158210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének katalikus reformálására

158210 15 16 Ez a táblázat feltünteti a 4. nap végén ka­pott eredményeket valamennyi próbára. Az adatok magyarázatára közöljük a 2. táblázatban használt kifejezések magyarázatát: A) A „BMF/ÖSSZ gázarány" a butántalanító­ból fej termékként távozó gáz és a berendezés­ben termelt összes gáz (fölös elválasztott gáz+ +baitántalahított gáz) térfogataránya. Ez jelzi a reakcióból származó nemkívánatos könnyű termékek hozamát, különösen akkor, amikor összekapcsoljuk a visszafceringetett hidrogén tisztasági adatokkal, és e tekintetben jelzi a katalizátor relatív stabilitását, minthogy a kata­lizátor stabilitásának csökkenésével nő a nem­kívánatos túlzott hidroikrakkolódás könnyű gá­zokká. B) A „Cn+ihozam tf%" az eredeti nyers­anyag térfogat%^ában a butántalanító oszlop fenéktermékeként kinyert anyag mennyisége, és általában ez az a paraméter, amiely anyagi szampontíból a legérdekesebb. C) „H2 % a visszakieringetett gázban" a hid­rogéngáz rnól%-a a reformáló zónába vissza­vezetett gázáramban. D) „Aromások a termékben" a termelt aromás szénhidrogének térfogata kifejezve a betáplált nyersanyag telrjes térfögat%ráfoan. Minthogy az aromástart alom a legfontosabb tényező, amely­től az oktánszám függ. ez durván mutatja a fo­lyamat szelektivitását a fentebb említett fel­javító reakciók tekintetében. A 2. táblázatból ennélfogva kitűnik, hagy az . üzemi nyomás csökkenésének az alábbi követ­kezményei voltak: A) A nyomás csökkenésével csökkent a BMF/ /OSSZ gázarány és nőtt a visszakeringetett hid­rogénáram tisztasága, mutatva, hogy jelentősen csökkent a nemkívánatos hidroikrakkolódás könnyű gázokká. B) A nemkívánatos hidrokrakkolódás csökke­nésével együtt járt a Cs+lhozam tf% növe­kedése. C) A nyomáscsökkenés elsődlegesen azért is fokozta a visszakeringetett hidrogén tisztaságá­nak növekedését, mert csökkent a könnyűgáz­-termelés a nemkívánatos hidrokrakkolódás útján. D) A nemkívánatos hidrokrakkolódás csökke­nése az előnyös felijavító reakciók növekedésé­vel járt együtt, mint az kitűnik az aromás tf'% adatokból. Megfigyelhetjük még, hogy a nyomáscsökke­nést a reakoióhőmérsékliet jelentős csökkenése kísérte, amelyet fenn kellett tartani a négy nap elmúltával, hogy fenntartsuk a kitűzött oktián-10 15 20 25 szám-szintet. Tekintettel a hiclrokrakkoMsi reak­ció erős hőmérsékletfüggőségére, ez egy további tényezője a nemkívánatos hiidrokrakkolás csök­kentésének. A fentebb kifej tettekkel összhangban ezeket a figyeliemremíéiltó eredményeket nem minden kí­sérő hátrány nélkül sikerült elérnünk. Ez ki­tűnik a 3. táblázatból. Mint láthatjuk, a nyomás­csökkenés a hőmérséklet növekedésével és a hozam csökkenésével járt együtt. Ennek oka, mint már magyaráztuk, a katalizátor aktivitásá­nak gyors csökkenése a feljavító reakciók szá­mára, ami kíséri a nyomáscsökkenést, és feltevés szerint összefügg a fokozott kokszlerakódással a katalizátor aktív pontjain. 3- táblázat Hőmérséklet stabilitási adatok 35 40 55 SO Üzemi nyomás att Szükséges hőmérsékfet 1- 6. nap nap C5 + hozam tf% 1. 6. A hó­nap nap zam 20,5 13,6 10,2 6,8 527 538 +11 522 535 +13 520 534 +14 518 534 +16 68.5 65,9 —2,6 71,7 69,2 —2,5 74.6 70,4 —4,2 77,4 72,4 —5,2 Ezekből az adatokból tehát kitűnik az igen jelentős hozam és oktánszám javulás, amely el­érhető a reaktor nyomásának csökkentésével a hidrokrakkolás visszaszorítása és az airomatizá­lás elősegítése érdekében. Rámutatnak azonban az ezeket ellensúlyozó stabilitási problémára, amelyet meg kell oldani, hogy ezek az előnyök teljesen kihasználhatók legyenek. 2. példa: Ez a példa mutatja a találmány szerinti el-45 járással elérhető előnyöket a dehidrociiklizálási reakció tekintetében, amely az oktánszámot legnagyobb miértékben feljavítani képes folya­mat. Ez a feljavítóképesség kitűnik abból a tényből, hogy 10 oktánszámú paraffinszénihiidro-50 gének átalakulnak 130 közepes elegyítési ok­tánszámú aromásokká. 0,4 mg/kg (ként és 6—7 mg/kg vizet tartal­mazó normál nonánit (99,7% tisztaságú) érint­kezésibe hoztunk egy 0,9 s% kötött kloridot és 0,75 s% platinát tartalmazó és az I. példában leírt módon készült katalizátorral. A raformá­lást először 6 órán át 500 C°-on, majd 6 órán át 520 C°-on végeztük; a nyomást 6,8 att-n tartottuk, az óránkénti folyadéktársefoesség 1,5 volt, a hidrogén ^szénhidrogén mólarány pedig 7,5. A próbákat az 1. példában vázolt berende­zésben végeztük azzal a különbséggel, hogy r>5 nagy fajlagos felületű nátrium-gázmosókat al-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom