157998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersolaqj kitermelésére
3 157998 4 téri hasonló ionos töltésű felületaktív anyagot kell használni annak érdekében, hogy ne váljon ki oldhatatlan reakciótermék. A találmány szerinti oldható dugók kb. 5—70 5 térf.%, előnyösen 10—-65 térf.%, még előnyösebben Hab. 20—60 térf.% vizet tartalmaznak. Az oldható olajok • előállítására használt víz édesvízzel .kevert tengervíz is lehet. A találmány szerinti kiszorító dugók kb. 10 0,01—10%, előnyösen 0,05—.5%, még előnyösebben 0,1—2,0% kiegészítő felületaktív anyagot tartalmaznak. A találmány szerinti kiegészítő felületaktív anyagoknak olajban oldhatónak és vízben lényegileg oldhatatlannak kell lennie. 15 Bár kisebb mértékű oldhatóság, pl. 10% alatti oldhatóság vízben megtűrhető, ezt általában kompenzálni célszerű további kiegészítő felületaktív anyag hozzáadásával. A találmány értelmében legelőnyösebbek az 20 olyan kiegészítő felületaktív anyagok, amelyek gyakorlatilag oldhatatlanok vízben, és teljesen oldhatók a felhasználásra kerülő oldható olajok szénhidrogén-fázisában. A találmány szerinti eljárás során előnyösen használt néhány kiegészí-25 tő felületaktív anyag példáiként az alábbiakat adjuk meg: nonilfenol, 2-oktanol, kb. 40—50 súly% etilénoxidot tartalmazó, és az Aquaness Chemical Company által OX—12,6 néven forgalomba hozott nonilfenol-polioxietilén-vegyüle-2Ű tek, hexilkarbitol, polipropilénglikol (a Wyandotte Chemicals Corporation által Pluracol Pl010 néven forgalomba hozott termék), n-amíl* alkohol, hexadecilalkohol, ciklohexanol, izooktanol, benzilalkohol, hexilalkohol, izoamilalkohol, s5 izobutilalkohol, torezol, oktiltfenol és számos egyéb kereskedelmileg védjegyzett termék. mértékre való csökkentésére, és egyúttal lehetővé teszi a kiszorító dugó stabilitásának és viszkozitásának a megőrzésiét is azáltal, -hogy a korábban használt vízoldható kiegészítő felületaktív anyagnak legalább egy részét lényegileg olajoldható kiegészítő felületaktív anyaggal helyettesítjük. Ez a megoldás megőrzi az oldható olajokkal végzett elárasztás kitűnő tulajdonságait, és a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy a kiszorító dugót még nagyobb sebességgel mozgassuk a földalatti rétegen át anélkül, hogy hatékonyságát csökkentenénk a kiegészítő felületaktív anyagnak a földalatti rétegben levő víz vagy egyéb víz által való extrahálása •következtében. A találmány szerinti oldható olajdugók mintegy 20—80 süly%, előnyösen 25—75 súly%, még előnyöseíbfoen mintegy 30—70 súly% szénhidrogénből, például nyersolajiból, kerozinból, közvetlen iepátrlásiú gazolinból, kőolajból, propánból, butiánokból, pentánokból vagy azok élegyéből állnak. A találmány szerinti oldható olaj dugók mintegy 2—20 súly%, előnyösen mintegy 3—15 súly%, még előnyösebben mintegy 5—12 súly% nem-ionos vagy kationos vagy anionos felületaktív anyagot vagy azok kompatibilis kombinációit tartalmazzák. Az ilyen felületaktív anyagok példáiként az alábbi vegyületeket nevezzük meg: nátrium-gliceril-monolaurát-szulfát, dihexil-nátrium-szukcinát, hexadecil-naftalin-szulfonát, dietilénglikol-szulfát, glicerin-diszulfoacetát-monomirisztát, p-toluidin-szulf át-laurát, p-klóranilin-szulfát-laurát, . p-nátrium-szúlfáto-oleil-etilanilid, trietanolamin-mirisztát, N-mjetiltaurin-oleamid, pentaeritrit-^monosztearát, poliglicerin-monolaurát, trietanolamin-oleát, morfolin-sztearát, héxadecil^trimetil-ammóniumklorid, dítetradecil-dimetil^ammóniumklorid, n-dodecil-dietilénglikol-szulfát, monobutilf eniW enol-jnátríiuniszulfát, trietanolaniin-laurát és trietanolamín-oleát. Előnyösen használhatunk anionaktív anyagokat, így hosszabb szénláncú alkilaíril-monoszulfonátokat, különösen alkikiaftén-monoszulfonátokat Cn H2 n -10 SO. : sNa közelítő általános képlettel, ahol n=20—30 és az alkil-gyök. kb. 10—25 szénatomot tartalmaz. Kiszorító anyagok előállítására igen előnyösnek találtuk a dialkilszukcinátok nátriumsóit is. Előnyös, ha a szukcinátvegyületek alkilgyökei kb. 6—10 szénatomot tartalmaznak. A felhasznált felületaktív anyag típusa a földalatti réteg hőmérsékletétől, keménységétől és sótartalmától, továbbá a környező víz pH-jától, valamint a dugó készítésére használt víz pH-jától függ. Eredménytelennek találtuk detergens, így például nátriumoleát használatát kalcium- és magnézium-ionokat viszonylag nagy koncentrációban tartalmazó rétegek esetén, minthogy a kicsapódott kalcium- és magnéziumszappanok eltömték a rétegeket.. Olyan esetekben, amikor a nyersolaj természetes detergenst tartalmaz, szin-A leggyakoribb kiegészítő felületaktív anyagok, amelyeket teljesen vagy részben helyettesítenek a találmány szerinti kiegészítő felületaktív anyagok, a következők lehetnek: a fő láncban kb. 4-nél kevesebb szénatomot tartalmazó rövidszénláncú alkoholok, amelyek közül legelőnyösebb az izobutilalkohol, továbbá a metilalkohol és az etilalkohol, a szekunder butilalkohol, a tercier butilalkohol, a tercier amilalkohol és néhány keton, így az aceton. A találmány szerinti eljárás értelmében a kiszorító dugót általában olyan módon állítjuk elő, hogy először szulfonátból és közvetlen lepárlású benzinből vagy egyéb szénhidrogénből a találmány szerinti kiegészítő felületaktív anyaggal alapot készítünk, amelyet .azután vízzel elegyítünk a végső dugó-összetétel kialakítása céljából. Keverés céljára általában elegendő a szokásos mechanikai keverés. Magas nyírási sebességeket lehet felhasználni, ha az oldható olajat nehéz előállítani. A találmány szerinti oldható olajok természetesen az ilyen anyagok szokásos tulajdonságai szerint állíthatók össze. Az ilyenéoldható olajokra az jellemző, hogy nem mutatnak Tyndall-effektust és állás közben jó a fázisstabilitásuk. A gyakorlatban az oldható olajokat a szokásos .módon injektáljuk a földalatti réteghez ve-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
