158136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olefinek polimerizációjára gázfázisban

158136 7 H Ilyen nagy vivőgázsebességnél a finom ré­szecskéket a vivőgáz az alsó zónából magával ra­gadja és visszaviszi a fluidizációs rétegbe a felső zónába. A fluidizációs szuszpenzió nagy viszony­lagos sebessége miatt a durva részecskék egy­máshoz dörzsölődnek, aminek következtében a rájuk tapadó katalizátor leoldódik. A ledörzsö­lődött rész egyéb finom részekkel együtt vissza­jut a felső zónában levő fluidizációs rétegbe. Eb­ben . a nagyobb áramlási keresztmetszet miatt a vivőgáz sebessége annyira lecsökken, hogy fi­nom szemcséjű részből lényeges mennyiséget a reaktorból nem visz" magával. A fluidizációs szuszpenziót tartalmazó alsó zónában összegyűl­nek a durvább polimer-részecskék, amelyekben a még bennük levő katalizátor aktivitása a flui­dizációs szuszpenzióban történő további tartóz­kodási idő alatt teljesen kihasználódik. Ezáltal lehetővé válik, hogy a reaktor alsó zónájában egységes és a kívánt — körülbelül 0,5 és 5 mm közötti — szemcsenagysággal rendelkező polime­rizátum keletkezzék, amelynek katalizátortartal­ma olyan csekély, hogy az a további feldolgozás­nál elhanyagolható. A mindenkor elérhető szem-" csenagyság a polimer-részecskéknek a reaktor­ban való tartózkodási ideje és az alkalmazott ka­talizátor típusa szerint változik. A keresztmetszetszűkület a reaktor felső és al­só zónája között éles határt alkot a sűrű fluidi­zációs réteg és a híg fluidizációs szuszpenzió kö­zött. Sem a fluidizációs rétegek, sem a fluidizá­ciós szuszpenziók tulajdonságainak és viselkedé­sének ismerete alapján nem volt előrelátható, hogy ilyen keresztmetszetszűkület beiktatásá­val ugyanazon vivőgázáramban és egyetlen reaktorban fluidizációs szuszpenzió- és fluidizá­ciós réteg alakítható ki egymás felett. A találmány szerinti eljárás minden, polime­rizációhoz alkalmas katalizátorral, például ole­fin-polimerizációnál oxid- vagy szilikáthordozó­ra felvitt krómoxiddal kivitelezhető. Előnyösek mindenesetre az olefinpolimerizá­ciónál a „Ziegler-típusú" vagy „Ziegler-Natta" típusú kombinált katalizátorok. A katalizátorokat a felső reakciózónában levő sűrű fluidizációs réteg-tartományba visszük be, például merülő cső segítségével vagy a vivőgáz egy részével, esetleg könnyen illó oldószerben oldatként vagy szuszpenzióként. Kombinált ka­talizátor alkalmazása esetén az illékony kompo­nens a vivőgázba vagy annak egy részáramába begőzölögtethető. A vivőgáz állhat a polimerizálandó gáz alakú vagy gőz alakú monomerből vagy monomerek­ből azonkívül inert gázt is tartalmazhat. A reak­torban fel nem használt monomereket magában a vivőgázkörforgalomban vezetjük vissza a reaktorba. Ebben a körforgalomban a polimeri­záció következtében elhasznált monomereket friss gáz hozzávezetése útján pótoljuk. Tisztáta­lanságok eltávolításai úgy történhet, hogy a körforgalomból elvezetjük a vivőgáz egy rész­áramát és azt már nem használjuk fel újból. A körforgalomban levő gázt a reaktoron kívül hű­tőrendszeren vezetjük át, amelyben a vivőgáz­ból elvonjuk a reaktorból magával hozott me­legménnyiséget. A találmány szerinti eljárás normál nyomáson és 100 átt-ig megnövelt nyomáson vitelezhető ki. A felesleges reakcióhőnek a reaktorból való el­vezetése végett a felső zónában levő fluidizációs rétegbe könnyen párolgó inert hűtőanyagot, pl. pentánt, hexánt vagy hasonlókat permetezünk be. Ennek a közvetlen hűtőanyagnak a gőzei a vivőgázkörforgalomban levő hűtőrendszerben is­mét kondenzálnak. A reakcióhő pótlólagos elve­zetése céljából a reaktor hűtőköpennyel lehet el­látva. A monomertartalmú, körforgalomban levő gáz maximális hőmérséklete a reaktorból való kilé­pésnél ne lépje túl a polimerizátum lágyulás­pontját. A találmány szerinti eljárásban olefineket, mint etilént, propilént, butilént, sztirolt, vagy diolefineket, mint butadiént, izoprént vagy ole­finszármazékokat, mint vinikloridot, akrilsavat, akrilnitrilt önmagukban polimerizáljuk, vagy megfelelően keverve kopolimerizáljuk, mimellett mód nyílik arra, hogy ezeket az anyagokat egy­magukban vagy közülük egyszerre többet epi­vegyületekkel, így epoxidokkal, episzulfidokkal vagy epiiminekkel kopolimerizáljuk. A találmányt közelebbről a melléklet rajzok segítségével világítjuk meg, amelyek ,egy reak­tort és anak részeit, valamint egy — a talál­mány szerinti eljárás kivitelezéséhez szükséges — berendezést példaképpen ábrázolnak. Az 1. ábra egy reaktor sematikus függőleges metszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti reaktor A'—A" vonal mentén való metszete, a 3. ábra a reaktor egy más kialakítása a felső és alsó zóna közötti határkeresztmetszet tartományában. A 4. ábra ennek egy más változata. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti berendezés B'—B" vonal menti metszete. A 6. ábra egy további változat. A 7. ábra egy, a találmány szerinti eljárás fo­ganatosítására alkalmas üzem folyamatábrája a találmány szerinti reaktorral. Az eljárás kivitelezéséhez alkalmazhatunk például egy, az 1. ábra szerinti.berendezést. A gáz alakú olefin vagy olefintartalmú vivő­gáz az 1 csonkon lép be a 2 szélkamrába és on­nan az ismert felépítésű 3 bfeömlőtányéron — pl. szűrőlap, szinterezett fém- vagy porózus mű­anyaglap stb. — át hengeres tartályba jut. A hengeres tartály lényegében három egymás fölé helyezett 4, 5, 6 különböző átmérőjű, ill. kereszt­metszetű szakaszból áll. A tartály az át nem alakult vivőgáz elvezetésére legalább egy 7 csonkkal, legalább egy — az előállított polime­rizátum elvételét szolgáló — 8 kivezetővel, vala­mint egy vagy több — a katalizátor bevezetésé­re alkalmas 8 csonkkal van ellátva. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom