színsorrendet előállító hálózatokat kapuzható kimenetekkel látjuk el és a hálózatok azonos alapszíneknek megfelelő kimeneteit közösítjük s így egy összetett hálózatot kapunk há-60 rom (R, G, B) kimenettel. A 13. ábrán látható összetett hálózatot a találmány szerint ki lehet egészíteni lineáris jeleket (pl. fűrész, lépcső stfo.) előállító áramkörök-65 kel (14. ábra) és a lineáris jeleket előállító 3
