158207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilgyanta alapú reaktív alapozó előállítására

SZABADALMI 158207 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY -A_ Nemzetközi osztályozás: |8| C 08 £ 15/20 |8| Bejelentés napja: 1968. X. 08. (TI—-162) ^§ip •4f * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1970. VII. 13. "--.. '''''? ^ 'í^^ HIVATAL Megjelent: 1971. V. 15. Feltalálók: Ivánfi Jenő vegyészmérnök, 40%, Jüsztl István vegyészmérnök, 40%, Benke Józsefné vegyésztechnikus, 20%, Tiszaszederkény Tulajdonos: Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszaszederkény Eljárás polivinilgyanta alapú reaktív alapozók előállítására A találmány tárgya eljárás polivinilgyanta alapú reaktív alapozók élőállítására. Az irodalmi adatok és az eddigi gyakorlat alapján kát fajta típusú reaktív alapozó isme­retes. Ezek aktív ágensként a foszforsav és 5 származékait tartalmazó polirvlnilbutirál kötő­anyagú Wash-Primerek, valamint a csersavat és származékait tartalmazó az előbbiekhez ha­sonló kötőanyagú ÉCHT-Primerek. Ismeretes, hogy az 1-, 2-, 3-Jtrioxikaonboinsav a vassal io komplexképződési reakcióba lép és a reakció folyamán kékasfekete színű vas (Ill)-íkomp­lexek képződnek- Az így képződött vas (III)­-komplex vegyületek inhibi'tiv és antivegetativ hatással rendelkeznek. 15 Az 1-, 2-, 3-trioxikarbonsav fenti tulajdon­sága adta azt az ötletet, -hogy megfelelő hor­dozó anyagra reaktív ágens beépítve olyan gyorsan száradó filmréteget hozunk létre, mely- 20 ben a már hivatkozott tulajdonságú komplexek a felhordás pillanatában képződhétnek. Különösen előnyösnek tekinthetők magában a polivinilacetát kötőanyagban mindenkor je- 25 lenlevő szabad kanboxu- és hidroxilcsoportok, melyek több oldalú reakció lefutását biztosít­ják, részben a reaktív ágens és a kötőanyag között, részben a reaktív ágens és az alapfém között. 30 A fenti folyamatokat még intenzívebbé teszi az a tény, hogy az 1-, 2-, 3-trioxikaribonsav mind szabad hidroxil-, mind szabad karboxil­csoportokat tartalmaz. Az előbb említett reak­ciók azt eredményezik, hogy a szokványos be­vonóanyagoknál eddig nem ismert intenzív ké­miai kapcsolat jön létre, a fémlap és a bevo­nóanyagként használt kötőanyag filmje között az 1-, 2-, 3-trioxikarbontsav vaskomplexének közvetítésével. Az említett reakciótípusok lefutása speciális feltételek teljesítését, elsősorban poláros karak­terű szerves oldószerek, levegő-oxigén és víz jelenlétét igényli. Ezen feltételek kielégítését messzemenően biztosítja az általunk választott kötőanyag. Az oldószeres kötőanyagból történő filmkép­zés előnyei és hátrányai ismertek, ezért csu­pán a diszperzióból történő filmképződés elő­nyeire és hátrányaira térünk ki. A diszperzióból történő fiimképzés előnyei közül kell kiemelnünk az alábbiakat: a) A rendszeres viszkozitása független a po­limer K-értékétől, és éppen ezért lehetséges, hogy viszonylag alacsony viszkozitás mellett — ami jó ecsetelihétőséget jelent — igen ma­gas testtartalmat állítsunk be, vagyis megfelelő fümvastagságot érjünk el. 158207

Next

/
Oldalképek
Tartalom