158054. lajstromszámú szabadalom • Triazinszármazékokat tartalmazó gyomirtószerkészítmény
158054 Rí R2 B» Cl Cl Cl-OH3 —s— CH,—S— —CH2 —CH 2 —CH 2 —0—CH 3 —OH9—CH2 —OH 2 —O—CH :! —OH2 —'CH 2 —OH2—O—CH 3 CH3 —ÓH—CH2 —O—CH 3 —CH2 —CH 2 —S— CA op. 59—62 C° op. 66—71 C° CH3 —OH—CH2 —S—C 2 H 3 CH3 —CH—CH2 —S—CH 3 CH3 —CH—CH2 —O—CH, —CH2 —CH 2 —CH 2 —O—CH 3 fp. 0,2 202—203 C c —CH2 —CH 2 —S—C 2 H 3 fp. 0,2 245—247 C° További hatóanyagok a példákban szerepelnek. Az új vegyületek gyomirt őszedként oldait, emulzió, szuszpenzió vagy porozószier formájában alkalmazhatók. Az alkalmazási formák teljesen a felhasználásihoz igazodnak, de minden esetben gondoskodni kell a hatóianyag finom eloszlásáról. Közvetlenül permetezhető oldatok előállítására közepes vagy magas forráspontú ásványolajpárlatok, mint a világító petróleum vagy dieselolaj, továbbá kősziénkátrányoliajok, valamint növényi és állati eredetű olajok, ezenkívül ciklikus szénhidrogének, minit a tatralhidrönaf talin és alkilozott naítalinok jönnek tekintetbe. Vizes perinetlevek készíthetők emulziókoncentaátuimoíkból, pasztákból vagy nedvesíthető popokból víz hozzáadásával. Emulziók előállítására a vegyületek magukban vagy oldószerben oldva, nedvesítő- vagy diszpergálószeirek (pl. poMetilénoxidos fcondenzátumok) segítségével vízben homogenizálhatok. Előállíthatók azonban hatóanyagból, emulgáló- vagy diszpiergálószerből és esetleg oldószerből álló vízzel hígítható koncentrátumolk is. Porbzószerek keveréssel vagy összeöiiéssel állíthatók elő a hatóanyagból és egy szilárd hordozóanyagból, pl. agyagból, kovaföldből vagy műtrágyából. A következő példáikon szemléltetjük az új vegyületek felihasználását. 1. példa: Melegházban agyagos homoktalajjal megtöltött 8 cm átmérőjű cserepeikbe árpát (Hordeum vulgare), búzát (Tritiieum sativum), kukoricát (Zea mays), nyáriperjét (Poa annua), paliagi ecsetpázisdtot (Alopecurus myosuroides), kis csalánt (Urtica urens), vadrepcét (Sinapis arvensis), 25 30 35 40 50 55 60 65 fehér libatopot (Qhienopodiuim album), bükkönyt (Viola ísp.), orvosi székfűt (Matricaria chamomilla) és tyúkhúrt (Stellária media) vetettünk, majd a talajt megperrfieteztük 2-klór-4-etilamino-6-(a-mjeitil-/J-m!etox,ietil) -amino-1, 3,5-triazinnal (I) illetve 24dór-4,6nbisz-(etilamino)-sz-triazinnal (II). A felhasznált mennyiség minden alkalommal hektár ónként 1,5 kg hatóanyag volt, 500 liter vízben diszpergálvia. 4—5 bét múlva az I gyomirtószer a II gyomirtóiszernél árpán és búzán jobb elrviselíhetőséget, viszont a , gyomnövényekkel szemben erősebfo gyomirtó hatást mutatott. A kísérleti eredményeket a következő táblázatban közöljük: Hatóanyag I ,11 árpa 10 20— 30 búza 10 20 ^ kukorica 0— 10 0— 10 nyári perje 90 -80 paliagi ecseitpázisit 80 70 kis csalán 100 90—100 vadrepce 100 < 90 fehér lifoatop 90—100 80— 90 bükköny 90—100 80 orvosi száikfű 90 80— 90 tyúkhúr 90—100 80— 90 0 = nincs károsodás 100 = teljes pusztulás 2. példa: Mielegházban nevelt 3—17 cm magas árpát (Hordeum vulgare), búzát (Triticurn sativum), kukoricát (Zea mays), vadrepoét (Sinapds arvensis), kis csalánt (Untica urens), fehér libatopot (Chenopodium album), orvosi székfűt (Matricaria Ghamomilla), tyúkhúrt (Stellária media), nyári perjét (Poa annua) és paliagi eosetpázsitot (Alopecurus myosuroides) 2-klór-4-etilámino-6-(a-4
