158189. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vizszintes vagy ferde üregek, főként vizszintes furatok bemérésére

158189 3 4 vízszintes furat hajlásának irányából határoz­zák meg. Ezek a berendezéseK nagyon bonyo­lultak és költségesek. A kőzetek áttörésénél létrejövő üregkereszt­metszet a munkahely előtti műveletek számára -aránylag kicsi. A kihajtás folyamán a magas­sági helyzet megállapítását niivellálással, vagy csöves szintező méréssel végzik. E mérések ide­jére a kihajtás műveleteit meg kell szakítani, mert a munkahely előtti mérési helyen a szin­tezőlécet függőleges helyzetbe kell hozni, illet­ve a csöves szintező mérőcsövét ott kell tar­tani. A taMlmány feladata a vízszintestől felfelé és lefelé, víz fölött vagy víz alatt létrejövő el­térések magassági helyzetének az említett al­kalmazási területeken szükséges pontossággal való bemérése, és a létrehozni kívánt mérő­szerkezetet mérési helyre juttatni, illetve a mérési helyen tartani kívánt részének olyan kialakítására, hogy ez kis uregkeresztmetsze­tekben (pl. kis átmérőjű vízszintes furáitokban) is használható legyen, és hogy a mérési műve­let az üreg létrehozásához szükséges munka­folyamatot ne gátolja, illetve ne szakítsa meg. A találmány szerint az az önmagában ismert eljiárás ikerül alkalmazásra, amelynél a közle­kedőcsöveik elvének miegfelielően a mérővezatók egyik végén (a mérési helyen) egy mérőedény van elhelyezve és a imérővezeték másik végén (a leollivasóhelyen) imérőfolyadék van bevezetve, úgyhogy a folyadékszintet a mérőedényben le­vő túlfolyóéi magasságában tartjuk. A túlfolyó­élen 'átfolyó mérőfölyadékot elszív oberen dezés­sel szívjuk el, amely elszívóbarendezés célsze­rűién a leolvasási helyen van elhelyezve. Á le­szívott mérőfölyadékot a következő mérésnél a mérési helyen levő mérőcső, illetve a két al­kalmazott mérőcső fcörfolyamiatrendszerébe ve­zetjük újból vissza. Az önmagában ismert, túlfo'lyóéllel ellátott mérőtartályhoz egy vagy két mérővezeték, egy túlfolyóvezeték és a mérőtartály vízalatti alkal­mazásánál egy légvezeték van csatlakoztatva. A mérővezeték mindegyikéhez mérőcső csatlako­zik. Két mérővezeték a hozzájuk tartozó mé­rőcsövekkel csak akkor szükséges, ha a mérő­tartályban levő mérőkamra egy-egy bukóéllel ellátott két mérőkamrára van osztva. A túlfolyó vezeték felfogóadényhez csatlako­zik. Ez leszívóbsrendezéssal van kapcsolatban, amelyből a mérőfolyadékot az egyik, illetve a két mérőcsőhöz vezetjük. A mérőedény egy imérőkamrából és egy túl­folyákamrából áll, amelyek között egy túlfolyó­éllefl. 'ellátott válaszfal van. A mérőfolyadék túlfolyókamrából való el­szívása révén lehetővé válik a közlekedőcsövek elve alapján a folyamatos bemérés azoknál az üregeknél, amelyek az átbukott 'mérőfolyadékot nem vezetik el, illetve amelyekből a mérőfö­lyadékot megfelelő intézkedésekkel nem lehet elvezetni, úgyhogy a mérőfolyadék a túlfolyóéi fölé emelkedne. A túlfolyóéllel lelátott válaszfal a imérőedény hossztengelyére keresztirányban van a mérő­edényben elhelyezve. A mérőedény zárt kialakítású. Ezáltal víz alatti méréseket is végre lehet hajtani. A mé­rőtartályba levegőt bevezető és a tartály lég­itelenítésére szolgáló nyílás lehetőleg magasan a túlfolyóéi fölött van. Víz alatti méréseknél a nyíláshoz csatlakozó légvezetéket a külső lég­térrel lelhet kapcsolatba hozni. • • . A mérőtanfeálly olyan kialakítású lehet, hogy ennek hosszirányában átmenő üregitere van. Ha pl. a miérőtartaly keresztmetszetéül körgyűrű alakot választunk, akkor lehetővé válik, hogy a mérőtartályt két cső között képezzük ki. Az ilyen kialakításnál a túlfolyóéi egyenes­vonaiúan a hossztengely magasságában helyez­hető el, Az átmenő üregtér következtében a túlfolyóéi két túlfollyóiélrészre van osztva. A mér okaimra, egy közbenső fal révén szintén két mérőkamrára osztott. A túlfolyóéllel ellátott két mérőkamra mindegyike egy-egy mérőveze­tékhez csatlakozik. E mérőtairtály elfordítása révén — ami szán­dékolatlanul pl. egy csőbe való behelyezésnél, vagy a mérőtartály két cső közötti merev el­helyezése esetén e cső élőretolása folyamán jön létre — a két mérőfcamrában a imérőfolyadék két különböző magasságba állhat be. A folyadéknívó magassiágábóll és a két folya­déknívó két mérőcsőben leolvasható magasság­különbségéből egy hitelesítő görbe segítségé­vel a mérőtartály tengelyének magassága meg­határozható. A mérőtartály elfordulásának mér­téke a két mérőesőben levő folyadéknívó ma­gassági különbségéből egy hitelesítő görbe ré­vén is meghatározható. Vízszintes szűrőkutak kihajtásánál a vízszin­testől való eltérés esetén föltétlenül szükség van arra, hogy a foganatosítandó ellenrendsza­bályok meghatározása céljából a csőszakasz, il­letve csőszakaszok esetleges 'elfordulásának mérteikét 'ismerjük. Az ellenrendszabályok csak egy síkban való szabályozást tesznek lehetővé. Ha a kihajtás irányát pl. a függőleges síkban keli helyesbíteni és a csőszakasz 9i0o nkal fordult el, akkor a függőleges síkban végrehajtani szánd aközött kiigazítás a vízszintes síkban hatna. Az átmenő, hossztengely irányú üregtérrel ellátott mérőtartálynál a rnérőkamra és túlfo­lyókamra közötti, túlfolyőállel rendelkező vá­laszfal kialakításának második variációja abból áll, hogy a túlfolyónyílás központosán van el­helyezve és a túlfolyóéi kör mentén van kiké­pezve. A túlfolyónyílás átmérője úgy választ­ható meg, hogy a túlfolyóéi és az átmérő üreg­tér között elég nagy távolság van. Ennél a ki­alakításnál is a mérőtartály keresztmetszetének előnyösen körgyűrű választható. Ezáltal a vá­laszfal és a túlfolyónyílás is körgyűrű felületű. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom