158234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ist ^4f^H\ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI L fsa I Hm. JÜÉ. 2# Bejelentés napja: 1968. XII. 13. (BA— 2143) Német Szövetségi Közitársaság-toeli elsőbbsége: 1967. XII. 18. (P 16 70 963.0) Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VI. 15. 158234 Nemzetközi osztályozás" C 07 d 99/22 •;ííüí Feltalálók: König Hans Bodo, Wuppertal-Elberíeld, Benz Siegfried, Wuppertal-Elberíeld, Fritsche Dieter, "Köln-Lindenthal, Metzger Karl-Georg, Wuppertal-Elberíeld, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás penicillin-származékok előállítására A találmány tárgya eljárás Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen hatékony, új penicillirHszármazékok és 'sóik előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított új penicillin-származékok a Gram-negatív mikroorga- 5 nizmusok ellen az ismert D-(—)-a-aminobenzilpenicillinnél nagyobb hatást fejtenek ki. Amióta a penicillin-származékok alapvegyülete, a 6-amino-penicillánsav 1959-ben könnyen 10 hozzáférhetővé vált, félszintetikus úton igen sok penicillin-származékot állítottak elő, amelyek közül egyesek különféle területeken előnyösebbnek bizonyultak a Penicillin-G-nél. K. E. Price, A. Gourevitch és L. C. Gheney az Antimicro- 15 bial Agents and Chemotherapy 1966-ban megjelent „Biological Properties of Semisynthetic Penicillins: Structure^Activity Relationships" c. cikkükben, a 693. oldalon áttekintést közöltek az 1966-ig a gyógyászatban felhasznált új peni- 20 cillin-származékdkról, amelyek az eddig felhasznált penicillin-vegyületek egyeis hátrányait (sav- és penidllmáz-érzékenység) nem mutatják. Az áttekintésből azonban kitűnik, hogy a Gram-negatív baktériumok okozta fertőzések 25 kezelésében mindeddig nem érték él kielégítő eredményt. A gyógyászatban eddig csupán egy olyan penicillin-származékot alkalmaztak, amely bizonyos Gram-negatív baktériumok növekedését gátolta. Ez a vegyület az a-aminöbenzil- 30 penicillin (Ampicillin), amely a legfontosabb Escherichia coli és Salmonella-törzsek ellen jó hatékonyságot fejt ki. A Gram-negatív baktériumok, pl. a Klebsiella-, Proteus és Pseudomonas-törzsek által kiváltott fertőzések kezelésére azonban az Ampicillin nem. bizonyült megfelelőnek. Ezen a területen csupán a legújabb időkben értek el eredményeket az a-karboxibenzilpenicillin (Carbenicillin) alkalmazásával, amely egyes Gram-negatív baktériumokkal szemben az Ampicillinenel szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű penicillin^szánmazékok — ahol RÍ jelentése szubsztituálatlan vagy mono-, divagy triiszubsztituált benzil-, cinnamoil- vagy naftoil-csoport, ahol a szubsztituensek a következők lehetnek: klór- vagy brómatom, 1—4 szénatomot tartalmazó alkil-osoport, 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-csoport, cián-, nitro-, szubsztituálatlan vagy 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil-csoporttal mono- vagy diszubsztituált aminokarbonil-csaport, szubsztituálatlan vagy 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil-csoporttal mono- vagy diszubsztituált szulfoamino-csoport, dimetilamino- vagy dietilamino» -csoport, vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkiltio-csoport; 158234