158084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőgyártáshoz való köröntecsek öntésére, valamint kokilla az eljárás foganatosítására

5 158084 6 öntecs felső részével a hőközlést, amennyiben azt öntés befejezése után exotermikus keverékkel kívánjuk elérni, olyan nagyságrendben kell eszközölni, hogy az elegendő legyen az öntecs tetején megszilárduló acél felolvasztásához;, ellensúlyozni tudja a folyékony öntecs alja és teteje közötti hőmérsékletkülönfoseget és a kokilia falának hűtő hatását. Olyan menynyiségű exütermikus keveréket azonban, amely a kokilia folyamatos hőelvonását ellensúlyozza, nem lehet alkalmazni. Találmányunkkal ezért olyan kokiliatípust és öntési technológiát alakítottunk ki, amely a vázolt célt biztosítja. Az alkalmazni kívánt kokillatípus kialakításánál abból az elvből indultunk ki, hogy az alulról öntött, felfelé keskenyedő körszelvényű öntecstíípusofcnál meghatároztuk a termikus centrum helyét és az idő függvényében megrajzoltuk a tuskó megszilárdulásániak menetét és a fagyási üreg kialakulási helyét. Figyelembe vettük, hogy a termikus centrum magasságában a tuskó anyaga később kezd kristályosodni,. mint egyebütt, mert a melegebb folyékony acél hőtartaliékának elvonása és a likvidus hőmérsékletig való lehűtése időt kíván. Fentieknek megfelelően a találmány egyrészt eljárás csőgyártáshoz való köröntecsek öntésére, másrészt kokilia az ilyen eljárás foganatosítására. Az eljárás lényege, hogy az öntéshez különböző hőelvónású, szakaszokból álló egyrészes kokillát alkalmazunk, vagyis olyat, amelyen nincs külön úgynevezett felöntő sapka. A találmány szerinti eljáráshoz való kokilia lényege pedig, hogy fülekkel ellátott végén, vagyis felső — vagy fejrészén a kokilia belső falával szintbe eső önzáró hőszigetelő bélése van, amely a kokillában kialakított fészekbe van illesztve, és több öntésre alkalmas. A találmány szerinti kokilia példakénti kiviteli alakját a rajz alapján ismertetjük, 'ahol: Az 1. ábra függőleges hosszmetszet. A 2. ábra az 1. ábra részletét tünteti föl viszonylag nagyobb léptékben a 3. ábra II—II vonala mentén vett metszetben. A 3. ábra a 2. .ábrának megfelelő fölülnézet. Amint a rajzon látható, a találmány szerinti kokilia öntöttvasból készült 10 fcoíkillarészből és ennek fölső részén elrendezett, például samoitthól készült hőszigetelő 12 bélésből áll. A 12 bélés lányegében trapézkeresztmetszetű 12a samottéglából van összeállítva. A 12a »amotttóglák koszorút alkotnak, amely a 10 kokilia 10b fészkébe illeszkedik, mégpedig úgy, hogy a trapézok rövidebb párhuzamos oldalainak csúcspontjai a 10 kokilia 10a 'belső falával meghatározott kör kerületére esnek, amint ez különösen a 3. ábrán látható. Ilyen elrendezés esetén a 12 hőszigetelő bélés önjáró és lényegében szintibe lesik a 10 kokilia 10a belső falával, úgy hogy dermedés után a 10 kokilia az öntecsről lehúzható anélkül, hogy a hőszigetelő bélés elmozdulásától kellene tartani. A lehúzást önmagában ismert módon 14a, 14b fülek segítségével végezzük. A találmány értelmiében a kokilia a hőelvo-5 nás szempontjából különböző szakaszokra van osztva. Az 1. ábrán látható 16 szákiasz a hőelvonás szempontjából lényegesen hatásosabb, mint a 18 szakasz, mert az előbbi a 10 kokillának bélés nélküli részére terjed ki, az utóbbit 10 viszont éppen az önzáró 12 hőszigetelő bélés jellemzi. Ez az ábrázolt példáiként! kiviteli alak esetén a csökkentett hőelvónású 18 szakasz teljes hosszára kiterjedő hosszúságú téglákból van koszorúvá összeállítva. Ennek a 15 megoldásnak előnye a fcokillának kezeléssel szembeni fokozott érzéketlensége, és ebből eredő több öntést bíró tartóssága. Mint tudjuk, pilgersorokon a hengerelt nyers-20 kövek végén keletkező technológiai hulladék, az úgynevezett pilgerfejveszteség 10—12% körül mozog. Pilgerezés során az öntecs felső vége kerül a pilger fejre, tehát a cél az, hogy az önteesben a fogyási üreg mélysége ne ba-25 ladja meg az öntecshossz 10 százalékát. Ezt biztosítja a találmány szerinti öntőeljárás és kokilia. amelynél a fogyási üreg a hőszigetelő bélés következtében. szükségképen a 18 szakaszra van korlátozva. A kokillák hűtőhatását 30 egyébként normál esetben a tuskó egész magasságában közel azonosnak lehet feltételezni. Az öntecs felső részében alkalmazni kívánt szigetelés következtében a kokilia hűtőhatását a felső résziben 'kisebb értékekre vettük és figyelembe vettük .azt is, hogy a kokillák megtöltése után a megmerevedő öntecs tetejét axo-, termikus keverékkel kezeljük. Ezeknek következtében a termikus centrum kettéválik és <nagyobbrésze a megmerevedés során felfelé tolódik el. A helyesen .megválasztott szigetelési hossz esetén és az öntési technológia betartásával ebben az esetben a fogyási üreg teljes egészében a. tuskó felső 10%-ában helyezkedik el. 45 A kívánt célt például 340 mm 0-jű 1400 mm magas körszelvényű esőkoikülák esetén 200 mm-es 30 mm vastag samiottgyűrűnek a kokillák felső részében való alkalmazásával és öntés után 2 perccel 2 kg/t exotermikus keverék alkalmazás ával értük él. A koikilláknál alkalmazott samottgyuruk adatait és az exotermikus keverék mennyiségét a termikus centrum elhelyezkedésének és a megmerevedő öntecsfcéreg határvonala időtartam szerint történő változásának függvényében határozzuk meg. Ekkor biztosítva van, hogy a fogyási üreg teljes egészében a toldatban helyezkedjék el. Fontos az exotenmikus massza alkalmazása, mivel a termikus centrum optimális elhelyezkedését elősegíti. . A kokilia felső részének kialakítása formázással történik és a végső kokillaforma kismértékű utánmunkálással alakítható ki. A ko-B5 íkilla méretre kimunkált felső vagy fejrésze