157976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furazán-származékok előállítására

157976 6 -imidazolt kapunk, amelyet azután egy rövidszénláncú alkilnitrittel a megfelelő (Via) általános képletű 2-alkil-4-fenil-5-<nitrozo-imidazollá alakítunk; ez utóbbi képletben Rí és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R3' pedig rövidszénláncú alkilgyököt képvisel. Az így kapott nitrozo-vegyületet hidroxilaminnal kezelve, az imidazolgyűrű felnyílik és a (VII) általános képletű 3-benzoil-5-alkil-l-oxa-2,4-diazol-oximot kapunk; e képletben Rí és R2 jelentése megfelel az (I) altalános képlet alatt adott meghatározás szerintinek, R4 pedig rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel. A (VII) általános képletű vegyületek azután, a reakcióelegyből való elkülönítés nélkül, közvetlenül a reakcióelegyben történő további forralás útján az (V) általános képletnek megfelelő 4-alkanoilamino-3--fenil-furazánökká alakíthatók át. Az olyan (V) általános képletű kiinduló vegyületek, amelyekben X;)' helyén formilaminocsoport áll, egyszerű módon állíthatók elő, valamely (Via) általános képletű helyettesített 4-fenil-5-nitrozo-imidazol vizes-alkanolos oldatban hidroxilaminnal való hevítése útján, amikor is az (V) általános képletnek megfelelő 3--fenil-4-formilamino-furazánt kapunk. Az olyan (V) általános képletű kiinduló vegyületek, amelyekben X3' helyén egy monofunkcionális szénsavszármazék áll, oly módon állíthatók elő, hogy egy a benzolgyűrűben Rt és R-> jelentésének megfelelően helyettesített benzoilecetsav-^alkilésztert hidroxilaminnal reagáltatunk, így gyűrűzárás útján egy benzolgyűrűben Rj és R9 jelentésének megfelelően helyettesített 3-fenil-izoxazol-5-on-t kapunk. Ezt azután salétromsavval reagáltatva a megfelelő 3-fenil-izoxazol-4-oxim-5-on keletkezik. Ha ezt a vegyületet telített nátriumhidrogénkarbonátoldatban hevítjük, akkor átrendeződés folytán a (VIII) általános képletnek megfelelő 3-fenil-furazan-4-il-karbonsav keletkezik; e képletben Rt és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel. Ha ezt a savat azután tionilkloriddal, abszolút alkohollal, majd hidrazinhidráttal és végül salétromsavval reagáltatjuk, akkor a megfelelő 3--fenil-furazan-4-il-karbonsav-azidot kapjuk, amelyet azután egy rövidszénláncú alkanollal Curtius módszere szerint reagáltatva, nitrogénleadás közben a megfelelő helyettesített 3-fenil-furazán-4-Jkarbaminsav-alkilészterré bontunk le, amely az (V) általános képlet alá tartozó vegyület. 1 A találmány szerinti eljárás egy ötödik lehetséges kiviteli módja értelmében oly módon is előállíthatók az. (I) általános képletű vegyületek, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet — ahol Rj és R-2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R3 hidrogént vagy rövidszénláncú alkil-csoportot képvisel — hidroxilámin-hidrokloriddal reagáltatunk. Ezt a reakciót célszerűen a két első eljárásmód esetében megadott feltételek mellett folytathatjuk le. A (VI) általános képletű kiinduló vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy egy a benzolgyűrűben az Rt és R2 meghatározásának megfelelőén helyettesített 4-fenil-imidazolt egy rövidszénláncú alkilnitrittel (vagy salétromsavval) reagáltatunk. A (Via) általános képletű 2^alkil-4-fenil-imidazolok előállítását már az (V) általános képletű kiindulóanyagok előállításával kapcsolatban ismertettük. A találmány szerinti eljárás egy hatodik kiviteli módja értelmében az (I) általános képletű furánszármazékokat oly módon állítjuk elő, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet — ahol Rí és R2

jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, R4 rövidszénláncú alkilgyököt képvisel — valamely erős ásványi savval forralunk. A (VII) általános képletű kiinduló vegyületek egyik előállítási módját már az (V) általános képletű vegyületek előállításával kapcsolatban említettük. Ettől függetlenül azonban oly módon is előállíthatunk ilyen vegyületeket, hogy valamely, a benzolgyűrűben az Rt és R2 meghatározásának megfelelően helyettesített fenilglioximot klórral vagy brómmal a 2-helyzetben halogénezünk, majd a halogénezett vegyületet ammóniával reagáltatva, a megfelelő 2--amino-fenilglioximmá alakítjuk át. Ez utóbbit egy karbonsavhidriddel vagy karbonsavhalogeniddel acilezve, a megfelelő 0,0-diacil-2-amino-fenilglioximot (béta-izomér) kapjuk, amelyből tömény sósavval való hevítés útján kapjuk a (VII) általános képletű 2-fenil-5-alkil-l-oxa-2,4--diazolt. A találmány szerinti eljárás hetedik kiviteli módja értelmében oly módon állítjuk elő az (I) általános képletű vegyületeiket, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületet — ahol Rt és R2 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — önmagában ismert módon, Hoffmann módszere szerint a megfelelő aminovegyületté bontunk le. A kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő (IX) általános képletű amidok egyszerű módon állíthatók elő a fentebb leírt (VIII) általános képletű karbonsavak tionilkloriddal vagy -bromiddal, vagy pedig foszforilkloriddal vagy -bromiddal való reagáltatása és az így kapott savklorid ammóniával való kezelése útján. A találmány szerinti eljárás nyolcadik kiviteli módja értelmében az (I) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy va-10 15 20 25 20 S5 40 45 50 55 60 %