158255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antranilsav-származékok előállítására
MAGTAR NßPKÖZTÄRSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI m w LEIRAS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 20. (EE—1610) 158255 Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 07 d 51/70 /^Si^-^*%N V * ferv'ár ;?% Feltalálók: Vedres András vegyész, 12,5%, Budapest, Balogh Gyula vegyész, 12,5%, Törökbálint, Fekete László gyógyszerész, 10%, Budapest, Medgyaszay Márton gyógyszerész, 5%, Budapest, Rákóczi József vegyész, 10%, Budapest, Dr. Siska Miklós vegyész, 5%, Budapest, Dr. Ördögh Ferenc biológus, 15%, Budapest, Dr. Rosdy Béláné biológus, 15%, Budapest, Gaálné dr. Halász Zsuzsanna orvos, 15%), Budapest Tulajdonos: Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Eljárás antranilsav-származékok előállítására 1 Találmányunk tárgya eljárás (I) általánas képletű antranilsav-származékok, továbbá sóik és kvatemer ammónium-származékaik előállítására — a képletben 5 R1 és R 2 jelentése azonos vagy eltérő, és hidrogénatomot vagy halagénatomot képviselnek, vagy egyikük nitro-csoportot is jelenthet, R3 jelentése alkil-esoport. 10 Azt 'találtuk, hogy áz (I) általános képletű vegyületek, továbbá gyógyászatilag alkalmazható sóik és kvatemer ammóniumszármazékaik jelentős anthelmintikus hatással rendelkeznek. 15 A vegyületek Tubifex rivulorum-on mért anthelmintikus hatása az 1-dietilamino-etilamiino-4-rnetil-tioxanton • HCl (Miracil D) aktivitásával megegyezik, a piperazin-adipát és l-(N-dietil)-4-metil-karbamoil-pipe:razin (Dietilkarba- 20 mazin) hatását pedig körülbelül két nagyságrenddel felülmúlja. Az (I) általános képletű vegyületeket (II) általános képletű antranilsav-származékok — ahol R1 és R 2 jelentése a fent megadott, Q pe- 20 dig halogénatomot, vagy alkoxi- vagy adott esetben helyettesített ariiloxi^csoportot jelent — és (III) általános képletű piperazin-vegyületek — ahol R3 jelentése a fent megadott — reakciójával állíthatjuk elő. 20 A (II) és (III) általános képletű vegyületek reakcióját közömbös oldó- vagy hígítószer jelenlétében illetve távollétében végezhetjük. Ilyen oldószerekként előnyösen benzolt, acetont vagy vizet használhatunk. A reakciót kívánt esetben savmegkötőszer — pl. valamely szerves tercier bázis mint piridin, trietilamin, vagy szervetlen bázis, mint nátriumhidroxid, nátriumhidrogénkarbonát — jelenlétében hajthatjuk végre. A savmeglkö'tőszer szerepét a piperazin-reagens i? betöltheti. Ha a reakciót sevmegkötőszer alkalmazása nélkül haj tjük végre, az (I) általános képletű vegyületeket sóik formájában kapjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben gyógyászatilag alkalmazható sóikká vagy kvaterner ammóniumszármazékaikká alakíthatjuk át, és/vagy ugyancsak kívánt esetben a kapott sókból a bázist felszabadíthatjuk. A sóképzéshez szervetlen vagy szerves savakat, pl. sósavat, kénsavat, ecetsavat, p-toluolszulfonsavat stb- használhatuink. A kvaterner vegyületéket előnyösen a kvaternerező csoport halogenidjóvel vagy szulfátjával képezzük. A vegyületeket ismert módon, pl. szűrés bepárlás, extrakció vagy átkristályosítás útján különíthetjük el és tisztíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket, illetve sóikat vagy kvaterner ammóniumszármazékai-158255
