157998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersolaqj kitermelésére

3 157998 4 téri hasonló ionos töltésű felületaktív anyagot kell használni annak érdekében, hogy ne váljon ki oldhatatlan reakciótermék. A találmány szerinti oldható dugók kb. 5—70 5 térf.%, előnyösen 10—-65 térf.%, még előnyöseb­ben Hab. 20—60 térf.% vizet tartalmaznak. Az old­ható olajok • előállítására használt víz édesvízzel .kevert tengervíz is lehet. A találmány szerinti kiszorító dugók kb. 10 0,01—10%, előnyösen 0,05—.5%, még előnyöseb­ben 0,1—2,0% kiegészítő felületaktív anyagot tartalmaznak. A találmány szerinti kiegészítő felületaktív anyagoknak olajban oldhatónak és vízben lényegileg oldhatatlannak kell lennie. 15 Bár kisebb mértékű oldhatóság, pl. 10% alatti oldhatóság vízben megtűrhető, ezt általában kompenzálni célszerű további kiegészítő felület­aktív anyag hozzáadásával. A találmány értelmében legelőnyösebbek az 20 olyan kiegészítő felületaktív anyagok, amelyek gyakorlatilag oldhatatlanok vízben, és teljesen oldhatók a felhasználásra kerülő oldható olajok szénhidrogén-fázisában. A találmány szerinti el­járás során előnyösen használt néhány kiegészí-25 tő felületaktív anyag példáiként az alábbiakat adjuk meg: nonilfenol, 2-oktanol, kb. 40—50 súly% etilénoxidot tartalmazó, és az Aquaness Chemical Company által OX—12,6 néven forga­lomba hozott nonilfenol-polioxietilén-vegyüle-2Ű tek, hexilkarbitol, polipropilénglikol (a Wyan­dotte Chemicals Corporation által Pluracol Pl010 néven forgalomba hozott termék), n-amíl­* alkohol, hexadecilalkohol, ciklohexanol, izookta­nol, benzilalkohol, hexilalkohol, izoamilalkohol, s5 izobutilalkohol, torezol, oktiltfenol és számos egyéb kereskedelmileg védjegyzett termék. mértékre való csökkentésére, és egyúttal lehe­tővé teszi a kiszorító dugó stabilitásának és visz­kozitásának a megőrzésiét is azáltal, -hogy a ko­rábban használt vízoldható kiegészítő felület­aktív anyagnak legalább egy részét lényegileg olajoldható kiegészítő felületaktív anyaggal he­lyettesítjük. Ez a megoldás megőrzi az oldható olajokkal végzett elárasztás kitűnő tulajdonsá­gait, és a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy a kiszorító dugót még nagyobb sebességgel moz­gassuk a földalatti rétegen át anélkül, hogy ha­tékonyságát csökkentenénk a kiegészítő felület­aktív anyagnak a földalatti rétegben levő víz vagy egyéb víz által való extrahálása •következ­tében. A találmány szerinti oldható olajdugók mint­egy 20—80 süly%, előnyösen 25—75 súly%, még előnyöseíbfoen mintegy 30—70 súly% szénhidro­génből, például nyersolajiból, kerozinból, köz­vetlen iepátrlásiú gazolinból, kőolajból, propán­ból, butiánokból, pentánokból vagy azok éle­gyéből állnak. A találmány szerinti oldható olaj dugók mint­egy 2—20 súly%, előnyösen mintegy 3—15 súly%, még előnyösebben mintegy 5—12 súly% nem-ionos vagy kationos vagy anionos felület­aktív anyagot vagy azok kompatibilis kombiná­cióit tartalmazzák. Az ilyen felületaktív anya­gok példáiként az alábbi vegyületeket nevezzük meg: nátrium-gliceril-monolaurát-szulfát, dihe­xil-nátrium-szukcinát, hexadecil-naftalin-szulfo­nát, dietilénglikol-szulfát, glicerin-diszulfo­acetát-monomirisztát, p-toluidin-szulf át-laurát, p-klóranilin-szulfát-laurát, . p-nátrium-szúlfá­to-oleil-etilanilid, trietanolamin-mirisztát, N­-mjetiltaurin-oleamid, pentaeritrit-^monosztearát, poliglicerin-monolaurát, trietanolamin-oleát, morfolin-sztearát, héxadecil^trimetil-ammó­niumklorid, dítetradecil-dimetil^ammóniumklo­rid, n-dodecil-dietilénglikol-szulfát, monobutil­f eniW enol-jnátríiuniszulfát, trietanolaniin-lau­rát és trietanolamín-oleát. Előnyösen használhatunk anionaktív anyago­kat, így hosszabb szénláncú alkilaíril-monoszul­fonátokat, különösen alkikiaftén-monoszulfoná­tokat Cn H2 n -10 SO. : sNa közelítő általános képlet­tel, ahol n=20—30 és az alkil-gyök. kb. 10—25 szénatomot tartalmaz. Kiszorító anyagok előállí­tására igen előnyösnek találtuk a dialkilszukci­nátok nátriumsóit is. Előnyös, ha a szukcinát­vegyületek alkilgyökei kb. 6—10 szénatomot tar­talmaznak. A felhasznált felületaktív anyag típusa a föld­alatti réteg hőmérsékletétől, keménységétől és sótartalmától, továbbá a környező víz pH-jától, valamint a dugó készítésére használt víz pH-já­tól függ. Eredménytelennek találtuk detergens, így például nátriumoleát használatát kalcium- és magnézium-ionokat viszonylag nagy koncentrá­cióban tartalmazó rétegek esetén, minthogy a ki­csapódott kalcium- és magnéziumszappanok el­tömték a rétegeket.. Olyan esetekben, amikor a nyersolaj természetes detergenst tartalmaz, szin-A leggyakoribb kiegészítő felületaktív anya­gok, amelyeket teljesen vagy részben helyettesí­tenek a találmány szerinti kiegészítő felületak­tív anyagok, a következők lehetnek: a fő lánc­ban kb. 4-nél kevesebb szénatomot tartalmazó rövidszénláncú alkoholok, amelyek közül leg­előnyösebb az izobutilalkohol, továbbá a metil­alkohol és az etilalkohol, a szekunder butilalko­hol, a tercier butilalkohol, a tercier amilalkohol és néhány keton, így az aceton. A találmány szerinti eljárás értelmében a ki­szorító dugót általában olyan módon állítjuk elő, hogy először szulfonátból és közvetlen lepárlású benzinből vagy egyéb szénhidrogénből a talál­mány szerinti kiegészítő felületaktív anyaggal alapot készítünk, amelyet .azután vízzel elegyí­tünk a végső dugó-összetétel kialakítása céljá­ból. Keverés céljára általában elegendő a szoká­sos mechanikai keverés. Magas nyírási sebessé­geket lehet felhasználni, ha az oldható olajat ne­héz előállítani. A találmány szerinti oldható ola­jok természetesen az ilyen anyagok szokásos tu­lajdonságai szerint állíthatók össze. Az ilyené­oldható olajokra az jellemző, hogy nem mutat­nak Tyndall-effektust és állás közben jó a fázis­stabilitásuk. A gyakorlatban az oldható olajokat a szoká­sos .módon injektáljuk a földalatti réteghez ve-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom