158125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldódó kötőanyagok előállítására elektroforetikus lakkozáshoz

5 158125 6 oldatban, valamint a leválasztás során szétválásra vagy frakcionálódásra hajlamosak. Az oldatok hoimogenitását figyelembe véve az emulziók és diszperziók általánosan ismert hátránya többnyire időben korlátozott diszperzió-stabilitásuk. A IV. kombináció szerinti termékekre ez ugyanúgy vonatkozik. Az emulziók vagy diszperziók további hátránya, hogy a pigmentálásnál és a feldolgozási konzisztenciára való hígításnál jelentős nehézségek léphetnek fel1

. Mivel az emulziók és diszperziók kétfázisú rendszerek, nemcsak a kötőanyag rendszerekre nézve áll fenn a fázisszétválásra való hajlatai, hanem a pigmentek és extenderek különböző hidrofil sajátsága következtében a pigmentációs rendszer nem kielégítő diszperzióstabilitása is. A diszperziók és emulziók szórása is rosszabb, mint a vizes gyanteoldatoke. Ilyen rendszerek leválasztását oldószeradagölással javíthatják. Az így okozott póruscsökkenés a szórás növekedését okozhatná, azonban ezt a hatást a filmek „terjedelmesebb" állapota többnyire kompenzálja, így az oldószeradagolás nem vezet a szórás hatásos javulásához. A IV. kombinációnál ugyan olyan termékek keletkeznek, 'amelyek nagykeménységű, jó tapadási és ellenállási tulajdonságú filmeket eredményeznek, hátránya azonban az, hogy .csak a gyantakomponens előállítása négy különböző lépésben történik. Így a termék a jelentős műszaki és gazdasági ráfordítás miatt gyakorlatilag alig használható. A leválasztása •stabilitásnak a fürdővitelre való jelentőségére tekintettel tartós leválasztás feltételei között a vízben oldódó kondenzációs gyanták felépítése és előállítása különösen fontos. A felépítést és előállítást úgy kell vezetni, hogy a semleges, savas vagy lúgos vizes" közegben a .gyanták élszappanosodási hajlamát meggátolják vagy az elszappainosodás úgy játszódjon le, hogy a leválasztás minőségére és az oldhatóságra semmilyen említésre méltó hatással ne legyen. Az élszappanosodási reakciók többek között olyan kismolekulájú tördelékek képződéséhez vezetnek, amelyek aciditása és vizes közegben való oldhatósága az eredeti molekuláival összehasonlítva nagyobb. A poliésztergyantákban levő dikarbonsavak félészterkötéseinek többnyire különösen határozott élszappanosodási érzékenységére és ezeknek a savaknak ezen műgyanták felépítésében való többnyire jelentős részarányára tekintettel várható, hogy az említett kémiai változásokkal a véghelyzetű félészterkötésekből szabad dikarbonsavak képződése következik be. Megállapították, hogy a fürdőoldatokban már kis szabad dikarbonsavtartalom a filmleválasztásnál és az azt követő filmképzésnél is jelentős zavarokat idéz elő, amelyek a dikarbonsavak növekvő disszociációs állandójával vagy növekvő aciditásával általában növekednek. Félészter végcsoportokkal rendelkező ilyen kandenzációs termékek oldatainak leválasztási stabilitása általában időben nagyon korlátozott. Az ilyen oldatokban már néhány nap vagy hót elteltével a vezetőképesség, a pH-érték és a szabad dikarbonsav tartalom jelentős változása figyelhető meg, miáltal végül bizonyos feltételek figyelembevételével repró dukálható idő után csak sérült filmeket kapnak. Ezek a jellemző hibák: vagy a .nedves film belsejében buborékok vannak, amelyek beégetéskor sem lépnek ki a film belsejéből a felületre, vagy a beégetett filmekben rögszerű szerkezet keletkezik. A találmány célja az, hogy a kondenzációs gyanták kiváló filmképző tulajdonságait és előállítástechinikai előnyeit ezeknek a gyantáknak termoreaktív, vízben oldódó bevonószerekben való alkalmazásánál eléktfcroforetikus lakkozásra kihasználja az ismert javaslatokban kifejtett hiányosságok kiküszöbölésével. A találmány feladata az, hogy olaj- vagy zsírsavjelegű karboxialktív komponensekből és hidroxilaktív gyaribakomponensekből vízben oldódó termoreaktív kötőanyagot állítson elő, amely feldolgozható állapotban nagyon kevés monomer alkotórészt, különösen dikarbonsavakat tartalmaz, elszappanosodásnak messzemenően ellenáll, ill. az élszappanosodási reakcióval olyan részekre bomlik, amelyek a gyantaoldatok leválasztás! stabilitását az elektroforetikus lakkoizási eljárásnál 'jelentősen nem rosszabbítják. A találmány szarint egy zsírsavval módosított allkiidgyantáből vagy fenolgyamtával módosított gyantaészterből álló és több hidroxil-csoportot tartalmazó hidroxilaktív komponenst egy alfabéta telítetlen dikarbonsavnak és olefin telítetlen monokarbonsavnak vagy e sav észterének addufctjából vagy polimerizált zsírsavból álló és több karboxil-csioportot tartalmazó karboxilaktív komponenssel részlegesen észterezünk. Ezután az észterezett terméket nitrogénbázisokkal és adott esetben oldásközvétítőkkel elegyítjük. Mind a hidroxilaktív, mind a karboxilaktíy koimponensinek nevezett vegyületeket elegyekként is adagolhatjuk. A savas észterezési termékek semlegesítésére nitrogénbázisokat, különösen trietilamint adagolunk. Az adagolandó mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy a 10% szilárdanyag tartalmú vizes oldatok pH-értéke 6,5—9 legyen. Ha adott esetben oldásközvetítőket kell adagolni, erre a célra alkoholok vagy etilénglikolóterek használhatók. EtiléngMíkoIéterként különösen etilénglikolmonobutil- vagy etilén^likolmono etilét er adagolható. A gyantaszappanok vizes oldatai pigmentálatlan vagy alkalmas töltőanyagok adagolásával pigmemtált állapotban fémes vagy más, valamilyen módon vezetővé tett tárgyak elektroforetikus eljárással történő réteggel bevonására használhatók. Az eljárásban adagolható adduktok olefin telítetlen dikarbonsavakként például maleinsavat, 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 3