158150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxiszármazék-tartalmú, vízben rosszul oldódó rovatölő növényvédőszerek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1968. XII. 29. (NE—437) Közzététel napja: 1970. VII. 13. Megjelent: 1971. VI. 15. 158150 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 11/00 1 * *?bíH«r Feltalálók: Iványi Gyula oki. vegyészmérnök, 50%, Budapest, Andriska Viktor oki. vegyészmérnök, 25%, Budapest, Dr. Ráskai Béla oki. vegyészmérnök, 10%, Veszprém, Simon Ágoston mezőgazda, 5%, Veszprém, Dr. Hamrán Józsefné mezőg. mérnök, 5%, Budapest, Dr. Sáringer Gyula agrármérnök, 5%, Budapest Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás fenoxiszármazék-taríalmű, vízbeo rosszul oldódó rovarölő növényvédőszerek előállítására A növényvédelemben használt pesaticidek között kiemelkedő szerepet töltenek be a szubsztituáílt fencászárrnazékak. Ezek különböző változatai a leggyakrabban használt herbicidek, inszekticidek és fungicidök között is megtalálhatók. A legszélesebb körben elsősorban a peszticidék mindhárom fajtájét magukban foglaló nitrált f enól^származékok — mint pl. a. dinitro-oirto-krezol. (DNOC) — illetve azok alkálifémekkel vagy amimoniával képzett, vízben jól oldható sói terjedtek él. A szerek hatásossága a biológiai hatásitényező ós a helyi szertöménysóg szorzatának függvénye. A növényeken élősködő rovarok elpusztításakor a szorzat éritékót a szer által a hasznos növényre kifejtett káros fitotoxikus hatás elkerülése érdekében a szer vízoldhatóságának csökkentéséve! kell leszállítani, vagy ehelyett — mint pl. a DNOC vízoildható sói esetében — a rovarok irtását a hasznos növény tenyészidején kívül lehet csak elvégezni. A hasznos növény tenyészideje alatt használt fenoil-szármiazékoik vízaldhatatlanniá tételének egyik módja a foszfát-észter képzés. Ilyen módon az ipar a növónyvédaknet nagyhatású, nem fitoxikus inszekticid készítmények egész sorával látta el. A foszfát-észterek közös káros tulajdonsága azonban a. melegvérű ékre gyakorolt igen nagy mérgező hatás, amihez képest pl. a nitrált fenol-származékok mérgező hatása is elmarad. Növeli a mérgezési veszélyt a foszfát-észterek jelentős gőznyomása és a test felületén át való felszívódás. 5 A szuhszitituállt femolnszármazékokkal végzett kísérleteink során azt a nem várt felismerést tettük, hogy azokból — nem mérgező vegyületekkel is, mint amilyenek, a háromvegyértékű fémek oxidjad, oxidhidroxidjai, illetve hidroxidjai 10 — vízben rosszul oldódó fenoxi-nsők képezhetők ,és ezáltal a hasznos növényekre kifejtett káros fitotoxikuis hatásnak elejét lehet venni. Feltevésünk igazolására DNOC-ból'FejOa-mal 15 és A10(OH)-dal vas-, illetve alumínium-sót állítottunk elő. Ezek közül a DNOC-vas-sóját burgonyabogár irtására használtuk fel. A kísérleti szer összetétele a következő volt: DNOC-vas^só 79%, gamma-hexaklor-ciklohexan 8%, kaolin 20 5%, felületaktív szer 5% és végül nedvesség 3%. A por alakú készítményből előállított 0,2%-os permetlévél virágzás előtt álló burgonya bokrokat permeteztünk be. A permetezés hatására a 25 bokrokon levő, különböző fejlődési fokú burgonyabogarak másfél órán belül a földre hullottak és ott fejlettségi fokuktól függően rövidebb-hoszszabb idő alatt élpusztuílltak; 48 órán belül a legellenállóbb alaks az imago is elpusztult. A szer ao a burgonya bokrokra hatást nem gyakorolt. 158150
