158261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szintetikus lineáris makromolekulákból álló fonva hullámosított szálak előállítására
158261 4 Az eljárás egyik " változata abban áll, hogy a hűtési hatást a szálnak egy járulékos gyűrű alakú légfúvókával való megfúvásával hozzuk létre, és ezzel az elemi szálak összeragadását akadályozzuk meg. A szálaknak a járulékos" gyűrű alakú légfúvókával való megfúvatását előnyösen az ömledék fúvóka alatt minimálisan 8 cm távolságban, a fúvóka és a hűtőtest között kell megvalósítani. Jó ibulMmosítási hatás létrehozása céljából nagyon lényeges, hogy a fonalnak a hűtőtesten való megfelelően nagy érintkezési hosszán kívül a szálkéipziési feltételeket >és az alkalmazott nyersanyagot úgy válasszuk meg, hogy a ilánomolekuláknak már a húzott szálban meglevő orientációja lehetőleg erősen jusson kifejezésre, mart csak ebben az esetben lehet a keresztmetszetben' a szálstruktúra megfelelően, erős aszimmetriáját létrehozni. A szálak kívánt magas orientációs fokát a legegyszerűbben gyors szállleibúzással és nagy belső viszkozitással rendelkező nyersanyag .alkalmazásával lehet elérni. Az ismertetett eljárás az említett ismeretes egyéb eljárásokkal szemben azt az előnyt nyújtja, hogy egyszerűbb, biztosabb és változtatható'bb műszaki kezelést biztosít. A szál nák vízzel és aviváló folyadékkal való nedvesítését a szokásos módon lehet eszközölni. Az eljárás céljára minden makromolekulából álló polimer szál alkalmas, amelyeket olvadékukból lehet húzni, pl. mafcromolefculáris poliészter, poliamid, poliolefin, valamint kevert polimerek, ill. az említett vegyületcsoportok kopolimerjei. A találmány szerinti eljárás foganatosítására a szintetikus makropolimereket olvadékból való sziálkópzésire alkalmas berendezéseken, pl. extruderen vagy perforált lapú fonóberendezésen szdkásos módon húzzák. A ihúzási sebességnek 500 m/percnél nagyobbak, előnyösen 1500 im/percnél nagyobbnak kell lennie. Az ily módon hullámosítható szálaiknak a végső titer je egyenként 0,5—40 denier közé esik. Az ömledékifúv okától számított 10—100 ~cm távolságban, előnyösen 20—30 cm távolságban a még nagyon forró szálakat hűtőtest felületén csúsztatjuk, amelynek a hőmémsékilete 0—70 C°, előnyösen 10—30 C°, és amely hűtőtesten a szálak aszimmetrikusan az egyik oldalukon edzésnek lesznek kitéve. Ezzel az eljárással a hűtött oldalon a szál orientációját megváltoztatjuk. A szál hosszirányára merőlegesen az orientáció csökken, amelyet a szál két oldalán létrejövő különböző kettős töréisértékek mérsével lehet 'bizonyítani. A szál először nem mutat látható hullámosodást, ezt rejtett formában tartalmazza. A kellő lehűtést azzal lehet felismerni, hogy az egyes elemi szálakat a hűtőtest elhagyása után összeragadás nélkül lehet egybefogni. Az olvadék fajlagos viszkozitása r; sp legyen nagyobb, mint 0,5, előnyösen 0.75—1,2, vagy ennél nagyobb érték legyen. A hűtőtesten a szálak minimális érintkezési hossza Imin az elemi szálaik titerjéitői(T) és a húzási sébességétől(V):függ. E paraméterek közötti összefüggést a következő képlet mutatja ahol lrnin -ot crrnben, T-t denierfoen és V-t cm/ /perc-ben kell megadni. A maximális érintkezési hossz tetszőleges. Az érintkezési hossz felső határát azzal lehet megadni, hogy a szál a hűtőfelület elhagyásakor 70. C°-ot ért el. Ezt a Hastings-Haydist hőmérséklet-mérő berendezéssel kel imiérni. Az érintkezési idő 0,001 és 0,1 (másodperc között van. Húzás után a hűtőtestet célszerűen a szálak mentén az öimledéfcfúvóka felé mozgatjuk. Mivel egy bizonyos kívánt nagyságú hullámosítás eléréséhez a hűtőtest és az ömledélkíúvóka közötti távolság az elemi szálak titerjétől, a húzási sebességtől, a húzás hőmérsékletétől, a szálanyag molekulasúlyától és a szálak levegővél. való megfúvásától függ, ezért kedvező, ha,az optimális hullámosodásnak megfelélő távolságot kísérletileg állapítjuk meg, éspedig oly képpen, hogy a hűtőtestet az ömledékfúvóka irányában addig mozgatjuk, aimíg észrevesszük, hogy a szálak a hűtőtestre ráragadnak. Ha az ily módon megállapított távolságot 1—2 om-rel megnöveljük, akkor a szálaikat ebben a helyzetben egyoldali le lőhet hűteni anélkül, 'hogy azok a 'hűtőtestre ráragadnának és a szálak a hullámosodáshoz kielégítő orientációs gradienst nyernek. Ha a hűtőtest és az ömledékfúvóka közötti távolságot tqváfob növeljük, úgy az orientációs gradiens a keresztmetszeten bélül mindig kisebb lesz és ennek következtében az elérhető huUáimosodás is csökkenni fog. Az eljárás egyik határesete az, amikor azt a helyet, ahol a szál a hűtőtestet először megérinti, a fonófúvókától annyira eltávolítjuk, hogy a fonálnak a hűtőfelület érintése előtti hőmérséklete 100 C' (a „Hastings Raydist" hőmérséklet mérővel mér ve). Ekkor a hűtés következtében előálló aszimmetria olyan kicsi, hogy ezzel hullámosodás nem állítható elő. Ebben az esetben a hűtőberendezést a szálköteg gyors lehűtésére lehet felhasználni. Ily mó• don a szálképzőaknák hosszát lényegesen le lehet csökkenteni anélkül, hogy az első fonalvezetőnél való összefogáskor az egyes szálak egymással összeragadnának. Az eljárásnak ezzel a változatával sima. nem hullámosított, nagyon egyenletes szálakat lehet kapni. Ennek az eljárásnak a többi ismeretes eljárással' szemben az a jelentős előnye, hogy a szálképzőakna hosszát 1—-2 m-re lehet lerövidíteni. Az (f)on(o)-aknáknak ez az erőszakos lerövidítése a találmány szerinti eljárás általános előnye. Ez az előny a hullámosított szálak előállításánál még nagyobb lesz, miivel ebben az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9
