158037. lajstromszámú szabadalom • Berendezés álló- és folyóvizek mechanikus úton történő felszíni levegőztetésére
3 158037 4 oxigénigénnyel az időegységre vonatkoztatva — pl. a mesterséges biológiái tisztítás során 1—1,5 óra alatt jelentkező oxigénfogyasztás az élővízfolyásban csak mintegy 12—15 nap alatt áll elő — nyilvánvalóvá válik, hogy a mesterséges biológiai tisztításnál alkalmazott stabil oxigénibdviteli módszerek élővizek esetében gazdaságtalanok, így alkalmazásuk csak igen korlátozott mértékben terjedt el. A stabilan beépített rendszerek gazdaságtalan volta — éppen mivel csak egy adott területet lát el oxigénnel •— különösen nagyfelületű vizeknél, pl. tavaknál jelentkezik feltűnően. A gazdaságtalan és sok esetben nem is kielégítő hatású stabil oxigénbeviteli eljárások helyett az utóbbi időben már nem helyhezkötött oxigénbeviteli eljárásokat alkalmaznak. Egyik ilyen megoldás a motorcsónakra szerelt turbina. Ezzel a megoldással csak a motorcsónak útvonalának megfelelő sávban biztosítható az oxigénbevitel. Másik módot ismertet a 153 264 számú magyar szabadalom, mely halastavak biológiai életének megjavítását úgy kívánja megoldani, hogy sűrített levegőt előállító szerkezetet vontat a tó felszínén, ily módon sűrített levegőt táplálva a tóba. A jelen találmány szintén nem helyhez kötött oxigénbeviteli eljárást megvalósító berendezésre vonatkozik, mely az eddig ismert és alkalmazott módszerektől eltérően nagy vízfelületen, igen kedvező hatásfokkal, automatikus működéssel biztosítja az élővíz oxigénellátását. A találmány abból az ismert megoldásból indul ki, melynél mechanikus eszköz — célszerűen turbina — segítségével elég nagy vízfelület, ill. víztömeg oxigénellátása biztosítható úgy, hogy az oxigénbeviteli eszközt úszótesitre szereljük, és az •úszótestet az álló- vagy folyóvíz medrében rögzített ponthoz kötik ki, szabad körbeúszást, biztosító módon. Az ilyen módon kialakított berendezés segítségével segéd- vagy vontsatóeszköz alkalmazása nélkül biztosítható aránylag nagy vízfelület, ill. víztömeg oxigénellátása, de az úszótest Lörbeúszása miatt ez a vízfelület csak keskeny gyűrűalakú lehet, ami hátrányos. A találmány célja az, hogy sokkal nagyobb vízfelületet lehessen gazdaságosan levegőztetni és ezért a találmány értelmében a rögzített pont körül forgó turbinához egy további turbinát erősítünk, mely az előbbi körül, tehát a központ körül forgó turbinát követi és közben körülötte kering és esetleg még ez utóbbi turbinához is erősítünk egy további keringő mozgást végző levegőztető turbinát. Ilyen módon igen nagy felületet lehet igen jó hatásfokkal oxigénnel ellátni, és igaz ugyan, hogy ez a felület is elméletileg gyűrűalakú, de gyakorlatilag • egy nagyméretű kör, amelynek csak egy kis középső részén nem járnak a turbinák és ez sc-kkal kedvezőbb, mint az ismert szerkezet által levegőztetett keskeny gyűrűalak. A találmány szerinti berendezés emellett lehetővé teszi az optimális hatásfok elérését igen tág határok között változó körülmények, ill. adottságok között. Teljés mértékben alkalmazkodik a 5 berendezés működébe'az élővizeü. oxigéníelhasználásának sajátságaihoz, nevezetesen, hogy a megengedhető minimális oxigénitelílteibtség elérésekor kell az oxigént beadagolni és ezt később annyiszor megismételni, ahányszor az oxi-10 géntartartalom ismét a megengedhető minimális szintre csökken. * A találmány szerinti berendezés szerkezetét és működését annak egy páldaképpeni kiviteli 15 alakja kapcsán, ábráink segítségével ismertetjük részletesen, mely közül az 1. ábra a berendezés vázlatos felülnézetét, a 2. ábra ugyanannak oldalnézetét mulatja, ugyancsak vázlatosan és a 20 3, ábra a turbina és az úszó felülnézete nagyobb léptékben. A függőleges helyzetben levő, a víz fenekére levert 1 cölöpre forgathatóan van erősítve a 2 25 rudazat, amelynek vége egy függőleges tartórúd révén függ össze a 3 úszótesttel. Az úszótesten excentrikusan helyezkedik el a motorikusán forgatott 9 turbina, amely magában véve ismert módon keveri a vizet és azt oxigénnel telíti. A •C Q turbina forgása közben keletkező reakciöerők az úszótestet forgó (keringő) mozgásba hozzák és így az úszótest a rajta levő turbinával és a 2 rudazattal együtt vízszintes síkban forgó mozgást végez, tehát az 1 cölöp körül kering. A turbina 35 a felkavart vizet vagy annak egy részét a 10 terelőfalhoz dobja (3. ábra) és ezzel, valamint a turbina excentrikus elhelyezésével (amit ugyancsak a 3. ábra szemléltet) az úszótest forgó mozgását elősegíthetjük. Ha az x és y excentritást 40 valamint a 10 fal helyzetét változtathatóvá teszszük, a keringő mozgás sebességét is szabályozhatjuk. A 8 úszók elegendők a turbina és a hajtómotor valamint a többi súly hordozására, emellett 4c csak az úszók megfelelő elhelyezés és kialakítás mellett a könnyű forgó mozgást lehetővé teszik. A 2 rudazathoz, pontosabban annak végén levő függőleges tartórúdhoz egy további vízszintes. 4 rudazat csatlakozik, melynek végéhez ugyan-50 csak 9 turbinával ellátott 5 úszótest csatlakozik, olyképp, hogy ez az úszótest — megint a turbina forgásakor keletkező reakcióerő hatására — forgó mozgásba jön, tehát az 5 úszótest a 3 úszótest körül forog, miközben utóbbi az 1 cölöp 55 körül végzi keringő mozgását. A leírt kivitellel azt érjük el, hogy a három turbina egy viszonylag igen nagy vízfelületet levegőztet igen alaposan, melynek nagyságát az 1. ábrán látható legkülső kör szemlélteti. Ennek a 60 kör alakú felületnek csak legbelső része, elméletileg is a területnek kevesebb mint egy tizede marad oxigénbevitel nélkül, de a valóságban a találmánynál olyan örvénylések keletkeznek, hogy az oxigénbevitel gyakorlatilag t az egész 65 köralakú felületre kiterjed.
