157980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidinon-származékok előállítására
157980 11 benzotiepin-4-il)-l-piperazinil]-etil/-3-etil-2--imidazolidinont, amely 122—124°-on olvad. E vegyület szokásos módon előállított dihidrokloridjának olvadáspontja 187—189°. 5 b) 115 g (1,0 mól) 3-etü-2-oxazolidinon és 116 g (1,1 mól) (24dóretil)-izocianát elegyéhez 10,0 g litiumkloridot keverünk és az elegyet 2 óra hosszat hevítjük 180° hőmérsékleten. A reakcióelegyet ezután lehűtjük, 300 ml kloroformot 10 adunk hozzá és az elegyet 30—30 ml telített nátriumkloridoldattal háromszor kirázzuk. A szerves oldószeres fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, -majd vákuumban bepároljuk. Az olajszerű maradékot nagyvákuumban 15 desztilláljuk. Az így kapott tiszta l-(2-klóretil)-3-etil-2-imidazolidinön 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 95°-on forr; n24 n = 1,4913. 12 6. példa 7. példa 20 A 4. példa a) szakaszában leírthoz hasonló módon állítható elő 12,« g (0,0424 mól) l-(4,5- : -dihidro-tieno[2,3-b]i[l]benzotiepin-4-il)-piperazin 25 és 9,8 g (0,048 mól) l-(2-klóretil)-3-butil-2-imidazolidinon kiindulóanyagként való alkalmazásával az l-/'2H[4-i(4,5-dihidro-tieno![2,3-b][:l]benzotiepin-4-il)^l-piperazinil]-etil/-H3-butil-2-imidazolidinon, amelynek dihidroklorid-szekszkvihidrát- 30 ja 191—193°-on olvad. 35 a) A 4. példa a) szakaszában leírthoz hasonló módon állítható elő 12,8 g (0,0424 mól) l-{4,5--dihidro-tiena[2,3-bJ[l }benzotiepin-4-il)-l -piperazin és 11,2 g (0,048 mól) l-(;2-klóretil)-3-n-hexil- . -2-imidazolidinon kiindulóanyagként való alkaí- 40 mázasával az l-/2-[4->(4,5-dihidro-tieno[2,3-b][llbenzotiepin^4-il)-l -piper azinil] -etil/-3-n-hexil-2--imidazolidinon, amely 93—95°-on olvad. E vegyület dihidrokloridjának olvadáspontja 192— 195°. 45 A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő lH(2-Móretil)-3-n-hexil-2--imidazolidinon a következő módon állítható elő: b) 77,6 g (0,5 mól) n-hexilamino-etanolhoz 50 65,0 g (0,55 mól) dietilkarbonátot és 1 g fém-nátriumot adunk, majd az elegyet lassan forrásig hevítjük visszafolyató hűtő alatt. A reakció során felszabaduló etilalkoholt egy oszlopon keresztül 2 óra hosszat folyamatosan le- 55 desztilláljuk. A maradékot nagyvákuumban rektifikáljuk. Az így kapott tiszta 3-n-hexil-2-oxazolidinon 0,005 mm Hg-oszlop nyomás alatt 100°-on forr; n2 <> D = 1,4564. 60 c) 51,3 g (0,3 mól) b) alatti módon kapott termékhez 34,8 g (0,33 mól) (2-klóretil)-izocianátot és 2,4 g lítiumkloridot adunk és az elegyet 2 óra hosszat hevítjük 180° hőmérsékleten. Lehűlés után a reakcióelegyet 30 ml telített vizes e5 nátriumklorid oldat hozzáadása után 300 ml kloroformmal kirázzuk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a maradékot nagyvákuumban rektifikáljuk. Az így kapott tiszta l-(2-klóretil)-3--n-hexil-2-imidazolidinon 0,02 mm Hg-öszlop nyomás alatt 121—ű270 -on forr; n s D •= 1,4818. 8. példa a) A 2. példában leírthoz hasonló módon állítható elő 12j6 g (0,0572 mól) 4-klór-4,5-dihidro-tieno[!2,3-b|[l]benzotiepin és 25,4 g (0,1 mól) l-[2-J(l-piperazinil)-etil]-3-butil-2-imidazolidinon kiindulóanyagként való alkalmazásával az 1-/2--[4-i(4,5-dihidro-tieno|2,3-b][il]lbenzotiepin-4-il)-l-piperazinil]-etil/-3-butil-i2-imidazolidinon-dihidroklorid-szeszkvihidrát, amely 191—il93°-on olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő l-f2^(l-piperazinil)-étil]-3-butil-2-imidazolidinon a következő módon állítható elő: b) 40,4 g (0,2 mól) l-.(2-kióretil)-3-butil-2--imidazolidinont és 35,0 g (0,22 mól) karbetoxipiperazint 200 ml dietilketonban oldunk, 55,3 g (0,4 mól) finoman porított káliumkarbonátot adunk hozzá, az elegyet 24 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük ésszűrjük. A maradékot 200—200 ml kloroformmal még kétszer felforraljuk és szűrjük. Az egyesített szűrleteket vákuumban szárazra bepároljuk, a kapott olajszerű maradékot pedig nagyvákuumban desztilláljuk. Az így kapott tiszta l-[2^(N-karbetoxi-piperazinil)-etii]-3--butil-2-imidazolidinon 190—192°-on forr 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt; n24 o = 1,4941: c) 54,0 g (0,164 mól) l-[2M(N-karbetoxi-pip*erazinil)-etil]-3-butil-2-imidazolidinont 60 g káliumhidroxid 300 ml absz. etilalkohollal készített oldatában 16 óra hosszat forralunk - visszafolyató hűtő alatt. A levált csapadékot szűréssel elkülönítjük és forró etanollal utánamosunk. Az egyesített szűrletet bepároljuk szárazra. A bepárlási maradékot 300 ml benzol és 100 ml víz kétfázisú elegyével felvesszük, a vizes fázist elkülönítjük, káliumkarbonáttal .telítjük és benzollal négyszer kirázzuk. A benzolos fázisokat egyesítjük, vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot nagyvákuumban desztilláljuk; az így kapott tiszta l-[2-(l-piperazinil)-etil]-3-butil-2-imidazolidinon 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 155—160°-on desztillál át; n24 D = 1,5033. 9. példa A 2. példában leírthoz hasonló módon állítható elő 12,6 g (0,0572 mól) 4-klór-4,5-dihidro-8
