158137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karboxi-anhidridek és azok származékainak előállítására
29 158137 30 A 3,5-dibrómtirozin és a 3,5-dijódtirozin tetrahidropiranil-N-tiokarboxi-anhidridjeit hasonló módon állítjuk elő, azonban a tirozint a megfelelő aminosav ekvivalens mennyiségével helyettesítjük. 18. példa Tirozil-prolil-fenilalanil-arginin előállítása Összesen 15,75 g arginin-hidrokloridot oldunk 2,62 1 nátriumtetraborát pufferoldatban, 10-es pH mellett. A pH-t tömény kénsavval 3-ra állítjuk be, és 10 percen át nitrogént buborékoltatunk át az oldaton. Ezután a pH-t 50%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 10,2-re növeljük, majd az oldatot 0 C°-ra hűtjük le. Ehhez az elegyhez 400 g jeget, majd 200 ml acetonban oldva 82,5 millimól fenilalanin-N-karboxianhidridet adunk. A reakciöelegyet ezen a hőmérsékleten élénken keverjük egy percen át, majd tömény kénsavval pH = 3-ra savanyítjuk, miközben 10 percen át nitrogént buborék oltatunk át az elegyen. Ezután a pH-t 50%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal 9,5-re állítjuk be, majd 400 g jeget és ezt követően 150 ml acetonban 112,5 millimól prolin-N-karboxi-anhidridet adunk a xeakcióelegyhez. Az oldatot 0 C°-on egy percen át élénken keverjük, és a fentiek szerint dekarboxilezzük. Az eljárást 9,3-as pH-n megismételjük olyan módon, hogy 150 ml acetonban oldva 15,0 millimól tetrahidropiranil-tirozin-N-karboboxi-anhidridet adunk az elegyhez. Egy percig tartó keverés után a pH-t 7-re állítjuk be, majd az elegyet fagyasztva szárítjuk. A maradékot metanolban felvesszük, és a terméket az oldatból szilikagélen elnyeletjük. Az elnyelt terméket tartalmazó szilikagélt ezután előzőleg izoprppanollal készített szilikagél-oszlopra visszük fel. Az oszlopot metanol, víz és ammónia 82:18: 2 arányú elegyével eluáljuk, és a tetrahidropiranil-csoporttól mentes kívánt tetrapeptidet elkülönítjük. ' Az alábbi vegyületeket hasonló módon állítjuk elő, azonban a megfelelő N-karboxi- vagy N-tiokarboxi-aminosavanhidrid tetrahidropiranil-10 20 25 30 35 40 45 -származékát használjuk fel. A terméket mindegyik esetben a tetrahidropiranil védőcsoporttól mentesen különítjük el. Az N-tiokarboxi-vegyületek esetében a kapcsolást 9,3-as pH-helyett 8,8-as pH-n végezzük, és a reakció időtartama 40 perc: 3,5-pibróm-tirozil-prolil-fenilalanil-arginin 3,5-Dijódtirozil-prolil-fenilalanil-arginin. 19. példa 15 N-Karboxi-aszpartinsavanhidrid előállítása Összesen 5 g száraz aszpartinsavat felveszünk 200 ml tetrahidrofuránban, és kb. 25 C°-on főszgént buborékoltatunk át az elegyen 10 percen keresztül. Ezután az elegyet 10 percen át állni hagyjuk, majd 300 ml száraz etilacetátot adunk hozzá. Az oldatot összesen kb. 40 ml térfogatra betöményítjük, majd további 60 ml etilacetátot adunk hozzá. Kis mennyiségű csapadékot nitrogén-atmoszféra alatt végzett szűréssel eltávolítunk, majd 85 ml hexánt adunk a reakcióelegyhez. A kissé zavaros oldatot kb. 10 percen át keverjük, majd a keverés folytatása mellett további 120 ml hexánt adunk hozzá. A keverést további 5 percen át folytatjuk, és a kicsapódott N-karboxi-aszpartinsavanhidridet szűréssel elkülönítjük. A terméket hexán és etilacetát 3 : 2 arányú elegyével mossuk, majd nitrogéngázzal szárítjuk. Az alábbi táblázat N-karboxi-aszpartinsavanhidrid előállítására szolgáló további példák eredményeit foglalja össze. Mindegyik esetben 5 g aszpartinsavat használunk 200 ml reakciós oldószerben. A 21. példa esetében ekvimoláris mennyiségű foszgént használunk. A további példákban felhasznált foszgén moláris feleslegét a táblázatban megadjuk. A reakcióhőmérséklet a 21. példa esetében 30 C°, és a 22. példa esetében 15 Cc . A többi példa esetében a szobahőmérsékleten dolgozunk. A példa sorszáma Oldószer Foszgén Átvivő oldószer Térf. ml Megnevezés Végső térf. ml Kicsapó folyadék 20. Dioxán — 200 butilacetát 40 ciklohexán 21. Tétrahidrofurán 50 300 etilacetát 100* ciklohexán 22. Dioxán 100 200 butilacetát 100* hexán 23. Etiléter 200 200 etilacetát 40 pentán 24. Propiléter 100 1000 propilacetát 100 izooktán *Az eredeti elegyet csökkentett nyomáson kb. 40 ml össztérfogatra töményítettük, majd kb. 60 ml átvivő oldószer hozzáadásával hígítottuk. Az N-karboxil-aszpartinsavanhidrid azonosságát izoaszparaginná való átalakítás útján állapítjuk meg. Ezt a reakciót úgy valósítjuk meg, hogy 60 a termékből 1,0 millimólt oldunk nátriumról frissen ledesztillált 2 ml dioxánban, majd a kapott oldatot cseppenként hozzáadjuk vízmentes ammónia hideg, telített dioxános oldatához. Azonnal amorf csapadék képződik. A reakciöelegyet ö5 csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, és a 15
