158195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húspástétom készítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 158195 /AIWIIIIP1É\\ Nemzetközi osztályozás: A 23 b 1/00 Wh Bejelentés napja: 1969. III. 14. (SO—938) ' ^ •• '­­"'/!>! ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. V. 15. Sonkoly Sándor gépésztechnikus, Budapest Eljárás húspátétom készítésére A húspástétomok szokásos vagy ismert ké­szítési módjánál, ha a pástétomot szárnyasból vagy apróvadból (vadnyúl, házinyúl, stb.) ké­szítik, az állatot kicsontozzák és az így kapott húst dolgozzák fel pástétomnak. Ennek az el- 5 iárasnak hátránya, hogy a kicsontozás hossza­dalmas, tehát költséges munka, sok esetben munkaerőhiány miatt csak késve végezhető el és emellett a kapott termék, tehát a pástétom nem tartalmazza azokat az értékes anyagokatt, io főleg meszeit és foszfort, amelyek az állat csontiában vannak. Az ismert eljárásnál tehát egyrészt a költsé­geket számottevően növeli a csontok eltávolí­tása, másrészt hátrányos az, hogy a csont alig 15 különbözik a hulladékanyagtól, vagyis csak na­gyon csekély értéket képviselő melléktermék. A találmány alkalmas ezeknek a hátrányok­nak a kiküszöbölésére és lényege az, hogy a pástétom készítésére szánt baromfi vagy apró- 20 vad, tehát pl. tyúk, liba, pulyka, galamb, fá­cán, nyúl testét csak a belektől tisztítjuk meg, a csontot nem távoli tjük. el, de levágjuk a pás­tétomban nem használható körmöket és a csőrt, majd pedig az állatot zárt edényben. 120 és 25 140 C° közötti hőmérsékleten, vízben és gőz­ben megfőzzük, ezzel a csontokat annyira meg­puhítjuk, hogy azok ehetővé és emészthetővé válnak, majd pedig az így megfőzött húst és csontokai, a lével elkeverjük és együtt daráljuk so vagy áttörjük. Ezt a műveletiét természetesen el lehet végezni az ehető belsőrészékkel, tehát májjal, zúzával, tüdővel együtt, vagy ezek nél­kül, aszerint, hogy valami okból kifolyólag szükség van-e a belső részek külön felihaszná­lására vagy sem. A főzést előnyös 132 és 138 fok közötti hő­mérsékleten végezni, mert tapasztalait szerint ezen a hőfokon puhulnak meg a csontok leg­gyorsabban és a hús megfőzésével kfo. egyidő­ben. Az így megfőzött terméket a főzésre hasz­nált lével együtt, továbbá a szokásos ízesítő és adalékanyagokkal elkeverve (szalonna, rizs­liszt, só, bors, majoranna, stb.) tovább feldol­gozzuk és a szokott módon csomagoljuk ill. ki­szereljük. A leírt eljárással olyan pástétom állítható elő, mely nemcsak tápláló, tehát megfelelő ka­lóriaértékű, hanem emellett a csont-tartalom következtében a táplálkozás szempontjából igen értékes anyagokat (kalcium, foszfor, stb.) tar­talmaz, így elősegíti a gyermekek csontképző­déséit és fejlődését, felnőtteknél a csontállo­mány megőrzését, csökkenti a fogak szuvaso­dását, stb. Másszóval, a találmány lehetővé teszi, hogy azt az anyagot, amely eddig úgy­szólván csak hulladéknak számított} jól kihasz­náljuk és értékesítsük, emellett a pástétomké­szités egyik költséges művelete, a kicsontozás elmarad. 158195

Next

/
Oldalképek
Tartalom