157933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás káliumhidrogéntartarát és adott esetben élesztőzsír előállítására előnyösen borseprőből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 21. (OA—400) Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelent: 1971. IV. 01. 157933 Nemzetközi osztályozás: C 12 g 1/08 Feltalálók: Dr. Ferenczi Sándor tud. főmunkatárs, 40%, Obermayer Ferenc vegyészmérnök, 40%, Molnár István tud. segédmunkatárs, 20%, Budapest Tulajdonos: Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, Budapest Eljárás káliumhidrogéntartarát és adott esetben élesztőzsír előállítására előnyösen borseprőből A találmány tárgya eljárás káliumhidrogéntartarát és adott esetben élesztőzsír előállítására. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként borkősavtartalmú anyagokat, előnyösen 'borseprőt, vagy egyéb borászati mellékterméket alkalmazunk. _ A borászat melléktermékei közül régóta foglalkoznak a borseprő hasznosításával, a benne levő anyagok kinyerésével és értékesítésével. Borseprőnek nevezzük az erjedés után az újborból kivált és a hordó, vagy tartály alján összegyűlt; üledéket. A bor tisztájának lefejtése után marad vissza az ún. híg-seprő, melynek kb." 8—10%-a száraz anyag. A híg seprőt ülepítik, színelik, majd a visszamaradt híg lekvár konzisztenciájú anyagot kipréselik (régimódi zsákos préselési eljárással, vagy modern seprőpréselő gépeken), így kapják a seprő-bort és a préselt seprőt, más néven seprőtésztát. A' seprőtészta a préselés mértékétől függően 40—60% nedvességtartalmú, barna színű, ragadós, félig szilárd anyag. A továbbiakban ezt a seprőtésztát nevezzük borseprőnek. Világszerte sok kísérlet, próbálkozás történt a seprőtészta feldolgozására, hasznosítására. Ezekből a kísérletekből üzemi méretekben, gyakorlatilag idáig két dolog valósult meg: a seprőtésztában levő csekély alkoholmennyiség kinyerése lepárlással és a seprőtésztában levő borkősavtartalom kinyerése. Irodalomban olvasható, hogy szórványosan a 5 borseprőt állatok takarmányozására is kívánták felhasználni. A magas borkősavtartalom következtében állati takarmányozásra a borseprő használata nem terjedt el. Minden eddig ismeretes eljárás a seprőtészta 10 bizonyos mértékű hígításával és lepárlásával, tehát az alkohol kinyerésével kezdődött. A lepárlás után visszamaradt anyagból pedig borkősavat gyártottak. Ennél tovább egyik, a gyakorlatban eddig ismeretes eljárás sem ment, pedig 15 köztudomású, hogy a seprőtészta a borkősavon kívül még sok egyéb értékes anyagot tartalmaz. A seprőtésztából történő borkősavgyártás technológiai folyamatai kb. 50 éve ismertek. 10 A nagyobb bortermelő államokban (Olaszország, Franciaország, Németország stb.) már régóta gyártanak a borseprőből borkősavat különféle eljárásokkal, ezen eljárások lényege azonban ugyanaz: a borseprőben levő borkősavas sók fel-25 tárása, oldatba vitele, majd az oldatból kalciumtartarát formájában történő kicsapása, a kalciumtartarát kénsavas megbontása és a borkősav kristályosítása. Alapelveiben a jelenleg hasz-nálatos legmodernebb eljárások sem térnek el 30 ettől a régi technológiától, a különbség csak any-157933