157960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd, porózus, főleg növényi eredetű anyagok aprítására

157960 3 4 tenik, a termés egy viszonylag nagy mennyisége, mely porított állapotban van, a héjjal együtt távozik. A fentiekben ismertetett különböző hátrányokhoz, mint már említettük, a termés megközelítően fél mennyiségének a kárbaveszéséhez vezetett, hozzájárul még az a követelmény, hogy a termést maximálisan néhány órával a préselés előtt lehet héj talanítani, hogy ily módon a környezet káros behatását kiküszöböljük. Ez a követelmény nehéz és sok esetben megoldhatatlan feladatot jelent a megfelelő anyagkészletek előkészítésénél, amennyiben folyamatos gyártási eljárásról van szó. Találmányunk célkitűzése szilárd, porózus, növényi eredetű anyagok aprítására, főleg azok hántolására, rosttalanítására vagy szétporítására olyan eljárás kialakítása, melynél váltakozó folyadéknyomást alkalmazunk, ami a gyakorlat követelményeinek sokkal jobban megfelel, mint az eddig ismert eljárások. A találmány szerinti eljárást az jellemezi, hogy a nyomásváltoztatást ciklikusan végezzük, oly módon, hogy vibrációs hatást fejtünk ki fokozatosan fárasztva az anyagot, mely ciklikus változtatás legalább három szakaszból áll. Az eljárás során a nyomáskülönbség amplitúdója, vagyis a legkisebb nyomás és a legnagyobb nyomás közötti különbség nagyobb, mint 3 bar és a ciklusok számát, valamint a nyomáskülönbség amplitúdóját egymáshoz viszonyítva fordított arányban állítjuk be. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a magvakat és olajos magvakat a termés széttörése nélkül hántoljuk. A tartályban, mely alkalmas a nyomás és a vákuum hatásának ellenállni, a nyomás változtatásával kezelésnek tesszük ki, melynek során a porózus héjat fárasztás segítségével a váltakozó mozgás létesítése során széttörjük. . Előnyösen a kezelési eljárás során az alábbi szempontokat kell betartani: a) A kezelés során több váltakozást kell alkalmazni, mely nyomás és nyomásmentesítés vagy nyomásmentesítés és újra nyomás alá helyezés lehet (lásd az 1. ábrát), (melynél az abszcisszán az időt t-vel msec-ben és az ordinátán a P(t) a magra gyakorolt t időhöz viszonyított külső nyomást P(o) a magra gyakorolt külső maximális nyomáshoz viszonyítva adjuk egy adott kísérlet során). b) Az ismételt alternálások során a magvakat vagy olajos magvakat befogadó tartályban a nyomás fluktuál úgy, hogy a maximális nyomás és a minimális nyomás között API különbség van, ami a választott alternálási számnak, másrészt pedig a hántolandó magvak természetének függvénye. Így, amint azt a 2. ábra szemlélteti, amennyiben példaképpen zfPl-t 500 bar-ban választjuk meg, kb. 150 alternálásra van szükség, hogy a teljes hántolást elvégezzük. Ezzel ellentétben — amennyiben API értékét alacsonyan, csak néhány bar nagyságrendben választjuk meg — úgy több száz alternálási; kell végeznünk, hogy tökéletes hántolási eredményt kapjunk. A 2. ábrán szemléltetett görbék, melyek 50, 100, illetve 150 alternálásnak felelnek meg, a hántolt magvak százalékos változását mutatják adott számú alternálás esetében a választott API függvényében. c) APí-1 bar és 500 bar között tetszőleges értékű lehet. d) A megmunkáló tartályban a Pl —1 és +500 bar között változhat. e) /dPiPi teljes skálájú belül választható. Így példaképpen ^Pl 20 bárként állítható be, amikor Pl 19 bar és amikor a minimális nyomás a légköri nyomás alatt van, vagy pedig ez a 20 bar értékű /IP1 példaképpen 100 és 80 bar között lehet, amennyiben Pl 100 bar, stb. f) Bármilyen legyen a végzett alternálások száma és a már említett nyomás területén belül a választott <4P1 érték, feltétlenül szükséges, hogy a zlPl teljes változásának egy /1P2 töredékét egy nyomáscsökkenési gradienssel válaszszuk meg, mely legalább 105 bar/sec-al egyenlő. A nyomáscsökkentés ^P2 gradiense legalább a választott alternálási szám felénél valósítható meg. g) A nyomási gradiens legalább háromszor kisebb, mint a API nyomásmentesítési gradiense. A fentiekben ismertetett értékek abban az esetben érvényesek, amennyiben a magokat körülfogó környezet sűríthető (példaképpen levegő). Abban az esetben, ha a magokat körülfogó környezet nem összenyomható (pl. folyékony szilikon), úgy a fentiekben megadott minimális értékek jelentősen csökkenthetők. " Ha a napraforgó magokat a találmány szerinti hántolási műveletnek vetjük alá és megvizsgáljuk, hogy a magok milyen hatásnak vannak kitéve a hántolási művelet különböző szakaszaiban, megállapíthatjuk bizonyos számú váltakozás után, hogy a mag hegyes végén a héj kinyílik, megközelítően oly módon mint a kipattanó rügy, majd a héj különböző részei folyamatosan szétnyílnak mint egy virág kehelylevelei mindaddig, amíg egy egyszerű kézmozdulattal azok eltávolíthatók. A művelet végén a termésből olyan keveréket kapunk, melynél az egyes részek túlnyomó részben nem szenvedtek sérülést és ugyanakkor teljesen el vannak választva a héjrészektől. A találmány szerinti hántolási eljárásnak az alábbi előnyei vannak. — A hántolásra fordított idő lényegesen rövidebb mint az eddig alkalmazott eljárások végrehajtásához szükséges időráfordítás. — A héj és a termés szétválasztása azok külön széttörése, ill. porlasztása nélkül történik. — A termést változatlanul védi az azt körülfogó korróziót gátló héj és ez lehetővé teszi a feldolgozó számára, hogy hántolt magokból megfelelő készletet tartsanak anélkül, hogy az anyag károsodást szenvedne. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2