158004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2'-amino-2'-dezoxi-kanamicin előállítására
11 rázott tenyésztést végzünk. A tenyészetet mossuk, a kapott szuszpenziót homogenizáljuk, a szuszpenzióival 3-amino-glükóz-Czapek agar lemezt oltunk be, és a lemezt 14 napon át 28 C°on irikubáljuk. Kis-, közép- és nagyméretű te- 5 lepek fejlődnek. A nagyméretű telepekből micéliumokat veszünk ki, és a micéliumokkal kukoricalekvár-táptalajt oltunk- be. Ezután a rendszert ismét a fent leírt módon 28 C°-on 24 órán át rázott tenyésztésnek vetjük alá. A tenyésze- io tet mossuk, a szuszpenziót homogenizáljuk, hígítjuk, és a hígított szuszpenzióval 3-amino-glükóz-Czapak agar lemezt oltunk be, amelyet ismét 14 napon át 28 C°-on irikubálunk. Végül elválasztjuk azt a törzset, amely kizárólag nagy- 15 méretű telepeket képez. így a Streptomyees kanarnyceticus 3AG mutánsát kapjuk. A 18—8 és 19—2 mutánsok előállítása céljából a 0—4—1 alaptörzset a következő kezelés- 20 nek vetjük alá: Ferde keményítő-Czapek agar felületét Streptomyees kanarnyceticus 0—4—1 törzs tenyészetével oltjuk be, és 7 napon át 28 C0-««i inkubáljuk. A kapott tenyészetből platinakacsnyi mennyiséget kiveszünk, és 1 ml 25 steril vízben szuszpendáljuk. A szuszpenziót eldörzsöljük, majd keményítő-Czapek agart tartalmazó csészébe öntjük, és 10 napon át 28 CJ on inkubáljuk. 30 Az inkubálás befejeztével az edényt ultraibolya lámpa (19 W-os- sterilizáló lámpa, a Toshiba Co. japán cég gyártmánya) alá helyezzük, a lámpa és az edény távolságát 30 cm-re állítjuk be, és 10 percig ultraibolya fénnyel besu- 35 gározzuk. A imutagén kezelés után a micéliumot az agar felületéről lekaparjuk és 10 ml steril vízben szuszpendáljuk. A szuszpenziót homogenizáljuk, keményítő-dulcit-Czapek agárral (0,1% keményítőt és 3% dulcitot tartalmazó Czapek- 40 agar) visszük át és 7 napon át 28 C°-on inkubáljuk. Csak a kisméretű, az agáron gyengén fejlődő telepek micéliumait távolítjuk el. A micéliuműkkal- ferde keményítő-Czapek agart oltunk be és 7 napon át 28 C°-on inkubáljuk. 45 A keményítő-Czapek agar ferde tenyészeteiken valamennyi, telep jó növekedést mutat. Minden ferde tenyészetből platinakacsnyi mennyiségű micéliumot távolítunk el, és a micéliumokkal ferde dulcit-ásvány só-agar táptalajt (összetétel: 50 1% dulcit, 0,264% ammóniumszulfát, 0,565% di-kálium-hidrogénfoszfát, 0,238%, mono-kálium-dihidrogénfoszfát, 0,1% magnéziumszulfát heptahidrát, 0,00064% rézszulfát-pentahidrát, 0,00079 % mangánklorid-tetrahlidrát, 0,00011% ferriszulfát-iheptahidrát, 0,00015%. cinikszulíát-heptahidrát és 1,5% agar, pH = 7,0) oltunk be. 14 napon át 28 C°-on végzett inkubálás után túlnyomó részben normális növekedésű törzseket kapunk, s csak két olyan törzs fejlődik, amelyek nem érnek el jelentős növekedést. Azt találtuk, hogy azok a törzsek, amelyek keményítő-Czapek agar táptalajon növekednek, dulcit-ásványi só-agar táptalajon azonban nem, nagyobb mennyiségű 2'-aniino-2'-deoxi-kanamycin terme- g5 12 lésére képesek. Ezeket a törzseket a Streptomyees kanarnyceticus 18—8, ill. 19—2 mutánsának neveztük. * A találmány szerinti eljárás során alkalmazott 3 AG, A—4—6, 18—8 és 19—2 jelű Streptomyees kanarnyceticus mutánsok az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetők: A 3AG, A—4—6, 18—8 és 19—2 mutánsok morfológiailag abban hasonlítanák egymáshoz, hogy a légmicéliumok elágazásai viszonylag durvák és spirálokat vagy kacsokat általában nem képeznek, a spórák a légmicéliumok végződésein képződnek, rendszerint 1,0—1,5 mikron átmérőjű, ovális vagy hengeres alakúak, és a spórák felülete sima. E törzsek egymástól a különböző táptalajokon mutatott növekedésükben, fiziológiai hatásaikban, és szénforrás-hasznosító képességükben különböznek. A fenti Streptomyees kanarnyceticus mutánsok növekedési körülményeit, fiziológiai hatásait, és szénforráshasznosító képességeit a következő, 2., 3. és 4. táblázatokban foglaljuk össze. A 4. táblázatban ismertetjük továbbá a Streptomyees kanarnyceticus 0—4—1 alaptörzs és az abból előállított mutánsok közötti különbségeket a növekedés, fiziológiai hatások és szénforrás-nasznosítás tekintetében. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosíitási módja szerint adalékanyagíként felhasználható NK—-1001 és NK—1003 antibiotikumok új antibiotilkus anyagok, amelyek valamely Streptomyees kanarnyceticus törzs speciális adalékanyagokat tartalmazó ítáptalajon végrehajtott tenyésztésével állíthatók elő. Az NK—1001 antibiotikum új, a Gram-pozitív és Grani-negatív 'baktériumok, mint Bacillus subitilis, Lactobacillus fermenti és Shigella dysenteriae növekedését gátló antibiotikus anyag, foázikus, vízben, vizes metanolban, vizes etanolban oldódik, abszolút metanolban, abszolút etanolban, atilacatátban, ibutilacetátiban és benzolban oldhatatlan, nin'hidniinnel, Elson-Morgan és Molisch reagenssel pozitív reakciót ad, Sakaguchi, Tollens, Fehüng, Miliőn és Benedict reagensekkel nem ad reakciót, alkotóelemekként szenet, hidrogént, oxigént 'és nitrogént tartalmaz, ként, halogént és hamut nem tartalmaz, tapasztalati képlete: C18H35N3OJ2 • •H20. A fenti antibiotikum színtelen, tűs, 238—242 C°-on bomlás közben olvadó kristályokat képez; 1%-os vizes oldatának fajiliagos forgatóképessége '(a)2l D = +132°; ultraibolya fényben a 220—340 imp, hullámhossztartományban nem 'mutat abszorpciót (lásd: 3. ábra, abszcissza: hullámhossz, m;^, ordináta: abszorpció), Nujol-ban felvett infravörös abszorpciós spektrumában (lásd 4. ábra, abszcissza: hullámszám, cm-1, ordináta: transzmisszió %) jellemző abszorpciós sávok jelennék meg. Az NK—1001 antibiotikumot i6N sósavas oldatban 40 percig 100 C°-on hidrolizálva az anyag antibiotikus hatása megszűnik. A hidrolizátumot o
