157943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására szénhidrogén konverziós reakciók számára

7 157943 8 hogy a közbülső kemencékkel kapcsolódó külön­álló reakcióterek száma csökkenthető az általá­nos 3 vagy 4 reaktorról 2-re a katalizátorok na­gyobb aktivitása következtében. Mivel 1 és 2 szénatomos szénhidrogénekhez viszonyítva több 3 és 4 szénatomos szénhidrogén képződik, a de­hidrogénező reformáló reakcióból keletkező hid­rogén jobb hatásfokkal hasznosítható, és ez más­felől további cseppfolyósítható szénhidrogéngáz­zá történő hidrokrakkolást tesz lehetővé. Ez nyilvánvaló, ha meggondoljuk, hogy 1 mól he­xán vagy 6 mól metánra, vagy 2 mól propánra krakkolódhat. Az előbbi esetben 5 mól hidrogén­re van szükség, az utóbbi esetben ellenben csak 1 mól hidrogén az igény. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi esetben a fennmaradó 4 mól hidrogén rendelkezésre áll további hidrokrakkolásra. A reformáló reakciókhoz nyersanyagként az olyan folyékony szénhidrogén tartalmú elegyek alkalmasak, amelyek jelentős arányban tartal­maznak paraffinszénhidrogéneket és nafténokat. A nyersanyag felső forrásponthatára előnyösen 219 C° alatt van, és molekulánként több mint 5 szénatomot tartalmazó molekulákból áll. Az előnyös nyersanyagok a 6 szénatomosoktól a 219 C°-ig forró szénhidrogénekig terjednek. Öt szénatomot tartalmazó molekulák nem előnyö­sek a reformálás nyersanyagában, mivel ezek nem alakíthatók át aromás szénhidrogénekké, és hidrokrakkolva bőségesen képeznek metánt és/ vagy etánt. A legelőnyösebb nyersanyagok a C6 szénhidrogének forráspontjától 204 C°-ig forró benzinpárlatok. Egy másik olyan átalakító eljárás, amelyben a jelen találmány szerinti katalizátor előnyösen alkalmazható, a szénhidrogén nyersanyagelegy iz.omerizálása. Ezt az eljárást előnyös folytonos üzemben megvalósítani. Ilyen módszer például az állóágyas feldolgozásmód, amely szerint az izomerizálásra kerülő szénhidrogént az alkalmas katalizátort állóágyban tartalmazó reakciótérbe folyamatosan tápláljuk be, miközben a reakció­teret az üzemi körülményeknek megfelelő hő­mérsékleten és nyomáson tartjuk, azaz a hőmér­sékletet 0 és 600 C° között, a nyomást 0 és 100 att között, a hidrogén :szénhidrogén mólarányt pedig 2:1 és 20:1 között. A -katalizátor mind gőzfázisú, mind folyadékfázisú reakciókban al­kalmazható, ennek megfelelően az óránkénti fo­lyadék térsebesség (a katalizátor térfogategysé­gére óránként betáplált nyersanyagtérfogat) a reakciótérben 0,1 és 20 között, előnyösen 0,1 és 10 között, az óránkénti gáz térsebesség pedig 100 és 1500 között tartható. A nyersanyag a ka­talizátorágyban vagy fölfelé vagy lefelé mozog, és az izomerizált terméket folyamatosan vonjuk ki, elválasztjuk a reaktorból kilépő anyagból, és kinyerjük, a reakcióba: nem lépett kiinduló anyagot pedig visszavezetjük a nyersanyagba. Szükség esetén a reakciótérbe gázokat, mint pl. nitrogént, argont stb.. is bevezethetünk. Egy má­sik folytonos művelet a mozgóágyas izomerizá­lás, amikor az izomerizálandó szénhidrogén ke­verékek és a katalizátorágy egyirányban vagy egymással szemben haladnak a reakciótéren ke-5 resztül. Ismét más megoldása az eljárásnak a szaka­szos üzemmenet, amikor az adott mennyiségű izomerizálandó szénhidrogént és katalizátort töl-10 tünk egy alkalmas berendezésbe, például forgó vagy keverős autoklávba. A készüléket ezután felfutjuk a kívánt hőmérsékletre, és meghatáro­zott ideig ott tartjuk, majd a reaktort és tartal­mát szobahőmérsékletre hűtjük, és a kívánt 15 reakciótermékeket a szokásos módon, pl. mosás­sal, szárítással, szakaszos lepárlással és kristá­lyosítással kinyerjük. Az alkilaromás szénhidrogének közül izome-20 rizálásra alkalams nyersanyagok például a to­luol, o-xilol', m-xilol, p-xilol, etilbenzol, o^ettil— toluol, m-etiltoluol, p-etiltoluol, 1,2,3-itrimetil­henizoll, l,2,4Jtrime:ti'Ibenzol: , 1,3,5-tirimetiilbenzol, dietilbenzol, trietilbenzol, inwpropilbenzol, i-pro-25 pillbenzol és ezek keverékei. Előnyös izomerizál­haitó alkilíaromás vegyületek az egygyűrűs al­kilaromás szénhidrogének, azaz az alkilbenzo­lok. A nagyobb molekulasúlyú alkilaromás szénhidrogének szintén alkalmiasafc. Ezak közé 30 tartoznak az aromás szénhidrogének olefin po­limerekkel történő alkilozásakór keletkező és szulfonát típusú felületaktív anyagok készíté­sére intermedierként használt aromás 'szén­hidrogének. Ezeket la termékeket gyakran alki-35 látumnak nevezik; ide tartoznak a hexilben­zolok, nonilbenzollok, dodecilíbenzolok, penta­decilbenzolók, hexiltoluolok, nonilltolruolok, do­decilitoluolok, pentadeciltaluolok stb. Az alki­látum. nlagyom gyakran olyan magas forráspontú 40 párlat, amelyben az aromás gyűrűhöz csatlako­zó alkilcsoport szénatomszáma 9—18. Az olefin szénhidrogének esetében izomerizá­lásra alkalmas nyersanyagok például az 1-butén, amelyet 2-buténné és a 3-metil-l-butén, amelyet 45 2-metil-2-buténné alakíthatunk át. A találmány szerinti eljárás arra is alkalmas, hogy egy ole­fin szénhidrogén, mint pl. az 1-pentén, 1-hexén, 2-hexén és 4-metil-l-pentén, kettőskötését a kö­zépponthoz közelebb toljuk, és ennek megfele-50 lően 2-pentén, 2-hexén, 3-hexén, illetve 4-metil­-2-pentén keletkezzék. Nem szándékszunk a ta­lálmányt a fent felsorolt olefinszénhidrogénekre korlátozni és ezért-megjegyezzük, hogy a kettős­kötés eltolása a középpont felé az egyenes vagy 55 elágazóláncú olefin szénhidrogének esetében kb. 20-as szénatomszámig végezhető el. A telített szénhidrogének közül izomerizálásra alkalmasak nyersanyagként a nyílt szénláncú 60 paraffinszénhidrogének és gyűrűs naftének, és különösen az egyenesláncú és kissé elágazóláncú, molekulánként legalább 4 szénatomot tartalma­zó paraffinszénhidrogének pl. az nnbután, n-pen­tán, n-hexán, n-heptán, n-oktán stb. és ezek ele-65 gyei) vagy a gyűrűjükben rendszerint legalább

Next

/
Oldalképek
Tartalom