158026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására

158026 6 xilolban, az 1. példa szerinti krornatografálás es acetonból és kloroform és petroléter elegyéből való átkristályosítás után, tiszta 24>róm-d0-/3-[4-hidroxi-4-(2-oxo-3-tetrahidrofuril)-piperidi-5 no]-propil/^feniotiazint kapunk. Olvadáspontja 147—149°. hidrofur':l)-piperidint benzol és petroléter ele­gyéből átkristályosítjuk. Ovadáspont: 108—109°. b) 4-Hidroxi-4~(2-oxo-3-tetrahidrofuril)-pipe­ridin 9,7 g l-benzil-4-hidroxi-4-(2-oxo-3-tetrahidro­fuiril)-piperidint 100 ml jégecetben oldunk, és 1,0 g palládiumkatalizátor (10% Pd aktív szé­nen) jelenlétében 5 att kezdeti nyomáson és 60° hőmérsékleten hidrogénezzük. A hidrogénfelvé­tel 5 óra alatt befejeződik. A katalizátorról le­szűrjük, a szüredéket csökkentett nyomáson be^ pároljuk, a sűrűn folyó maradékot 200 ml kloro­formban oldjuk, és az így kapott oldatot erőtel­jes keverés közben 70 ml vízben oldott 70 g ká­liumkarbonáttal elegyítjük. 15 percig keverjük, majd kovaföldön leszűrjük, a szüredék szerves fázisát elválasztjuk, és a vizes fázist kétszer klo­roformmal extraháljuk. Az egyesített klorofor­mos kivonatot nátriumszulfáttal megszárítjuk és bepároljuk, a kristályos maradékot nagyvá­kuumban 70°-on bepároljuik. 138—140° olvadás­pontú nyers 4-hidroxi-4^(2-oxo-3-<tetrahidrofu­ril)-piperidint kapunk, ez minden tisztítás nél­kül további felhasználásra alkalmas. 2. példa 2-Acetil-10-/3-[4jhidroxi-4-(:2^>xo-3-tetrahid_ rofuril)-piperidino]-propil/-fenotiazin-hidro­bromid 13.1 g 2-acetil-10-(3^klórpropil)-fenotiazmt, 7,6 g 4-hidroxi-4-(2-oxo-3-tetrahidrofuril)-pipe­ridint és 17,1 g káliumkarbonátot 200 ml víz­mentes xilolban 17 óra hosszait forralunk, majd a keveréket megszűrjük, a szüredéket vízzel semlegesre mossuk, és ismételten 10in /o-os vizes borkősavoldattal extraháljuk. A savanyú kivo­natot jeges hűtés közben káliumkarbonáttal meglúgosítjuk, és a felszabadult bázist kloro­formban oldjuk. A nyers termiek tisztítására azt húszszoros mennyiségű alumíniumoxidon adszörbeáltatjuk. Először 7:3 arányú benzol/kloroform eleggyel, majd kloroformmal eluáljuk. A kloroformos eluátumot bepároljuk, a maradékot acetonban oldjuk, és jégecetben oldoft hidrogénbromid hozzáadásával hidrobromiddá alakítjuk át. Ace­tonból történő kétszeri átkristályosítás után tisz­ta 2-aoetiHO-/3-'[44iidroxi-4-(2-oxo-3-tetraihid­rofuril)-piperidino]-propil/-fenótiiazin-hidro­bromidot kapunk 130—.135° olvadásponttal (cse­kély bomlás). 3. példa 2-Brám^l0-/3-[4-ihidroxi-4-(2-oxo^3-tetr!ahid­rofuril)-piperidino]-prapil/-fenotiazin A 2. példában leírt módon eljárva 21,25 g 2-bróm-10-(3~klárpropil)-fenotiazkiból, 11,1 g 4-hidroxi~4-(2-oxo-3-tetrahid'r of uiril)-piperi dinből és 24,9 g káliumkarbonátból 250 ml vízmentes 4. példa 10-/3-[4-hidroxi-4-<(2-oxcH3-tetriahidrofuril)­piperidino] npropil/-fenotiazin A 2. példában leírt eljárással azonos módon eljárva 13,1 g 10-(3-klórpropil)-fenotiazinból, 8.8 g 4-hidroxi-4-(2-oxo-3-'tet[nahidrofuril)-piperi­dinből és' 19.8 g káliumkarbonátból 200 ml víz­mentes xilolban nyers 10-/3-i[4Hhidroxi-4-(2-oxo­-3-1^rahidr'oíuril)-piperidino]-propil/-fenotia­zint kapunk. A tiszta terméket kromatografálás nélkül, acetonból történő kétszeri átkristályosí­tással kapjuk. Olvadáspont ja 117—119°. 5. példa 10-/344-hidroxi-4-(2^xo-3^tetra;hidrofuril)_ piperidino]-priopil/-2-triifluormetiWenotiazin A 2. példában leírt módon eljárva 26 g 10-(3-klórpropil)-2-trifluO'rmetil-fenotiiazinból, 14,0 g 4-hidroxi-4-(2-oxo-3-tetrahidrofuril)~piperidin­ből és 31,4 g káliumkarbonátból 300 ml vízmen­tes xilolban nyers 10-/344-hidroxir4-(2-oxo-3-tetraihidrofuril)-piperidino]-ipropil/-.2-triifluor­metil-fenotiazint kapunk. A nyers terméket tízszeres mennyiségű alumí­niumoxidon adszörbeáltatjuk, és előbb 1:1 ará­nyú benzol és petroléter eleggyel, miajd benzol­lal és 1:1 arányú benzol és kloroform eleggyel eluáljuk. A benzolos és benzol/kloroformos eluá­tum bepárlása után visszamaradó .maradékot aceton és petroléter elegyéből kétszer átkristá­lyoisítjuk. Olvadáspontja 113—114°. -6. példa 2-Ciano-li0-/3-[4-Jhidröxi-4-(2-oxo-3-tetra!hid­rofuril)-piperidino]-ipropil/-fenotiiazin A 2. példában leírt módon eljárva, és az azt követő 5. példa szerinti kromatografálást alkal­mazva 7,0 g 2-ciano-10-(34dórpropiil)-'fenotiazin­ból, 4,3 g 4-<hidroxi-4->(2-oxo-3-tetrahidrofu;ril)­piperidinből és 9,7 g káliumkarbonátból 100 ml vízmentes xilolban aceton és petroléter elegyé­ből való átkristályosítással tiszta 2-<ciano-<10-/3-[4-hidroxi-4^(2-oxo-3-tetraíhidrofuril)-piperidi­no]-;propil/-fenot:iazmt kapunk. Olvadáspontja 131,5—134°. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom