158230. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek
5 158230 6 A 2, eljárás szerint 2-hidroxi4>enzimidazolt, ill. 2^merkapito-ibenzimidazoÍt megfelelő savkloridokkal hozunk reakcióba. Ennek során további adalékok nélkül, ismert szerves oldószerben 40 C° és 200 C° közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reakciót megvalósíthatjuk azonban savmegköitőszer, így káliumikarbonát vagy tericer aminők, pl. trimetilamin vagy piridin jelenlétében is. Ebben az esetben alacsonyabb hőmérsékleten, pl. —10 C° ós +40 CJ közötti hőmérsékleten dolgozunk. Végül: még az is lehetséges, hogy a hidroxwbenzimidazol, ill. merkapto-benzimidazol alkálisóját hozzuk reakcióba a megfelelő savklaridokikal. A savkloridokkal végzett reakció során minden olyan szerves oldószer szóba jöhet, ami maga nem reagál a savhalogenidékkel, pl.- aromás szénhidrogének, így benzol és toluol, klórozott szénhidrogének, így klórbenzol és tetraklóretán, éterek, így dioxán és tetrahídrofurán, de ketonok és karbonsavészterek is. A 3. eljárás szerint a karbonsavakat közvetlenül 2HhddroxÍHbenziimidazol;al, ill. 2-flnerkapto-benzimidazollal röalgáltatjuk. Eninek során célszerű a reakciót megnövelt hőmérsékleten, oldószer jelenlétében megvalósítani és a keletkező vizét azeotróp elegyként folyamatosan ledesztillálni. A kiindulási anyagiként alkalmazott 2-hidroxinbenzimidazolok és a 2-merkapto-benzimidazolok részben ismertek. A még nem ismert származékokat azonos módon állíthatjuk elő. cha) kezelésében bizonyultak előnyösnek. A találmány szerinti hatóanyagok a szokásos alakokban, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké szerelhetők ki. Ezeket a szokásos módon állíthatjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat öszszékev érjük a töltőanyag-okkal, így folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozókkal, adott esetben felületaktív szerek, így emulgátorok és/ vagy diszpergálószerek ;allkalmazásával. Ha töltőanyagként vizet használunk, .szerves oldószereket is alkalmazhatunk, mint segédoldószeréket. Folyékony oldószerként lényegében szóba jöhetnek az aromás szénihidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj frakciók, alkoholok, így metanol és buitanol, erősen poláris oldószerek, így dimetil'formamid és. dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagiként a természetes kőlisztek, így kiaoünok, agyagok, talkum ós krótapor, valamint a szintetikus kőlisztek, így a finomra diszpergált fcovasiav és szilikátok; emulgálószerként a nem ionogén és anionos emulgátorok, így polioxietilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsiíralkohol-éterelk, pl. alkilarilpoliglikoléter, alkilszulfonátok és larilszulfonátok; diszpergálószerként pl. lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmíány szerinti hatóanyagok kiszerelhetők egyéb ismert hatóanyagokkal,, így fungicidekkel, inszekticidekkel és/vaigy akaricidekkel összekeverve. A kiszerelt készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat felhasználhatjuk kiszerelt készítmények alakjában, vagy a belőlük készített felhasználási forrnak, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, pórok, paszták és szemcsék alakjában. Az alkalmazás a szokásos módon, pl. permetezéssel, porozással, öntözéssel vagy behinítésisel történhet. A hatóanyagok koncentrációja a felhasználás célja szeriint szélesebb határok között változik a felhasználásra kész készítményekben. A hatóanyagkoncentráció általában 1,<0 súly% és 0,0001 súly%, előnyösen 0,2 súly0/0 és 0,001 súly% között van. 1. példa: Fusicladium vizsgálat (almarozsda) megelőző Oldószer: 4,7 súlyrész aceton. Emulgátor: 0,3 súlyrász alkilarilpoüglikoiléter. Víz: 95,0 súlyrész. A permetezőfolyadékban a kívánt hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges hatóanyagmennyiséget összekevertük a megadott, menynyiségű oldószerrel és a koncentrátumot a megadott mennyiségű vízzel hígítottuk, ami a megadott adalékokat tartalmazta. Eljárhatunk pl. úgy, hagy 2-íklár-nitro-iben- 35 zölokat ammóniával ós/vagy primer aminnal reagáltatunk ós a keletkező 2-Jamino-nitrobenzolt 1,2-diaminabenzollá redukáljuk. Ha 2-hidroxi-^benzimidazolokat akarunk előállítani, a 1,2--diaminobenzolt foszgénnel vagy egy klórban- 40 gyaisavészterrel hozzuk reakcióba; Ha 2-merikapto-benzimidazolokat akarunk kapni, az 1,2-diaminobanzoloíkat kéntartalmú szénhidrogénnel, tiofoszgénnel vagy alkálixanitogenátokkal reagáltatjuk. - 45 Az l-acil-benzimidazoln-ok erős fungitoxikus tulajdonságokat mutatnak; minthogy a növényeikkel jól összeegyeztethetők, különösen a fitopatogén gombák leküzdésére alkalmasak. Hatékonyak pl. Phytophtbora, Alternaria, 5 Q Plasmopara, Pseudoperonospora, Sphaerotheca és Oidium gombaHnemeikkel szemben. Különösen jól haltnak azonban a benzimidazolánok a lisztharmatgombáktól éltérő gomba- 55 fajtákra. Meglepő módon nemcsak megelőzően, hanem fertőzést kezelő alkalmazás esetén is hatásosak. Ha a növényeket ezekkel a hatóanyagokkal nem hsztharmatgombák ellen kezeljük, a valódi lisztiharmatgombák általi fertő- fl zöttség annyira visszaszorul, hogy nem lép fel károsodás. A hatóanyagok különösen az almarozsda (Venturia inaequalis, Fusicladium dendritücum) és almafa lisztharmat (Podosphaera leucostri- «5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 R
