157951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására

157951 A felhasználásra kerülő (III) általános kép­letű oxazolidon-származékok előállítását az 1 163 836 számú német szabadalom ismerteti. Gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sóként a hidroklorid, szulfát, maleinát, embo- 5 nát, citrát és tartarát-sak jönnek számításba. Előnyös sókként a hidrokloridokat -említjük. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák kapcsán szemléltetjük, ame- 10 lyekben. az egyes vegyületek elnevezésénél a Beilstein-féle nomenklatúrát használjuk. 1. példa 15 N-/7-[:fenotiazinil-(10).]-n-prOipil/-'N-{/5-(2'-­-oxo-3'-oxazolidil)-etil]-piperazin-dihidroklorid 22 g fenotiazin fémnátrium származékhoz 20 cseppfolyós ammóniában keverés közben 15,7 g l-bróm-3-klórpropánt adagolunk. Ezután 250 ml acetont adunk hozzá és az ammóniát elpá­rologtatjuk. Ezután 8,6 g vízmentes piperazint és 20 g dietilamint adunk hozzá. A reakcióele- 25 gyet 8 óra hosszat keverjük és 24,1 g N-/?-jód­etiloxazolidon-(2)-t csepegtetünk hozzá. A be­adagolás után a reakcióelegyet 6 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük, az oldha­tatlanul maradt anyagokat kiszűrjük, az ace- so tont ledesztilláljuk, a maradékot metilénklo­ridban felvesszük es vízzel többször kimossuk. A metilénkloridos oldat megszárítása után a nyers bázist kovasavgél felett tisztítjuk. A me­tilénklorid ledesztillálása után a maradékot 35 éterben felvesszük és a dihidrokloridot éteres sósavval kicsapjuk. A kapott terméket aceton­metanol elegyből átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja 216—218 C°. Hozam: 6,1 g (vagyis 12% elméleti). 40 3. példa N-/7- [f entiazinil-.fll 0)] -n-pr opil/-N'- [/i-(2! ­-oxo-3'oxazolidil)-etil]-piperazin-dihidroklo­rid 8,1 g (0,025 mól) N-/y-[fentiazinil-(l<Q)]-n­-propil/-piperazin't 50 ml acetonban feloldunk, majd az oldathoz 6 g (0,025 mól) 3-(/?-jódetil)­-oxazolidon-(2)-t és 2,5 g (0,025 mól) trietil­amint adunk és a reakcióelegyet 8 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Forralás után a reakcióelegyet lehűtjük, a kivált trietil­aminhidrojodidot leszívatjuk és az acetont gőz­fürdőn ledesztilláljuk. A desztillációs maradé­kot benzolban felvesszük és vízzel többször ki­mossuk. A benzolos oldat szárítása után a szer­ves oldószert ledesztilláljuk, a visszamaradt nyers bázist vízmentes éterben felvesszük, majd hidegen éteres sósav felesleggel reagál­tatva dihidrokloriddá átalakítjuk. A nyers ter­méket aceton-metanol-elegyből átkristályosít­juk. Olvadáspont: 216—218 C°. Hozam: 5,5 g (vagyis az elméleti 43,0%-a). 4. példa N-*/7-[.3-lklór-fentiazi-nil-(10).]-n-propil/-N'­- [/?-2'-oxo-3'-oxazolidil)-etil] -piperazin-dihid­roklorid 9 g N-/y-[3-klór-fentiazinál-(10)]-n-ppopil/­-piperazint 50 ml acetonban feloldunk, az ol­dathoz 6 g 3-(/ ö-jódetil)-oxazolidon-(2)-t és 2,5 g trietilamint adunk és a reakcióelegyet 8 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióelegy feldogozását az 1. példa szerint vé­gezzük. A nyers bázisból előállított dihidroklo­ridsót metanolból átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja: 214—215 C°. Hozam: 7 g (vagyis az elméleti 51,3%-a). •2. példa N-/y- [if enotiaziml-i(liO)] -n-propil/-N'-[/?-(2'­-oxo-3'-oxazolidil)-etil]-piperazin-dihidroklo­rid 5. példa 45 N-/y- [f entiazinil-i(l 0)] -/J-metil-propil/-N'­-[/?-(2'-oxo-3'-oxazolidil)-etil]-piperazin-dihid­roklorid 27,5 g 10-[3'-klór-n-propil]-fenotiazint 200— 250 ml acetonban feloldunk és 25,8 g vízmen- 50 tes piperazin hozzáadása után 16 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük. Időközben a reakcióelegyhez 15 g /?-klóretiloxazolidon­-(2)-t adunk. Lehűtés után az oldhatatlanul maradt anyagokat leszívatjuk és a szűrletet 55 gőzfürdőn bepároljuk. A maradékot benzolban felvesszük és a benzolos fázist vízzel többször kimossuk. Káliumkarbonáton történő szárítás után a szerves fázist kovasavgél felhasználá­sával tisztítjuk, a benzolt ledesztilláljuk, a desz- RO tillációs maradékot éterben felvesszük és a di­hidroklorid-sót éteres sósavval kicsapjuk. A nyers terméket aceton-metanol-elegyből átkris» tályosítjuk. A termék olvadáspontja 216—21P C°. Hozam: 21,2 g (vagyis az elméleti 41%-a), o9 6,8 g (0,02 mól) N-/y-[fentiazinil-(:10)]-/5-me­til-propil./-piperazint 50 ml dioxánban felol­dunk, az oldathoz 4,8 g (0,02 mól) 3-(/?-jódetil)­-oxazolidont és 2 g (0,02 mól) trietilamint ada­golunk, majd a reakcióelegyet 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Forralás után lehűtjük, a kivált trietilaminhidrojodidöt leszívatjuk, a dioxánt pedig vákuumban víz­fürdőn ledesztilláljuk. A. maradékot benzolban felvesszük és vízben többször kimossuk. Ä szerves fázis szárítása után a benzolt ledesz­tilláljuk, a visszamaradt nyers bázist acetonban felvesszük és hidegen éteres sósavval a dihidro­kloridsót kicsapjuk. A nyers dihidrojjloridot metanolból átkristályosítjuk. A termék olva­dáspontja 215—216 C°. Hozam: 6 g (vagyis az elméleti 50,9%-a). 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom