158276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására
158276 „métiliformamid alkalmazásával vagy anélkül vetjük alá a találmány szerinti reakciónak. A (III) általános képletű reakciópartner feleslege helyett valamely savlekötőszer, pl. erős tercier szerves bázis, mint trietilamin, piridin vagy s-kollidin is alkalmazható; ezek feleslege adott esetben reakcióközegül is szolgálhat. A (II) általános képletű savak aktivált észterei, pl. p-nitrofenilészter vagy ciánmetilészter is reagáltathatok a (III) általános képletű vegyülettel, valamely, a reakció szempontjaiból közömbös szerves oldószerben, szükség esetén melegítés mellett. Hasonló körülmények között reagáltathatok az emtlített savak 1-imidazolidjai is a (III) általános képletű vegyületekkel. A (II) általános képletű savak további reakcióképes funkcionális származékaiként e savak rövidszénláncú alkilészterei, valamint a fenilészterék jönnek tekintetbe. A (III) általános képletű vegyületeknek a .(II) általános képletű savakkal közvetlenül reagáltatható reakcióképes funkcionális származékaiként pl. az R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (III) általános képletű vegyületekből levezethető izocianátok és izotiocianátok említhetők. Ezeket a (II) általános képletű savakkal akvimolekuláris mennyiségű széndioxid ill. szénoxiszulfid felszabadulásáig hevítjük'. Az izocianátokkal ill. izotiocianátokkial való reakció valamely elég magas forrpontú ill. forrponttartományú és a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer alkalmazásával vagy oldószer alkalmazása nélkül folytatható le. Reagáltathatok pl. az R3 és R 4 helyén egyaránt valamely hidrogénatomtól különböző helyettesítőt tartalmazó (III) általános képletű vegyületek N-klórkaribonil-származékai is a (II) általános képletű savak sóival, pl. alikálisóival, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer jelenlétében vagy enélkül; a reaSkcióelegyet addig hevítjük, míg az elsődlegesen képződött karbonsav-kaíbaminsav-anihidridből az ekvimolekuláris mennyiségű széndioxid fel nem szabadul. Az R3 helyén rövidszénláncú alkilcsoportot tartalmazó (III) általános képletű vegyületekből levezethető kénessiav-Tnonoalkilészter-amidok ill. foszforossav-o-feniléndiészter-amidok szintén reagáltathatok a (II) általános képletű savakkal szerves oldószerek, pl. piridin, dioxán, dimetilformamid ill. benzol jelenlétében és így ugyancsak a kívánt (I) általános képletű amidokat kapjuk, A találmány szerinti eljárás egy másik változata értelmében oly módon állíthatjuk az (I) általános képletű új piperidinszármazékokat és savakkal képezett addiciós sóikat, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet — ahol R2, R 3 és R 4 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — egy (V) általános képletű vegyület — ahol Rx jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addiciós sóvá alakítjuk át. A fentemlí-5 tett reakció szobahőmérsékleten vagy mérsékelten félemelt hőfokon, valamely erre alkalmas szerves oldószerben, pl. etanolban, acetonban, dietilketonban vagy dknetilformamidban kerülhet lefolytatásra. Kívánt esetben a reakció 10 lefolyását savlekötőszer, pl. káliumkarbonát és/vagy katalizátor, pl. káliumjodid hozzáadásával gyorsíthatjuk. Az (V) általános képletű vegyületek reakcióképes észtereikérit különösen a halogénlhidrogénsavészterek, pl. bromidok, 15 kloridok vagy jodiddk, továbbá az arilszulfon.savészterek, pl. p-toluolszulfonsavésztereik al• kalmazhatók. A (IV) általános képletű kiindulóanyagok maguk is új vegyületek; ezek előállítását az alábbiakban fogjuík ismertetni. 20 Az elsőnek említett eljárásban közvetlen vagy közvetett kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (II) általános képletű 1,4-diszuibsztituáit izonipökotinsavak pl. oly módon állíthatók 25 elő, hogy rövidszénláncú izonikotinsav-alkilésztereket valamely (V) általános képletű vegyület reakcióképes észterével kvaternerezünk, a kapott kvaterner reakcióterméket pl. ródium"alumíniumoxid-katalizátor jelenlétében kata-30 litikusan hidrogénezzük, az így kapott 1-helyettesített izoriipekotinsav-alkilésztert allilezzük ill. propinilezzük a 4-helyzetben és végül a kapott reakcióterméket hidrolízisnek vetjük alá. 35 Az allilezés ill. propinileziés oly módon történik, hogy az 1-helyettesített rövidszénléncú izonipekotinsav-alkilésztert alkálifém-vegyületté alakítjuk, majd ezt az allilalkohol ill. 2-40 -propin-1-ol valamely reakcióképes észterével, pl. a bromiddal, jodiddal vagy kloriddal hozzuk reakcióba. Reakcióközegként pl. absz. dietiléterből vagy tetrahidrafuránból 1,2-dimetoxietánnal (etilénglikiol-dimetiléterrel) képezett 45 elegy alkalmazható. Az lnhelyettesített izonipekotinsav-alkilészterek alkálifém-vegyületei in sitú állíthatók elő más, e célra alkalmas szerves .alkálifém-vegyületekből. Ilyenként különösen a trifenilmetillitium alkalmas, amely előnyösen 50 szintén in situ állítható elő valamely más szerves litiumvegyületből, pl. fenillitiumból, oly módon, hogy pl. az ismert módon előállított és dietiléteres oldatban jelenlevő fenillitiumhoz trifenilmetán 1,2-dimetoxietánnal képezett ol-55 datát adjuk. Minthogy a trifenilmetillitium élénk színű oldatókat képez, képződése, valamint az ezután hozzáadott 14ielyettesített izonipékotinsaiv-alikilészter általi elfogyasztása szemmel könnyen követhető. Trifenilmetilliti-60 um helyett pl. trifenilmetilnátrium vagy trifenilmetilkálium is alkalmazható. Az említett eljárási lépések általában gyengén exotermek és szobahőmérsékleten vagy mérsékelt melegítéssel folytathatók le. Az alkalmazott kiinduló-65 anyagoktól és a reagáló anyagmennyiségéktől 3
