158024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 17 967 RP antibiotikum előállítására

158024 Vizsgált baktérium Leglkiisebb bakte­rioszta­tikus kon­cén tráció (jt/ml) Salmonella paratyphi A, Lacasse, Institut Pasteur 0,60 Salmonella schöttmueller.i, paratyphi B, Fougenc, Institut Pasteur 0,25 Proteus vulglaris 0,15 Klebsiella pneumoniae, , ATCC 10 031 0,40 Klebsiella pneumoniae, rubidomioinre rezisztenssé tett törzs 0,80 Pseudomonas aeruginosa, Bass törzs, Institut Pasteur 0,15 Brucella bronchiseptica, CN 387, Wellcome Institut 0,01 Pasteurella muitocida, A 125, Institut Pasteur . ,0,01 Bakteriosztatikus hatásán kívül a 17.967 RP-nek kísérletileg megállapított rákellenes hatása Van szubkután vagy intraperitoneális alkalma­zásban. Ez a hatás .megnyilvánul az egér oltható daganataival szemben, mint például a szarkóma 180 (szilárd alak), az Ehrlich-féle hasvízkór-da­ganattal szemben, és az L 1210 leukémiával szemben. 0,2 mg/kg-tól 0,005 mg/kg-ig terjedő adagokban. A szarkóma 180-ra egéren napi 0,05 mg/kg szubkután alkalmazása 5 napig 80° Árkai csökkentette a kezelt egerek daganataínak sú­lyát a kezeletlen egerekéihez képest. A 17 967 RP toxicitását elsősorban egereken vizsgáltuk. Az 50'%-os letalis adag vagy DL-,0 szubkután és intravénás alkalmazás esetén a 4. táblázatban látható: 4. táblázat Alkalmazás módja DL50 mg/kg szubkután intravénás 1,6 0,175 A 17 967 RP antibiotikumot termelő bakté­rium a Stréptomyces nemzetségbe tartozik. Mint alább kifejtjük, új fajnak tekintendő. Elnevezé­se Stréptomyces roseopullatus, amelyet" spórás légimicéliuma rózsaszín voltának és. annak kö­szönhet, hogy számos szintetikus és szerves táp­talajon bőségesen termel igen sötét barna vagy fekete pigmentet. Az új mikroorganizmust Brazíliából származó talajmintából különítettük el. Az elkülönítést a következő hagyományos módszer alkalmazásá­val végeztük: a talajmintát steril desztillált víz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ben szuszpendáltuk, majd a szuszpenziót külön­böző mértékben hígítottuk, és minden hígításból egy-egy kis térfogatú mennyiséget ráyittünk Petri-csészékben levő alkalmas tápagar táptala­jok felületére. Néhány napig 26 C°-on inkuibál­tuk, majd az elkülöníthető mikroorganizmus te­lepeket átoltottuk ferde agárra bőségesebb te­nyészetek nyerése céljából.. A Stréptomyces roseopullatus, .DS 20 073 törzs rövid spóratartó fonalakat fejleszt, amelyek vé­gükön meg vannak csavarodva, általában egy vagy két menettel. A spóratartó fonalakat lég­micélium fonalak tartják, olykor elkülönítve, de gyakrabban rövid fürtökben. A. spórák oválisak, és méretük 0,4—0,6X0,6—0,8/i. A Stréptomyces roseopullatus, DS 20 073 törzs melanikus fekete pigmentet termel aUkälmas ti-, rozinos táptalajon, továbbá minden szerves táp^ talajon; viszont igen sötét barna, oldható pig^ mentet fejleszt néhány szintetikus agaros tápta­lajon. A spórázó légmioéliumának , színe rózsa­szín. ; A Stréptomyces roseopullatus, DS 20 073 te­nyésztési sajátságait és biokémiai tulajdonságait az 5. táblázatban, közöljük. A vizsgált tenyésze­tek, jól fejlett állapotban voltak, azaz kb. három hetesek 26 C°-on inkubálva. A tenyészeteket a Stréptomyces törzsek morfológiai sajátságainak meghatározására használatos tápagarokon és táptalajokon vizsgáltuk, az agaros tenyészeteket ferde agáron hoztuk létre. Az alkalmazott tápta­lajok egy részét a „The Actlnpmycetes" (S.. A. Waksman, Chronica Botanica Company, Wal­tham, Mass., Amerikai Egyesült Államok, 1950) című mű 193—.197. oldalán közöltek közül vá­lasztottuk, ebben az esetben W. betűvel és egy számmal vannak jelezve. Az egyéb táptalajok hivatkozásai és összetételei a következők: A B C D G H Hickey és Tresner-agar, T. G. Pridham és munkatársai: Antibiotics Annual 1956—57, 950. oldal K. L. Jones: J. Bacteriology 57 142 (1949) Élesztőkivonat agar, T. G. Pridham és mun­katársai: Antibiotics Annual 1956—57, 950. oldal •.-..-'• Paradicsompép-zabiiszt agar, T. G. Pridham és munkatársai: Antibiotics Annual 1956— 57, 950. oldal Melaninképző közeg, „The Actiriomycetes" 2. kötet 333. oldal, 42. szám, S. A. Waksman (The Williams and Wiíkins Company, Bal­timore, 1961) W. E, Grundy és munkatársai, Antibiotics andChem., 2, 401,(1952) Szervetlen só-keményítő agar, T. G. Prid,ham és munkatársai: Antibiotics Annual, 1956— 57, 950. oldal „Substrat 1 mit mineralischer Stickstoff­queíle", G. F. Gause és munkatársai: „Zur Klassifizierung der Actinomyceten", 14. ol-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom