158104. lajstromszámú szabadalom • Kézzel működtethető porszóró
3 1581)04 4 nyomás alatt álló cseppfolyós gáz, a másik pedig a porlasztandó por befogadására, mimellett a hajtószer-tartály egy szeleppel van ellátva, amely a hajtószernek a por-tartály felé irányított bevezetőcsőbe történő belépését vezérli. Ezt a porszóró készüléket az jellemzi, hogy a portartály fenéklapjával szemben egy örvénykamra van kialakítva a por és a hajtószer keveredésének lehetővé tételére, ezt az örvénykamrát egy gyűrűalakban körülfutó befűződés (szűkület) választja el a portartálytól, mimellett a hajtószerbevezetőcső ebbe az örvénykamrába torkollik; az örvénykamrának egy kilépő nyílása van és a portartály a készülék felfordított (felső oldalával lefelé fordított) helyzetében az örvénykamra megtelik a porral; a hajtószer-bevezetőcső torkolata oly módon van az örvénykamrával összekötve, hogy a hajtószer-bevezetőcső tengelye ferde szögben áll a portartályból az örvénykamrába irányuló porbevezető nyílás tengelyéhez viszonyítva. Ha a portartályt az említett felfordított helyzetbe hozzuk, úgy, hogy az örvénykamra megteljék a porral, akkor a hajtószer-bevezetőcsőből előnyösen az örvénykamra falához képest tangenciális irányban belépő gázsugár, amely az örvénykamra fala mentén halad tovább, e fellépő turbulencia folytán fluidizálja a gázsugár útjába eső porrészecskéket. A gáz-por keverék az örvénykamrában történő örvénylés és/vagy az örvénykamrán történő egyszeri áthaladás után a kilépő nyíláson keresztül áramlik ki nyomás alatt a készülékből. Az örvénykamra előnyösen legalábbis egy részében csőr- vagy pofaszerűen van kiképezve és ebben az esetben a kilépő nyílás az örvénykamrának az így kiképezett részében van elrendezve. Ez a szerkezeti kialakítás különösen egyszerűen oldható meg abban az esetben, h,a az örvénykamrának ez a része a henger-tengelyhez képest, annak egyik végénél, ferde szögben laposan lemetszett, belül üres henger alakjában van kiképezve. A kilépő nyílás ebben az esetben a felső perem közelében van elrendezve, ahol a metszési felület és a hengerfal egymáshoz képest hegyesszöget képez. A portartály egy beszűkülő, pl. csonkakúp-alakban kiképzett részével, amelyben a tartály kilépő nyílása van kialakítva, csatlakozik az említett henger ferde metszési felületéhez ill. az örvénykamra megfelelő falrészéhez. A találmány szerinti porszóró készülék egy másik kiviteli alakja esetében az örvénykamrának egy további része is van, amely általában hagyma-alakban vagy egy levágott ellipszoid alakjában van kiképezve és amely az örvénykamrának az említett csőralakú része és a portartály között van kialakítva. Ebben az esetben a hajtószer-bevezetőcső vége előnyösen benyúlik egészen az örvénykamra csőr alakú része és az említett pl. hagyma alakú másik rész közötti átmenet síkjáig és ugyanazon az oldalon van, ahol a kilépő nyílás is található, vagyis a porszóró berendezés nyugalmi állapotában a hajtószer-bevezetőcső vége az említett kilépő-nyílás alatt helyezkedik el. A találmány szerinti porszóró berendezés alább ismertetendő kiviteli alakjai esetében az örvénykamra a portartály végén, vagyis a por belépő- és kilépőnyílásánál van elrendezve; a készülék az örvénykamrát a tartállyal összekötő nyílással szemben fekvő oldalán egy fogantyúval van ellátva, amelynél fogva a porszóró készülék kézben tartható és megfordítható, vagyis felső részével lefelé fordított helyzetbe hozható. A találmány szerinti porszóró készülék előnyös tulajdonságainak rövid összefoglalásaként megállapítható, hogy a készülék előnyös jellemvonásai azon az elven alapulnak, hogy a hajtószer-gázt közvetlenül vezetjük be egy örvénykamrába és e gáz ott keveredik a porral. A por az örvénykamrába gravitációs hatás (és nem szívóhatás) következtében lép be. Az örvénykamra térfogata jóval kisebb, mint a portartály teljes térfogata; az örvénykamrát egy beszűkülő rész. választja el a portartálytól, amelynek nyílása azért eléggé nagy ahhoz, hogy a por a gravitáció hatására akadálytalanul beléphessen az örvénykamrába. Az örvénykamrának egy közvetlenül a külvilágba vezető kilépőnyílása van a gáz-por keverék kibocsátására, így nincs szükség a gáz-por keveréknek csővezetékeken keresztül történő vezetésére. Ily módon lehetségessé válik a hajtószer-gáz maximális kihasználása; ennek a gáznak a kilépési sebessége a porral való keveredés pillanatában eléggé nagy ahhoz, hogy a gáznak és a pornak az örvénykamrában történő igen intenzív összekeveredését biztosítsa. A találmány szerinti készülékben a pornak nem kell szűk és hosszú vezetékeken keresztül haladnia, így tehát az eldugulás veszélye gyakorlatilag teljesen ki van zárva. Emellett a találmány szerinti porszóró készülék hatásfoka 98% por — 2% hajtógáz és 85% por — 15% hajtógáz között van. A gáznak az örvénykamrában megteendő útja az örvénykamra alakjától függően lényegileg egyenes vagy lényegileg kör- ill. spirálalakú lehet. A gázsugár kör- ill. spirál-alakban való vezetésének előnye, hogy a gáz adott esetben többször is körülhalad az örvénykamrában, mielőtt kilépne a külvilágba. Az egyenesvonalú gázsugár-vezetéssel szemben az örvénykamrában történő kőiben futó gáz vezetés sebessége lényegesen nagyobb és így a pornak a gázsugárral való keveredése lényegesen nagyobb hatásfokkal mehet végbe. Kísérletileg megállapítottuk, hogy a hajtószer maximális hasznosítása olyan esetekben érhető el, amikor a porlasztóberendezés kamrájában a gázsugár körbenfutva halad; ilyen körülmények között a porszóró készülékből kilépő keverék összsúlyára számítva 98% por — 2% hajtógáz aránynak megfelelő hozam érhető el. A kilépő por-hajtógáz keverék egyenletes sugárban, jól 10 1 * its 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
