157943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására szénhidrogén konverziós reakciók számára

3 157943 4 kozható Oly módon, hogy a nátriumiont több­értékű kationokkal, pl. kalciummal, magnézium­mal, beriliummal vagy hasonló ioranal cseréljük ki, vagy a fém-aluminoszilikátot hidrogén-alu­minoszilikáttá alakítjuk át. Ez utóbbi lépés úgy hajtható végre, hogy a nátriumionokat ammó­niumionokra cseréljük ki, majd legalább 300 C°­os hőkezelést alkalmazunk. A találmány szerinti katalizátorok könnyű­szerrel készíthetők bármilyen kívánt nagyságú és alakú szemcsék formájában. Állóágyas eljá­rásokba 0,208—4,70 mm méretű katalizátorok kívánatosak, fluidizációs eljárásokban pedig a 0,074—0,147 mm méretű vagy még kisebb, így pl. 0,043 mm szemcsenagyságú katalizátorok az előnyösek. A gömbbé kialakított katalizátor­szemcséknek számos előnyük van. Allóágyban használva a gömbalakú katalizátorszemcsék egyenletesebb töltet kialakítását teszik lehetővé, és így csökkentik a csatornaképződést. Másik előnye a gömbalakú szemcséknek, hogy nincse­nek a feldolgozás vagy anyagmozgatás közben letörő vagy lekopó éles szögleteik, tehát csökkeh a feldolgozó berendezés eltömődésének a veszé­lye. A találmány szerinti katalizátort fent ismer­tetett tulajdonságai igen alkalmassá teszik szén­hidrogént átalakító műveletekre. Különösen jól alkalmazható a katalizátor reformálásra és izo­merizálásra. A reformáló eljárások célja a benzinek oktán­számának növelése, aromás szénhidrogének elő­állítása, könnyebb szénhidrogének és hidrogén előállítása és/vagy cseppfolyós szénhidrogéngáz, azaz lényegében 3 és 4 szénatomos szénhidrogé­nek előállítása. Az eddig ilyen célokra használt jellegzetes katalizátorok lényegében az alumí­niumoxid hordozóra impregnálással felvitt egy vagy több katalitikus összetevőből álltak. Ezek a katalitikus összetevők előnyösen kétfunkciós hatóanyagok, pl. hidrogénező-dehidrogénező ha­tású halogén és fém. Egy jellegzetes reformáló katalizátor aktív y- vagy rj- alumíniumoxidra impregnálással felvitt nemesfémet (rendszerint platinát) és klórt és/vagy fluort tartalmaz; az alumíniumoxid gömbalakú szemcsékből áll. Megkísérelték e reformáló katalizátorok hatá­sosságát oly módon fokozni, hogy változtatták a katalitikus hatóanyagokat mind koncentráció, mind összetétel tekintetében, és más hordozót alkalmaztak. Ezek a kísérletek azonban csak mérsékelt sikerrel jártaik. Az itt leírt új ka­talizátor alkalmazásával és a reformálás üzemi körülményeinek módosításával ellenben lénye­gesen jobb hatásfokú reformáló eljáráshoz jutot­tunk. A javulás a kívánt anyagok nagyobb hoza­mában és/vagy az eljárás kisebb költségében nyilvánul meg. Egy jellegzetes reformáló reakciótérben több­féle reakció megy végbe. A legközönségesebb reakciók a naftének dehidrogénezése aromások­ká, a nagyobb molekulasúlyú paraffinszénhidro­gének hidrokrakkolódása kisebb molekulasú­lyakká, beleértve a cseppfolyósított szénhidro­géngáz és könnyebb gázok képződését, a paraf­finszénhidrogének dehidrociklizációja aromások­ká és a paraffinszénhidrogének ciklizálódása nafténekké. A legtöbb reformáló műveletben mindezek a reakciók kívánatosak, kivéve a könnyű, egy és két szénatomos gázok képződé­sét. A dehidrogénező reakciót természetesen egyensúlyban kell tartani a hidrokrakkoló reak­cióval, hogy a hidrokrakkoló reakcióhoz szük­séges hidrogént szolgáltassa, és fenntartva az üzemnyomást némi további hidrogént termeljen. Hasonlóképp az alkalmazott katalizátornak sze­lektív hatásúnak kell lennie, mivel általában kí­vánatos, hogy a propán és bután (cseppfolyósít­ható szénhidrogéngázok) termelése a lehető leg­nagyobb, a metán és etán termelése ellenben a legkisebb legyen. Az itt ismertetett új katalizá­tor és a reformálás üzemi körülményeinek kellő megválasztása révén a reakciótérben váratlanul nagy mértékben szelektív hidrokrakkolódás ját­szódik le, aminek következtében a cseppfolyó­sítható szénhidrogéngázok termelésében maxi­mum, a metán és etán hozamokban viszont a cseppfolyós szénhidrogéngáz hozamhoz viszo­nyítva a hagyományos reformáló eljárásokhoz képest minimum észlelhető. A jelen találmány szerinti katalizátor hatáso­san alkalmazható azokban az izomerizáló reak­ciókban is, amelyekben az izomerizálható szén­hidrogének szénvázszerkezete átrendeződik. ilyen izomerizálható szénhidrogének például az alkilaromás vegyületek, az elágazó szénláncú és egyenes szénláncú olefinek és a gyűrűs, egyenes vagy elágazó szénláncú, legalább 4 szénatomos telített szénhidrogének. A találmány előnyös kiviteli alakja olyan gömb alakúra kiformált katalizátor-készítmény, amely alumíniumoxid alapanyagból, azonos, 5— 15 A pórusnyíUású sziliciumdioxid és alumínium­oxid tetraédereket tartalmazó finoman elosztott szuszpendált kristályos aluminoszilikátból, to­vábbá a részecskékre leválasztott volfrámból, nikkelből, platinából és/vagy palládiumból, va­lamint klórból, brómból és/vagy fluorból áll. Az első lépés a találmány szerinti katalizátor előállítása során az alumíniumoxid alapanyag kialakítása. Az alumíniumoxidszémcsék előállí­tása ismert. így pl. előállíthatók az. alumínium­oxidszemcsék oly módon, hogy alumíniumoxid­szólt készítünk, ezt a szólt hidrogél szemcsék ki­alakítása céljából olajba csepegtetjük, és a kép­ződött szemcséket öregítjük, mossuk, szárítjuk és hevítjük. A találmány szerint előnyösebb. a hidrogéltezemesék kialakítása előtt adni az alu­míniumoxid-szólhoz a kristályos aluminosziliká­tot. A találmány szerinti előnyös katalizátor hor­dozók a következőképpen készíthetők: Tiszta alumíniumszemcséket tárunk fel sósavban olyan körülmények között, hogy az alumínium :klorid 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom