158104. lajstromszámú szabadalom • Kézzel működtethető porszóró

11 158104 12 lanul vagy szándékoltan némileg eltérő helyzetben tartjuk a készüléket. Másrészről a gázsugár, amely kör alakban halad az A örvénykamra fala mentén érintőleges irányban, biztosítja a pornak a teljes kiürítését a 23. zárókorong környezetében is. A készülék kézben való tartásakor a tartási szög változtatása 45°-ig terjedhet anélkül, hogy bármilyen zavar lépne fel a készülék működésében. Ezáltal lehetséges a por felfelé, lefelé és vízszintes irányban történő akadálytalan szórása. Másrészről a készülék felfordításakor, abban a pillanatban, amikor a 2 fogantyúnál fogott készüléket felfordítjuk, az a figyelemreméltó műszaki hatás lép fel, hogy a lerakódott és megakadt por fellazul; így tehát a találmány szerinti készüléket az összetapadásra vagy eldugulásra hajlamos porok szórására ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazhatjuk, mint az ilyen hátrányos hajlamot nem mutató porok esetében. A por kilépőnyílását előnyös módon a 26 rekesz ül. zárólap zárja el, még pedig a zárás egyaránt bekövetkezik a porszórási folyamat megszakítása, valamint a készülék nyugalmi állapotba való helyezése esetén, így tehát mindenfajta porveszteség' ki van küszöbölve. A 3 hajtószertartálynak a 2 fogantyú belsejében való elhelyezése azzal az előnnyel is jár, hogy a készülék kézbevételekor a kéz melege is hozzájárul a cseppfolyós gáz elpárolgása következtében beállott lehűléskor a gáztartály újbóli felmelegítéséhez. A szakértő számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti porszóró készülék szerkezeti felépítésében a fentebb példaként leírt kiviteli alakokon túlmenően különféle változtatások is lehetségesek, így pl. a forgathatóan elrendezett 23 fedél eltólhatóan is elrendezhető a 2 fogantyú 11 karmantyújában. Lehetséges olyan szerkezeti megoldás is, amelynél a C cseppfolyós gáz folyékony részét egy pórusos vivőanyag veszi fel; ezáltal a gáz elpárolgási felülete megnagyobbodik és így elkerülhető a folyékony gáz-résznek a nem kívánatos elillanása a kibocsátószelepen keresztül. Ez. a pórusos vivőanyag pl. az alábbi anyagok egyikéből vagy többjéből állhat: hidrofil gyapot, nemez, szőr-, ill. gyapjúrostanyag, horzsakő, puffasztott csillám, sejtes szerkezetű műanyagok. A pórusos vivőanyag lehet előnyösen valamely lecsapott kovasav. aktivált diatomaföld, némileg hidratizált alumíniumoxid vagy lecsapott szili- ' kát is. A cseppfolyós gáz párolgási felületének megnövelése azzal az előnnyel is jár, hogy a készülék huzamosabb ideig tartható működésre kész állapotban. Vizsgálataink során kitűnt, hogy a találmány szerinti porszóró készülék teljesítőképességét négy lényeges tényező befolyásolja: a gázbevezető fúvóka környezete, a gáz-por-keverék kilépőnyílásának környezete, a portartály és az örvénykamra közötti átmenő-tölcsér kialakítása és a gázbelépésnek a por belépési helyéhez viszonyított elrendezése. A gyakorlatilag figyelembeveendő tényezők közül az örvénykamra kialakítási módjának és a portartály tölcséralakjának tapasztalataink szerint csak alárendelt befolyása van a készülék teljesítőképességére. A 300 ml térfogatú haj tószer tartállyal és 3 liter térfogatú portartállyal rendelkező és egyebekben az alább ismertetendő jellemző adatokat mutató készülékek, amelyekben a gázbebocsáló fúvóka átmérője 0,25—0,40 mm, a porlasztási távolság és a porkifúvás egyenletessége optimális értékeket mutatott. Ha viszont a fúvóka átmérőjét kisebbre, pl 0,15 vagy 0,20 mm-re szabjuk meg, akkor a gázmennyiség csökkenése következtében észrevehetően csökken a porsugár kifúvási távolsága és a porszórás egyenletessége. Ha ellenben nagyobb, pl. 0,70 vagy 1,00 mm átmérőjű fúvókával dolgozunk, akkor csökken a készülék porszórási hatásfoka és a porszórás egyenletessége. A kamrába bejutó gáz mennyisége ugyanis az előexpanzió következtében ugyanakkora marad, a gáz azonban ebben az esetben lényegesen kisebb hajtóerőt képes kifejteni. Igen kis átmérőjű fúvókák (0,15 vagy 0,20 mm) alkalmazása azonban indokolt lehet olyan esetekben, amikor a port csak igen kis távolságokra kívánjuk kifúvatni, mint pl. kerti növények porozására szolgáló készülék esetében. Egyébként azonos körülmények között végzett kísérleteink során megállapítottuk azt is, hogy a gázkihasználás, a porkifúvás távolsága és egyenletessége olyan esetekben optimális, amikor a kilépőnyílás átmérője 1,5 mm és 2,5 mm között, előnyösen 2 mm körül van. Ennél kisebb méretű kilépőnyílás esetében a gáz szabad útja gátolva van. Ha viszont nagyobb a kilépőnyílás átmérője az említettnél, akkor az örvénykamrában túlságosan kevés turbulencia-tartomány tud kialakulni ahhoz, hogy a gáz és a por hatásos keveredése biztosítva legyen. Másrészről, ha a kamra konvergáló, pl. a kilépőnyílás felé csőrszerűen szűkülő alakot mutat, akkor lényegesen kisebb méretű, pl. hasíték alakú vagy pl. 1,7 mm, sőt 1,5 mm átmérőjű kilépőnyílással is biztosítható a porkifúvás kellő távolsága és egyenletessége, ugyanakkor pedig csökkenthető a haj tószer szükséges mennyisége. További kísérletek azt mutatták, hogy a kilépőnyílás 1,5 mm-nél kisebb mérete esetén az a veszély áll fenn, hogy a por a kilépőnyílást eltömi. A kerti növények műkedvelő kertészek által történő porozására szolgáló készülékek különleges esetében a porkifúvatás mértékének a csökkentése fontos lehet; ilyen esetekben tehát ajánlatos lehet kb. 1,5 mm átmérőjű kilépőnyílás alkalmazása. 10 15 20 25 Í0 35 40 45 50 55 60 6