158174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 19 042 RP enziminhibitor és összetevői előállítására

158174 11 . 12 közepesen vagy jól hasznosítja szentorraskent <a következő anyagokat: glükóz, galaktóz, fruktóz, mannóz, lafetóz, maltóz, szacharóz, trehalóz, raffinóz, dextrin, keményítő, glikogén, glicerin, adonit, miannit, szorbit és inoziit. Csalk gyengén 5 és igen lassan hasznosítja a következőiket: xilóz, borostyánkősav és almasav. Nem hasznosítja a következőket: aralbinóz, raminóz, szorbóz, eellobióz, inulin, eritrit és dulcit. Azokat a nitrogénforrásokat, amelyeikét az S. 10 hygroscopicus DS 10 408 hasznosítani képes fejdősésében, Pridham ugyanazon módszere elvei szerint állapítottuk meg, szénforrásként minden ösetben glukózt alkalmazva, és az ammónliumszulíátot az alapközegben különféle nitro- 15 géntartaknú vegyületekkel helyettesítve. Ilyen körülmények között az S. hygíoscopicus DS 10 408 közepes mértékben vagy jól hasznosítja az amimóniumszulfáftot, diammóniunihidrogénfoszfátot, nátriumnitritet, nátriuminitrátoít, ade- 20 nint, adenozint, kanbamidot, DL-aszpairagint, glifcokollt, DL-alanint, DL-valint, DL-aszparaginsavat, L(+)-glutaminsavat, L(-4-)-arginint, L(-f-)-lizint, DL-treoninit, DL-proMnt, L(—)-hidr^ oxiprolint, L(—)-bisztidint. Ugyancsak haszno- 25 sulnak, de lassabban a DL-fenilalanin, L(—)-tirozin és L-triptofán. Nem hasznosulnak a következő vegyületek: uracil, szarkozin, taurin, betain. A 19 042 RP enziminhiibitor előállítása lénye- 30 gében abban áll, hogy Streptomyces _ hygroscopicus DS 10 408-at vagy mutánsait olyan táptalajon és olyan körülmények között tenyésztjük, amelyekben 19 042 RP enzimiinhibitor képződik, és a tenyésztés során keletkező enzim- 3

g inhibitort kinyerjük a fermentléiből. A Streptoimyoes hygroscopicus DS 10 408 tenyésztése végrehajtható az aerób tenyésztés ismert felületi vagy süllyesztett módszerei szerint, de az utóbbiak alkalmasságuk folytán 45 előnyben részesülnek. Erre a célra a fermentációs iparban használatos különféle készülékeket alkalmazhatunk. A műveletek végrehajtására alkalmas a következő menet: á* Streptomyces hygroscopicus DS 10 408 I agaros tenyésztés i rázott lamlbikos tenyésztés I oltóanyag tenyésztése ferméntorban I termelő tenyésztés fermentorban A fermentációs közeg lényeges allkotóréjzei az asszimilálható szén- és onitragónforrások, szervetlen sók, és adott esetben növekedési faktorok és sűrítőszerek; mindezek az anyagok bevihetők meghatározott vegyületek vagy komplex keverékek alakjában, mint 'amilyenek a különféle eredetű biológiai termékek. Asszimilálható szénforiráisként felhasználhatók szénhidrátok, például glukóz, szacharóz, laktóz, dextrin, keményítő, melasz, vagy más szenet, oxigént és hidrogént tartalmazó anyagok, mint a glicerin vagy a maninit, vagy szerves savak, például tejsav, citromsav, borkősav stb. Bizonyos állati vagy növényi olajak, például a lardolaj vagy a szójaolaj, előnyösen helyettesíthetik vagy kiegészíthetik ezeket a szénhidrátókat. Különösen előnyös szénfonrás a glukóz, szacharóz és glicerin. Az asszimilálható nltrogénfarrások rendkívül változatosak. Lehatnék igen egyszerű összetételű kémiai vegyületek, mint például a nitrátok, szervetlen vagy szerves ammóniumsák, toarbamid, aminosavak. Lehetnek továbbá a nitrogént főként protonikus alakban tartalmazó ösaszetett anyagok, például kazein, laktalbumin, siker és hidrólizátumaik, szójabab-, földimogyoró-, halliszt, hús- vagy éltesztőkivonat, szeszmoslék, kulkoficalékvár. Különösen előnyös nitrogénforrásként alkalmazhatjuk a kazein hidrolizátumát. A szervetlen adalékok közül egyeseiknek pufíeroló vagy közömbösítő hatása lehet, ilyenek az alkáli- vagy földalkálifoszfátok és a kalcium-és magnéziumkarbonát. Mások létrehozzák a Streptomyces hygroscopicus DS 10 408 fejlődéséhez és az enzimánhibitor termeléséhez szükséges ionegyensúlyt, ilyenek például az alkáli- vagy földalkálákloridok és -szulfátok. Végül egyesek az anyagcsere-reakció aktivátoriaként működnek a Streptamyces hygroscopicus DS 10 408 fejlődése során, ilyenek a vas- és kobaltsók. A sűrítőszerek közül leghasználíatosabbak, a keményítő, a karboximetilcelllulióz és az agar. Ezeknek a különféle anyagoknak különösen előnyös egyensúlya áll fenn nitrogénben igen dús és szénhidrátokban' és egyenértékű szénforrásokban szegény táptalajokban. A fermentációs közeg pH-jának a tenyésztés kezdetén 6,0—7,8-nak, előnyösen 6,5—7,5-nek kell lennie. A legkedvezőbb fermentációs hőmérséklet 25—28 C°, de kielégítő termelés érhető el 23—40 CD

-on. A tenyészet levegőztetése széles határok között változhat. Azt találtuk azonban, hogy percenként 0,3—2 liter levegő minden liter táptalajra különösen előnyös. A 19 042 RP enziminhibitor maximális termelése 20—40 órai tenyésztés után érhető el, elsősorban a használt táptalajtól függően. Ezután, és különösen akkor, ha a pH 8 fölé nő, a termelés lényeges csökkenése következik be. A 19 042 RP a fermentlíéből különféle módszerekkel, különíthető el. Az elkülönítést a következőképpen végezhetjük. A fermentlevet 2 és 8, előnyösen 2 és 4 pH érték között 'megszűrjük, a szűredéket csökkentett nyomás alatt 5 és 30 C° közötti hőmérsékleten 1/5—1/10-óre koncentráljuk, a fconcentrátumhoz semleges sókat, például nátriumkioridot vagy ammóniuimszulfátot adunk 25—75 s/(tf%4g, ós a 19 042 RF-t vízzel nem elegyedő oldószerrel, például legalább 4 szénatomos folyékony alifás alkohollal, klórozott szénhidrogénnel (pl. kloroformmal) vagy éterrel, többször 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 6