158100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegből, vitrokristályos vagy kerámiai anyagból, valamint kőzetfélékből álló tárgyak valamely tulajdonságának módosítására
' 9 158100 10 60 cm 'magasságú üveglapot 450 C° hőmérsékletű káliumnitrát fürdőiben 60 órán át kezeltünk. A laptól 2 mm-nyire sík ernyőt helyeztünk el. A kísérlet végén megmértük a bevitt nyomé-feszültséget az üveglap tétjén, közepén és alján. A mért értékek: 80 kg/mm2 , 94 kg/mm2 , ül. 102 kg/mm 2 . Ezek az értékek nem változtak a lap egész szélességében. Összehasonlító kísérletben kivettük az ernyőt. Most megállapítottuk, hogy a bevitt feszültség a lap alján Ikb. 100 kg/imm2 volit, középen a lap szélességében 90 és 10'9 kg'ma1 között, a lap tetején pedig 78 és 100 kg/mm2 között változott. Az utóibibi esetiben lehetetlen volt megismételhető értékeket kapni. Az 1. ábrával kapcsolatban olyan eljárási változatot ismertettünk, amelynél iaz üveg edzése folyamán nátriumionokat lkáliumionokkal az az üveg lágyulási hőmérésklete alatt helyettesítettünk, azonban ugyanezt a berendezést másfajta edzésnél is használhatjuk, melynek folyamán a nátriumionokat litiumionofckal helyettesítjük az üveg lágyulási pontja fölötti hőmérsékleten, pl. mintegy 600 C°-on. A berendezéssel másféle kezelések is elvégezhetek. így pl. az üveg ionjait a kisebb ionokkal, így litiumionokkal a lágyulási pont alatti hőmérsékleten helyettesítve, vagy a. nagyobb ionokkal, így ká-Humionokkal a lágyulási pont fölötti hőmérsékleten helyettesítve, eléggé gondos beszabályozás esetén az üvegben mifcroirepedések keletkeznek, melyek annak tejszerű megjelenést kölcsönöznek, és mód van arra, hogy az üvegtárgyat igen könnyen egyesítsük ill. forrasszuk egyéb üvegtárgyhoz vagy más anyagú tárgyhoz. A 2. ábrán a kezelendő 13 üveglapot két db 18, 19 fal közé helyezzük, melyek egyike, pl. a 18 fal egyúttal a 11 tartály egyikfala. A 19 fal kiterjed a tartály egész szélességére, úgyhogy az a 18 fallal csupán fent és lent nyitott lapos csőszerű teret alkot. A 22 szivattyú 20, 21^ be- ill. kivezetőcsövei olyan helyeiken •közlekednek a tartály belsejével, hogy a folyékony közeg körfolyamban, még pedig a lapos, csőszerű téren keresztül felfelé halad. Ily módon a 13 lappal érintkező 17 közegrétegekben a felszálló áramlatokat úgy szabályozhatjuk be, hogy az üveglapban előre meghatározott feszültség-gradiens jöjjön létre. A felszálló áramlatok sebességét növelve, növekszik az ioncsere is, mert a 17 terek ilyenkor gyorsabban telnek meg káliumionokkal. A 18, 19 falakban elektromos ellenállásfűtők vannak, melyeket a 23 huzalok a 24 áramfejlesztőhöz kötnek. Amikor a fűtőáramot bekapcsoljuk, a fűtőhatás a 17 terekben a felszálló áramlatokat felgyorsítja. A fűtés a szivattyú hatását támogathatja vagy a szivattyút helyettesítheti. A 3. ábrán a 12 fürdőben a 25 üvegpalackot eddzük. Bizonyos mennyiségű 26 folyékony közeg van a 25 palack belsejében is, úgyhogy az ioncsere a palack belső és külső oldalán egyaránt Végbemegy. A palackon belüli 26 közeg összetétele akár azonos lehet a 12 fürdőt képező közeggel, akár attól eltérő. A palackot a 27 karok szilárdan rögzítik a 14 tartón.' Az eljárás 5 folyamán a 12 fürdőiben a 28 propellert forgatjuk és így a palack külső felületét érintő folyadékot folyamatosan megújítjuk. Ha nem végzünk kaviarást, akkor a tárgy mellett bolygó áramlatok keletkeznek, melyek a tárgy egyes 10 részeinek edzését kiszámítíhaitatlanul módosítják. A kezelést meggyorsíthatjuk kisfrekvenciájú váltakozó elektromos tér keltésével az üveg és vele érintkező folyadékrészek közötti felületeken át. Az ábrázolt kivitelinél ezt a teret 15 a 30 generátor kelti, mely egyrészt a 31 vezeték útján a 12 fürdőhöz, másrészt a palackbeli 26 közegbe merülő 32 elektródához van kötve. A 4. ábrán a 12 fürdőben két db 13 üveglap helyezkedik el üvegrositszövetből vagy a fürdő-2Q béli viszonyokat kibíró egyéb anyagból álló 33 rétegeik között. Ennek folytán ioncsere megy végbe az üveglapok felületei és megszabott mennyiségű folyadék között, mely a 1.3 lapok és a szövet közti vékony rétegeikben meg a szö-25 vet nyílásaiban foglal helyet. Ezt a folyadékmennyiséget 'ekként a fürdő bolygó áramlatainak mindennemű hatásától megvédjük. A lapok teljes felületén igen egyenletes edzést érünk el, ha a szövet nyílásai elég kicsinyak. Aránylag durva szövet alkalmazásával helyenkint eltérő edzést érhetünk él, melyek hatására az üveglapok töréskor apró, életlen darabokra válnak szét. Ez a tulajdonság fontos szerepet játszik járművek szélvédő ablakainak és. egyéb cikkeknek gyártásakor. Differenciáltabb edzést érhetünk el, ha a 13 lapok felületeit a kezelés alatt aránylag nagy nyílásokat feltüntető szövettel vagy egyéb rétegekkel érintkeztetjük. Ilyen 'megoldás látható az 5. ábrán, ahol több 13 üveglapot helyezünk a fürdőbe 36 nyílásokkal kialakított 34 lemezek közé. A nyílások méretét úgy alapítjuk meg, hogy az üveglapoknak töréskor keletkező darabjaival közel megegyezzenek. 45 A 6. ábra szerinti 'megoldásnál sík 37 lemezeket helyezünk a fürdőbe, a mintás 38 üveglap ellenkező oldalaival szemben. Minthogy a mintás üveg felületei nem síkok, a folyékony közeg hozzájuthat az üveg felületeihez a 38 üveg-50 lap és 37 lemezek között, és az Üveggel ilyenkor 'érintkező kis mennyiségű folyadék védve van a fürdőben előfordulható kóbor áramlatok zavaró hatásától. A 7. ábra szerinti megoldásnál az edzendő 55 13 üveglapot két recés 39 lemez közé helyezzük. Recés lemezek helyett gödröcskékkel vagy más efféle módon kialakított lemezeket is használhatunk. Ezek az üveglap felületeivel számos övezetben érintkeznek, melyek körül a folya-60 déknak szabad útja van. A 8. ábra szerinti megoldásnál az edzendő 13 üveglapot a 40 motorral forgatott 41 tartó hordja, alap tehát a kezelés folyamán a fürdőben 6B forog. Ennek hatására az egész folyékony kö-5
