158041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a heterociklusos szénatomon alkilezett N,N'-di szubsztituált diazacikloalkánok előállítására
5 158041 6 • karbonát vagy egy tercier amin jelenlétében dolgozunk. A reakciókomponenseket célszerűen ekvivalens mennyiségekben használjuk. A bázisos jellegű reakciókómponensak azonban feleslegben is alkalmazhatlak, ilyenkor a felesleg savköt 5-anyagként szolgál. Az előállított (II) általános képletű bázisok kívánt esetben utólagos művelettel a savas addíciós sókká alakíthatók át, vagy pedig a reakció során képződött sókból a bázisos jellegű végtermékeket felszabadítjuk. Az intermedier vegyületként használt (VIII) általános képletű vegyületek élőállítása úgy is történhet, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületet — amely képletben R1; R 2 és n jelentése a (II) általános képletű vegyületnél megadottakkal, míg Y szubsztituens jelentése az (V) általános képletű vegyületnél megadottakkal egyezik — valamely (X) általános képletű alkiléndihalogeniddel — amely képletben R3 és R 4 szubsztituensek, továbbá m jelentése a (II) általános képletű vegyületnél megadottakkal egyezik, míg Hal halogénatomokat, előnyösen klór- vagy brómatomot jelent — reagáltatunk. A (VIII) általános képletű diaminodihalogeniddk — amelyben Y szubsztituens halogénatomokat jelent — akiként is előállíthatók, hogy valamely (VIII) általános képletű vegyületet — amely képletben Y szubsztituens hidroxil-csoportot jelent' tionükloriddal vagy tioriilhromiddal kezelünk. A (VI) általános képletű vegyületek előálií'tása például a következő szakirodalmi közleményekben található: L. J. Kitchen és E. S. Hanson, Am. Soc, 73, 1838 (1951), T. Ishiguro és munkatársai, J. Pharm. Soc. Japan (Yakugakuzasschi) 78, 229 (1958), ref. C. A. 52. 11862a (1958), valamint F. Pollesdorf és R. Myerly, J. Org. Chem. 26, 131 (1961). A következő példák a találmány szerinti eljárás részleteit szemléltetik: 1. példa: N,N'Hbisz-[Y-(3',4',5'-'trimeto'XÍbenzoiloxi)-propil]-2-meitilpiperazil n-jdihidrogénklomd. 23 g (0,1 mól) 3,4,5-trimetoxibenzoilklorid és 9,5 g (0,1 mól) 1,3-propiléinklóirhidirin keverékét 3 óra hosszat 100 C°-ra melegítjük, majd 50 ml dimetilformamid, 5,0 g (0,05 mól) 2-metil-piperazin és 6,9 g (0,05 mól) káliumkarbonát hozzáadása után 20 óra hosszat 120 C°-on keverés közben hevítünk. Reagáltat ás után az elegyet 300 ml jeges vízzel felhígítjuk, 10 pH-értékre állítjuk be és metilénkloriddal extraháljuk. A szerves fázist híg sósavval extraháljuk és a sósavas fázist meglúgosítás után éterrel extraháljuk és megszárítjuk. Az oldószerek lepárlása után 6,1 g olaj marad vissza. Az olajat kb. 20% etanolt és valamely bázist, mint ammóniát vagy trietilamint tartalmazó benzolban feloldjuk, és kovasavgélen kromatograíáljuk. A bepárolt eiuátumot aceton és éter elegyében feloldjuk, majd sósavas 5 éterrel kicsapjuk. A kicsapott terméket izopropanolból átkristályosítjuk, amikoris 185—190 C° olvadáspontú terméket kapunk. Hozam: 3,8 g (az elméleti 11%-a). 2. példa: N,N'-bijsz-[y-(3',4',5'-tírimetoxibe!nzoiloxi)-propil]-2-metilpiperazin^dihid;rogénkloríd 15 40,4 g (0,14 mól) 3,4,5-4rimetioxibienzoesav-3--klórproipilészter, 7 g (0,07 mól) xnetilpiperazin és 7 g (0,07 mól) káliumkarbonát keverékét 70 ml diimetilformamid'ban 25 óra hosszat keverés 20 közben 120 C°-on melegítünk. A reakcióelegyet vízben feloldjuk és metilénkloriddal kétszer extraháljuk. Az egyesített kivonatokat vízzel mossuk, és a szerves fázist nátriumszulfát felett megszárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után 25 34 g' nyersbázist kapunk (80% elméleti). 25 g (0,04 mól) nyarsbázist 100 ml acetoniban — amelyet egyenlő térfogatú vízimentes éterrel elegyítettünk — feloldunk, és keverés közben , vízmentes sósavas éterrel a dihidrogénklorid-sót 30 kicsapjuk. A terméket izopropanolból aktívszén hozzáadásával átkristályosítjuk. Olvadáspont 185—190 C°. Az így kapott vegyület az 1. példa szerint előállított vegyülettel együtt olvadáspont de-35 pressziót nem mutat. 3. példa: N,N'-bisz- [y-(3',4',5'-trimetoxibenzoiloxi)^propil] -40 -cisz-2,5-dimetil-piperazin-dihidrogénklorid 40,4 g (0,14 mól) 3,4,5-trmietoxibenzoesav-(3''-klórpropil)-jészter, 8,0 g (0,07 mól) cisz-2,5-*dimetilpiperazin és 9,7 g (0,07 mól) káliumkarbo-45 nát keverékét 70 ml dimatilformamidban 25 óra hosszat keverés közben 120 C°-ra melegítjük. A lehűtött reakcióelegyhez vizet adunk és a levált olajat éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat vízzel kétszer kimossuk, majd 50 az éteres fázist 2 n sósavval alaposan kirázzuk. A sósavas fázist azonnal leválasztjuk, amelyből rövid idő leforgása alatt a dihidrogénklorid-só kikristályosodik. A nyersterméket leszívatjuk és etanolból átkristályosítjuk. Olvadáspont: 207— — 55 209 C°. 4. példa: 60 NjN'-bisz-ty-íS'^'yS'-triimetoxibenzoiloxiJ-propil]-tiransz-2,5-dimetilpiperazm-'dihidrogénklorid 40,4 g (0,14 mól) 3,4,5-trimetoxibéinzoesav-(3'--klórpropil)-észter, 8,0 g (0,07 mól) transz-2,5-B5 -dimetilpiperazin és 9,7 g (0,07 mól) kálium-3
