158151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kulturnövények fejlődését serkentő készítmények előállítására

158151 gyakorolt hatását különböző töménységben két, az auxinhatásnak jól ellenálló növényem: a ku­koricán és a búzán, valamint két, az auxinhatás­ra erősen reagáló növényen: a borsón és a para­dicsomon próbáltuk ki laboratóriumi és üveghá­zi kísérletekkel. A kísérleteket a következő módszerekkel vé­geztük. A magvak csávázása céljából a kísérleti ké­szítményből különböző töménységű vizes szusz­penziót készítettünk és a folyadék meghatáro- . zott mennyiségében, meghatározott súlyú mag­vakat 30 percig csáváztuk, majd szobalevegőn megszárítottuk. Laboratóriumi vizsgálat céljaira petricsészébe meghatározott számú csávázott és szárított ma­got raktunk szűrőpapírra csíráztatni, mindenkor két inull-Jkontrollial. Hét nap után gyökér- és szárhossz méréseket végeztünk. A gátlást, illet­ve a serkentést a kontroll százalékban fejeztük ki. Üvegházi vizsgálatok céljaira meghatározott számú, az említett módszerrel csávázott magot műanyagtálakba, azonos mennyiségű talajba ve­tettük el. A 14 napig azonos hőmérsékleten és csapadék alatt tartott növényekről a talajt le­mostuk, majd a gyökér- és szárhossz mérésekkel a hatást a null-kontroll százalékában fejeztük ki. A növények földfeletti részének zöld és szá­raz súlyát is megmértük. Megállapítottuk, hogy a 2,4-D a kukorica gyö­kérhosszának fejlődését a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva 12,5 ppm töménységben 7,0—21,0%­kal csökkentette, a szár hosszának növekedését nem befolyásolta, illetve 5%~kal növelte, a búza gyökerének fejlődését 1,6—6,5 ppm töménység­ben kereken 14%-kal, a szár fejlődését pedig 8,—37,0 %-kal csökkentette. .A 2,4-D-vel kezelt borsó- és pa<radicsommag­vak még 1,6 ppm töménység esetében sem csí­ráztak ki. Lényegileg ugyanilyen eredményt értünk el, ha a növényéket a 2,4-D nátrium, kálium-, il­letve ammóniumísóival kezeltük. Kísérleteink során azonban azt a meglepő fel­fedezést tettük, hogy ha a magvakat nem mint az eddigiekben, 2,4-D-savval, illetve a sav emlí­tett sóival kezeltük, hanem a 2,4-D-ből alumí­niumsót képeztünk, a kukoricánál a gyökésrhosz­szúság 3,2—12,5 ppm (2,4-D savra számított) tö^ mónység esetében 45.0—12,0%-kal, a szárhosszú­ság pedig 19,0—13,0%-kai nőtt. Búzánál 6,5 ppm töménység esetében a gyökér hossza 24,0—44,0 %-kal, a szár hossza pedig 4,0—12,0%|-kal nőtt. A borsónál a gyökér hossza 3,2—12,5 ppm (2,4--D-sav) koncentráció esetében nem változott. A szár hossza pedig 41,0—7,0%-kal nőtt. A para­dicsom esetében a gyökér hossza 1,6—6,5 ppm koncentráció esetében 11,0—6,0%-fcal, a szár hossza pedig 65,0—24,0%-4tal nőtt. A kísérletek folyamán a kezelt magvak jól csíráztak és torz fejlődést nem tapasztaltunk. 10 15 20 25 30 40 45 50 55 60 65 A felsorolt laboratóriumi és üvegházi vizsgála­tokat 2,4-D-cinksót tartalmazó készítményekkel az említett növényeken, kívül igen sok más nö­vény magon is végrehajtottuk és kellő tömény­séget alkalmazva, • minden esetben célszerű ser­kentő hatást tapasztaltunk. A kísérleti növények magvainak sorában az igen érzékeny fehér mus­tár, uborka, csillagfürt stb. is szerepelt. E nem várt megállapítások birtokában vizsgá­latainkat sok más auxinhatású aromás karbon­savra is kiterjesztettük. Az eddigi eredmények alapján Megállapítható, hogy aromás karbonsa­vak egynél 'több vegyértékű fémekkel képzett sói töménységükkel fordított arányban bizton­ságosan és célszerűen serkentik a kezelt növé­nyek gyökerének és szárának fejlődését és min­den eddigi esetben sikerült a növényeket eset­leg torzító töménységtől több nagyságrenddel el­térő optimálisan serkentő töménységet megálla­pítanunk. Az optimális töménység jellemző a fajtára, ily módon tehát lehetőség van a vetőmagvakat kí­sérő, s azoktól különben nehezen elválasztható gyommagvak kicsírázását az általunk alkalma­zott osávázással megakadályozni. Megállapítottuk azt is, hogy a 2,4-D- készít­mények egyenletes hatása reverzibilis hidrogéle­ken való eloszlatással meghosszabítható. A találmány tehát eljárásra vonatkozik kul­túrnövényeik, ill. azok részeinek előnyös fejlődé­sét serkentő készítmény előállítására karbonsa­vakból, a hatóanyagnak szükség szerint egyéb ismert növényvédőszer adalékkal, ül. hatóanyag­gal való keverésével, valamint mezőgazdasági fölhasználásra alkalmas állapotba hozásával.. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az ismert auxin-próbák közül legalább egyikre po­zitív módon reagáló, legalább egy hatszénato­mos, kettőskötésű gyűrűt, továbbá egy, vagy több gyűrűből álló maggal rendelkező kar­bonsavat, valamint vizet tartalmazó rendszert egynél több vegyértékű fémek lúgos kémhatású vegyületeivel hozzávetőleg molekulasúlyaik ará­nyának megfelelő mennyiségben, bensőségesen elegyítjük és az' így keletkezett fémsó tartalmú anyagot porrá alakítjuk, adott esetben reverzi­bilis hidragélen való finom eloszlatással. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni fogamatosítási módját, a hatóanyagként 2,4-di­klór-fenoxi-ecetsav cinksóját tartalmazó készít­mény előállítására vonatkozólag ismertetjük. 5 g kereskedelmi cinkoxidot, 8 g 2,4-diklorfe­noxi-ecetsavat, 2 g vizet és 2 g Tönsiofix Spec. jelzésű felületaktív anyagot porcelán csészében egyenletesen szétdörzsöltünk, majd részletekben 24 g nagyfelületű kovasavat hozzáadagolva a ke­veréket 20 percig tovább dörzsöltük. A kapott 40 g súlyú cinksó alakjában 20% 2,4-diklorfeno­xi-eoetsavat tartalmazó termékből 2,5 g-ot és 47,5 g nagyfelületű kovasavat laboratóriumi da­gasztógépben 30 percig kezeltünk, majd a kapott könnyű port keverőben homogenizáltuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom