158158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás káliumnitrát előállítására

MAGTAB iMßPKÖZTARSASAQ SZABADALMI LEÍRÁS 158158 jáÉlÉli ' Nemzetközi osztályozás: C 01 d 9/04 f^H« Bejelentés napja: 1968. X. 16. (OE—116) TM Ausztriai elsőbbsége: 1967. X. 27. ORSZÄGOS TALÄLMÄNY1 HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 13. Megjelent: 1971. X. 30. V, / »j»j i f«\^S Feltalálók: Gauster Wolfgang oki. vegyészmérnök, Linz/Donau, Dr. Müller Walter vegyész, Deonding bei Linz/Donau, Dr. Schmidt Alfred vegyész, Linz/Donau, Prof. Dr. Welhrotter Ferdinand vegyész, Linz/Donau, Ausztria Tulajdonos: Österreichische Stickstoffwerke AG cég, Linz, Ausztria Eljárás káliumnitrát előállítására 1 Ismeretes, hogy a káliumnitrát szilárd alakban nyerhető, ha káliumkloridot híg salétromsavban, megnövelt, pl. 75 C°-ig menő hőmérsékleten oldunk és a káliumnitrátot lehűtés útján kikristályosodni hagyjuk. Annak érdekében, hogy ezzel az eljárással jó káliumnitrát-hözamokat lehessen elérni, javasolták a hidrogénion-ikoncentrációnak a kálium- és klórionokhoz képest meghatározott viszonyban való tartását; az ajánlott eljárás szerint a hidrogénion-koncentrációnak legalább egyelőnek kell lennie a kálium- és klórionok koncentrációjának összegével. Minthogy másrészről ismeretes, hogy a káliumkloridot a nagyobb koncentrációjú salétromsav nitrozilklorid és klór képződése közben oxidálja, így a savkonoentráció felső .határa is adva van, ha el kívánjuk kerülni az oxidáció fellépését. A káliuimnitrát hozama függ továbbá a'kristályosítási hőmérséklettől is; +10 C° és —10 C° közötti hőmérséklet bizonyult ebből a szempontból a legkedvezőbbnek. Az említett reakció esetében a káliumnitrát elkülönítése után telített káliumnitrátoktait marad vissza, amely emellett még főként a reakció során képződött sósavból származó kiórionokat,valamint salétromsavat tartalmaz. Abból a célból, hogy ez az oldat a. folyamatba visszavezethető legyen, a sósavat el kell különíteni. Javasolták már e sósav desztilláció útján történő el. távolítását az oldatból, ehhez azonban viszonylag sok energiára van szükség és emellett mellékreakcióként a sósavnak a jelenlevő salétromsav általi oxidációja is bekövetkezik, aminek so-5 rán nitrozilklorid és klór keletkezik; ennek következtében egyrészt salétromsav fogy, másrészt pedig a ledesztillálásra kerülő sósav szennyeződik. Ismeretes továbbá, hogy mind a káliumklo-10 rid, mind pedig a sósav nitrogéntetroxiddal káliumnitráttá ill. salétromsavvá alakítható át nitrozilklorid képződése mellett. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő salétromsav koncentrációja szempontjából fennálló határtól függően 15 a káliumnitrát kikristályosítása után visszamaradó oldat oly koncentrációjú, amely mellett a klórionoknak a nitrogéntetroxiddal végbemenő kívánt reakciója mellett nem kívánt mellékreakcióként a nitragéntetroxid a vízzel is reakcióba 20 lép salétromsav és nitrogénmonoxid képződése közben, ami erősen megnöveli a nitrogóntetroxid-fogyasztást és a salétromsav-koncentráció nem kívánatos növekedését ill. híg salétromsav • nem kívánatos nagyobb .mennyiségű képződését 25 eredményezi, így salétromsav eltávolítására lenne szükség, ami az eljárás .gazdaságosságát igén hátrányosan befolyásolná. Meglepő módon azt találtuk, hogy a nitrogén-30 tetroxid és víz közötti .nem kívánatos mellékre-158158